Több mint két év tárgyalás után döntésre jutott az Alkotmánybíróság annak a kiskorú lánynak, Annának az ügyében, akit korábban prostitúció szabálysértése miatt ítélt pénzbírságra – annak be ne fizetése esetén pedig börtönre – a bíróság.
Az Anna képviseletét ellátó Utcajogász közleménye szerint a pénteken közzétett döntés alkotmánysértőnek ítélte, hogy a 14 és 18 év közötti gyermekeket az állam gyerekvédelmi segítségnyújtás helyett börtönnel fenyegeti.
Annát 2017-ben marasztalta el a bíróság kétrendbeli tiltott prostitúció miatt. Mint a közleményből kiderül,
„Anna édesapja fiatalon meghalt, rokkant édesanyja egyedül nevelte testvéreivel. Miután lakhatásukat elvesztették, Annát és testvéreit gyermekotthonban helyezték el. Anna itt került kapcsolatba a prostitúcióval.”
Az Utcajogász arra is rámutat, a gyermekprostituáltakkal szembeni ilyen módon történő eljárás nem új keletű, már a korábbi kormányok esetében is létezett, 2011-ben pedig már az ombudsman is jelezte, hogy a helyzet elfogadhatatlan.
Az AB ugyan a konkrét ügyben a korábbi bírósági ítéletek megsemmisítését elutasította, azt azonban kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet követett el azáltal, hogy jogszabályban nem orvosolta a gyerekek jogait sértő problémát. Emiatt év végi határidővel jogalkotói kötelezettséget ír elő a parlamentnek.
Az Utcajogász ezzel kapcsolatban emlékeztet: a korábbi kritikák hatására az Országgyűlés már módosította a jogszabály vonatkozó részeit, ennek hatására 2020 július 1-től már nem minden esetben büntethető a prostitúcióra kényszerített gyermek. Ugyanakkor számos esetben – például ha a gyermek prostitúciója magánterületen egészségügyi igazolás nélkül történik, „zaklató jellegű,” a gyermek más „szexuális szolgáltatását ajánja fel,” vagy azt reklámozza – továbbra is büntethető a 14 életévét betöltött kiskorú.
„A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász által létrehozott Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint az AB döntése szükséges volt, de nem elégséges lépés a gyermekek védelmében, hiszen a kormány törvénymódosítása szerint továbbra is büntethetők prostitúcióra kényszerített gyerekek. Ráadásul a törvénymódosítás után sem biztosított olyan, hatékony, intézményes válasz, ami a prostitúcióra kényszerítő körülmények megváltoztatására irányul. A gyermek speciális gyermekotthonba helyezése csak tüneti kezelés, ami átmeneti megoldást nyújt a helyzetére” – áll a közleményben.
Az Utcajogász Annát képviselő jogásza, Molnár Noémi szintén örömének adott hangot a döntés kapcsán, hiszen egy évtizedeken keresztül, bal- és jobboldali kormányok által is elhanyagolt igazságtalanságra hívta fel a figyelmet.
„A gyermekek áldozatok és nem elkövetők. Támogatásra van szükségük, nem pedig arra, hogy felnőttek büntetés-végrehajtási intézetébe zárják őket. Ugyanakkor a jogállamiság szempontjából különösnek találom, hogy az Alkotmánybíróság több mint két évet várt, majd napokkal azután hozta nyilvánosságra döntését, hogy hatályba lépett a kormány jogszabály-módosítása” – mondta.
A gyerek- és emberkereskedelem, illetve prostitúció sajnos nem számítanak ritka jelenségnek, Európában pedig kimondottan kelet-nyugat regionális színezetet is kap, lévén, hogy a szegényebb keleti társadalmak marginalizált csoportjai könnyebben vethetők alá szexuális kizsákmányolásnak a gazdagabb társadalmakban.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Nemzetközi Migrációs Szervezet kutatásai alapján évente 5-20 ezer magyar állampolgár esik kényszerprostitúció áldozatául.
Az Országgyűlés idén tavasszal fogadta el a gyermekprostitúcióra vonatkozó módosított szabályokat, ennek hátteréről itt írtunk bővebben.
