Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több évtized után végre nem elkövetőként kezelik majd a hatóságok a prostitúcióra kényszerített gyerekeket

Több évtized után módosulhat a szabálysértési törvény, így már nem elkövetőként, hanem áldozatként tekinthetnek a hatóságok azokra a gyerekekre, akik megszegik a „szexuális szolgáltatásra felajánlkozás”, vagyis a prostitúció tilalmát.

A ma hatályos jogszabály szerint gyerekek is elkövethetik a tiltott prostitúció szabálysértését, sőt börtön vagy pénzbüntetést is kiszabhatnak rájuk miatta, ami szembemegy az ENSZ Magyarországon is ratifikált Gyermekjogi Egyezményével.

Ez ugyanis egy gyermekvédelmi probléma, mivel a gyermekprostitúció semmilyen körülmények között nem tekinthető önkéntes tevékenységnek: az erre kényszerített gyerekek szexuális kizsákmányolás vagy szexuális zaklatás áldozatai, amit a jogalkotónak is illett végre belátnia.

Magyarországon a prostitúcióra kényszerített gyerekek futtatóit és használóit elméletileg bünteti a törvény, a gyakorlatban azonban nem sok minden történik velük, a 18 év alatti lányok pedig ugyanúgy megkapják a szabálysértési bírságokat, mint ahogyan a 18 év feletti társaik.

Egy ombudsmani jelentés már sok évvel ezelőtt, 2011-ben figyelmeztetett a magyarországi gyermekprostitúció problémájára, és arra, hogy a jelenlegi törvények mellett sérülhet a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Az ombudsman 2018-as jelentésében újra felszólította a belügyminisztert, hogy hozza összhangba a magyar jogszabályt a nemzetközi szabályozással, és fontolja meg a gyermekprostitúció dekriminalizációját. Végül egy újabb évvel később, 2019 márciusában született meg az a kormányhatározat, ami előkészítette a tervezett törvénymódosítást.

Varga Judit igazságügyi miniszter február 18-án nyújtotta be törvényjavaslatát, ami a civil jogvédő szervezeteket tömörítő Szabálysértési Munkacsoport szerint régi adóssága volt a magyar államnak egy olyan kérdésben, amit a különböző pártállású kormányok az elmúlt évtizedekben szőnyeg alá söpörtek.

Bár a sokszor kifejezetten gyermekellenes intézkedések mellett ez egy fontos és nagyon lassan elért mérföldkő, a munkacsoport szerint mégsem valósul meg maradéktalanul az a cél, hogy a prostituálttá váló gyerekekre ne elkövetőként, hanem áldozatként tekintsen a rendszer.

A törvény a módosítás értelmében csak azt a gyereket nem büntetné, aki „szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozik”, így maradnak olyan esetek, amikor továbbra is indulhat eljárás szexuális kizsákmányolás áldozataivá váló gyerekek ellen. Vagyis, ha a törvényjavaslatot ezzel a szöveggel fogadják el, bizonyos esetekben továbbra is elkövetőként kellene kezelni a prostitúció áldozatává váló gyerekeket.

A Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a megoldás az lehetne, ha senki nem lenne büntethető, aki 18 éves kor alatt bármilyen módon tiltott prostitúciót követ el. Azt csak remélhetjük, hogy az észrevételt el is fogadja a kormány, a következő intézkedésre pedig nem kell újabb tíz évet várni – mert tennivaló bőven volna még.

A gyermekprostitúció jelensége ugyanazokon a társadalmi problémákon alapszik, mint a prostitúció általában: a nemi egyenlőtlenségeken, a szegénységen és gazdasági egyenlőtlenségen, a globális egyenlőtlenségeken és az ezek ellen érdemben nem küzdő társadalompolitikán, amit lehetetlen egy-egy intézményben kompenzálni.

Az Europol adatai szerint Magyarország az emberkereskedelem áldozatainak és elkövetőnek számát tekintve is Európa három legérintettebb országa közé tartozik.

Arról azonban nem állnak rendelkezésre komolyan vehető adatok, hogy mekkora a prostituált gyerekek aránya és hányan lesznek emberkereskedelem áldozatai. Az viszont tudható, hogy a nyugat-európai országokban, ahol legális a prostituáltak használata, a nők átlagosan 12 évesen kerülnek be a sexiparba, a magyarok aránya pedig igen magas.

A gyermekprostitúció magyarországi helyzetéről itt olvashatsz bővebben.