Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Miért nem fogadták el a 90 napos felhatalmazást?” – elengedte a kormány a füle mellett az ellenzék kérdéseit a Parlamentben

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló keddi zárószavazás közeledtével az elmúlt három hónap értekelésére helyezdődött a hangsúly az Országgűylés hétfői ülésén. A napirend előtti felszólalásokban és azonnali kérdések órájában az ellenzék kérdéseit csak ritkán kísérte érdemi válasz a kormánypárti padsorokból.

Miért nem volt elég a 90 nap?

A napot Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta, aki napirend előtti felszólalásában kifejtette a kormány álláspontját arról, hogy kontroll alatt tartotta Magyarország a koronavírusfertőzést, és jelesre vizsgázott védekezésből. Köszönetét fejezte ki az egészségügyi dolgozóknak, a pedagógusoknak, a közszolgáltatásokat végzőknek, illetve a rendőröknek és a tűzoltóknak. A járvány tanulság Szijjártó szerint az, hogy nem szabad gazdaságilag kiszolgáltatottnak lenni egy külső szereplőnek.  Arról is beszélt, hogy senki nem tud semmi biztosat egy esetleges msáodik hullámról, így „az egészségügyi kapacitásainkat nyitva kell tartani”.

A DK képviseletében Arató Gergely azt üzente válaszul Szijjártónak, a kormány ne legyen gyáva, a köszönet szavai mellett fogadják az ellenzék béremelési javaslait az egészségügyben és a szociális szférában. A felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban azt kérte számon a kormányon, hogy bár az egyik kezükkel elveszik sajtá maguktól a teljhatalmat, a másik kezükkel visszadják azt, valamint megkérdezte a külügyminisztert arról is, hogy miért nem fogadták el annak idején a 90 napos felhatalmazást.

Brenner Koloman a Jobbik soraiból  – szintén Szijjártó felszólalására reagálva – arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kufárkodjon az 500 ezer forintos jutalommal”, amelyet az egészségügyi dolgozók kapnak. A járvány alatti oktatásügyi tapasztalatokról azt mondta: azzal kell foglalkozni, hogy érdemben kielemezzük  a digitális oktatás tanulságait, utána pedig beépíteni azokat oktatási rendszerbe. Hozzászólt a „vasalódeszkás” tornatanár ügyéhez is: szerint „ez a Fidesz értékválasztása, ezek a tankerületi vezetők, akik így bánnak a pedagógusokkal”.

Keresztes László-Lóránt LMP-s frakcióvezető azt kérdezte a külügyminisztertől, ki lehet-e használni a javuló viszonyt Szlovákiával a Beneš-dekrétumok tekintetében. Szerinte önellátásra felkészítő gazdaságpolitika kell, és rámutatott, hogy éppen a kormány által gyakran emlegetett „globalista lobbi” az, amely kormány kezét mozgatja hatékonyan, mert 175 ezer munkahely megteremtése helyett az 1000 milliárdos projekt mellett döntöttek  – vetette fel a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán. Azt is megkérdezte, hogy 34 vasúti szárnyvonalat halálra ítéltek, miközben 5 éven belül a világűrbe szeretnénk valakit küldeni. Válaszában Tállai András közölte: az „eltérő értékrendből, gondolkodásból és jövőlátásból” származik a vita, majd azt hangsúlyozta, a kormányzat hosszú évek óta készíti elő a vasúti beruházást, amelynek célja, hogy „Budapest legyen lényegében Közép-Európa, kicsit merészebben gondolkodva egész Európa logisztikai bázisa”.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint is komolya adóssága van a kormánynak a szociális ágazatban dolgozók felé. Teszt nélkül küldtek vissza embereket az idősotthonokban, kiürítették a a kórházi ágyak több mint felét; a bankoknak visszaadják az elvont pénzt, míg az önkormányzatokat tovább sanyargatják – olvasta a kormány fejére az ellenzéki kritikát.

Az augusztus 20-i tűzijáték iránti elkötelezettsége, és a Lánchíd felújíátására szánt pénz elvétele jól mutatja a kormány értékrendjét Tordai Bence párbeszédes képviselő szerint. A koronavírus okozta válság kezelése szempontjából pozitív példaként említette Spanyolországot, ahol mától lehet igényelni az alapjövedelmet, amely szerinte itthon hétmillió embernek jelentene előrejutási lehetőséget.

Az ellenzéki megszólalásokra Kocsis Máté fideszes frakcióvezető úgy reagált: szerinte kivonták magukat a szolidaritás alól és a védekezésből a baloldali ökormányzatok, ezt a folymatot pedig „megkoronázta” Korózs Lajos „baloldali kamuvideója”. Szijjártó Péter viszontválaszában azzal ütötte le az ellenzék felvetéseit: „diktatúrával riogattak a vészhelyzet elején, 120 nappal fenygettek, de végül kevesebb mint 90 napot kaptak” – utalt a rendkívüli jogrend időbeli hatályára.

Miért kell fenntartani az idősek bevásárlási sávját?

Az előre bejelentette napirend előtti felszólalók sorában Burány Sándor volt az első a Párbeszéd frakciójából. A politikus a az Operatív Törzs tájékoztatóit kritizálta ironikus hangon. Szerinte csak az olyan fontos kérdésekre nem válaszolt a kormányzati szerv, hogy a 65 év felettiek és alattiak csak a bevásárláskor kaptak klüön idősávot, számos más beltéri szolgáltató helyiségbe viszont igen.

Dömötör Csaba államtiktár azzal reagált, hogy a Törzs munkáját az emberéletek védelme határozza meg. Többet a Burány által felvetett problémáról nem mondott, ellenben percekig beszélt Korózs-féle álmentős videóról.

Keresztes László Lóránt emiatt fel is rótta ezután Dömötörnek, hogy egyáltalán nem a feltett kérdésekre válaszolt, ezt a megjegyzését hangos taps kísérte az ellenzéki padsorokból. Keresztes aztán arról beszélt: el fognak maradni beruházások, hiszen a különleges gazdasági övezetek miatt nem teszi érdekeltté abban a befeketetőket. Csődbe fognak jutni Keresztes szerint a vízszolgáltató cégek is: a kormánynak nincs megoldása erre a helyzetre, és újabb 100 milliókat kell majd karbantartásra fordítani, ami halaszthatatlan lenne – mondta.

Vadai Ágens a DK farakciójából az iránt érdeklődött, hogy mi értelme fenntartani az idősek vásárlási sávját, ha egyszer az élet számos területén gond nélkül érintkezhetnek a fitalabbakkal. Majd arra tért ki számos példát felsorolva, hogy a Fidesz kormányzása alatt az emberek pénze elértéktelenedett. Válaszában Dömötör Csaba kijelentette, „az ellenzék a válságnak drukkol, eközben a felszólaló pozitív színben tünteti fel a Gyurcsány-korszakot”.

Az MSZP-s Harangozó Tamás arra mutatott rá, hogy nem több, hanem kevesebb pénz fog jutni az önkormányzatoknak, mert bár a bevételi oldalon nominálisan több szerepel a tavalyi költségvetési tervhez képest, de az elvonások jóval nagyobb mértékben fogják őket sújtani. Majd megújuló energiákra való átállást támogató programot sürgetett 500-500 milliárd forintos keretből évente, azt kérve a kormánytól, hogy költsön a családi házak, lakóépületek fűtés- és energiatermelési rendszerinek korszerűsítésére. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azzal vádolta a képviselőt, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán valótlanságokat állított, hiszen – mint mondta – 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak az önkormányzatok jövőre, amelyből 857,8 milliárdot ad az állam, 16 százalékkal többet mint idén.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a felhatalamzási törvény hatálya alatti időszakot összegezte: a Fidesz átjátszotta a kaszinókat Garancsinak, a kikötőket Mészáros Lőrincnek, titkostották a Budapest-Belgárd vasútvonalról szóló törvényt. Szerint azért kellett a hatalom a kormánynak, hogy korlátlanul gazdagodhassanak a járvány alatt, amíg sokan elvesztették a megélhetésüket. A szabadon felhasználható uniós forrásokból simán ” be lehetne rúgni” az ország gazdaságát, ehelyett közmunkásokban és katonákban látják a jövőt. Orbán Balázs, Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a képviselő a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban hazugságokat állított, hiszen a jogszabály szükségszerű és fontos volt a járvány elleni védekezéshez.

Az azonnali kérdések órájában hétfőn a miniszterek közül csak Gulyás Gergely és Süli János voltak azok, akik megjelentek az ülésen, és válaszoltak az ellenzéknek.

Miért maradnak ki a jutalomból a szociális dolgozók?

Ungár Péter (LMP) ekkor arról beszélt, a gondozást végzők is elvárják, hogy elismerjék munkájukat, olyan embereket ápoltak, akik Covid-fertőzöttek voltak, és emiatt rengeteg túlórájuk volt. Szerinte érthetetlen, hogy ezek a szociális dolgozók, miért nem kapják meg azt az 500 ezer forintot, amit az egészségügyben dolgozók igen – mondta. Számításaik szerint ez egyszeri 45 milliárd forintos költséget jelentene, amely a magyar költségvetés egészét nézve nem jelentős összeg. Gulyás Gergely szerint Nehéz meghúzni a határt, majd hozzátette: az egészségügyi dolgozók voltak a leginkább a középpontban, ezért döntöttek úgy, hogy a kormány egyszeri juttatásban részesíti őket. Hangsúlyozta: a szociális dolgozókra is gondolnak, a gazdasági recesszió ellenére január 1-jétől 14 százalékos béremelésben részesülnek.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az új paksi beruházás földmunkálatai már azelőtt megkezdődtek, hogy a végleges engedélyek meglennének.  Ennek gazdasági és műszak kockázatai egyaránt vannak – mondta. Kifejtette: ha az engedélyezés után az összes tervet átnézik, könnyen előfordulhat, hogy a földmunka nem lesz megfelelő, korrigálni kell, ami tovább növeli a beruházás árát. Műszaki téren teljes alapozást akartak a blokkok terveinek jóváhagyása előtt, de ezt még az Országos Atomenergia Hivatal is kockázatosnak tartotta. Miért olyan sürgős, és mennyibe fog kerülni, ha nem lesz jó a földmunka? – kérdezte. Süli János, jelezte: a jogszabály-módosításokat a brüsszeli bizottság is jóváhagyta, ennek megfelelően végzik a munkát. Ezek arról szólnak, hogy amikor az épületre szóló tervdokumentációt átadják a hatóságnak, akkor rá három hónapra lehet beadni a földmunkák engedélyezési dokumentációját, és annak elbírálására szintén három hónap van.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a családi adókedvezmény rendszerét pozitívnak nevezte, de úgy vélte: összegének követnie kellene az inflációt, mert az elmúlt évtizedben a kedvezmény értékének felét-harmadát elvitte a pénzromlás. Gulyás Gergely, erre azt mondta: a 2011-től bevezetett családi adókedvezmény-rendszer az elmúlt években jóval kedvezőbbé vált – például az egy- és kétgyermekes családok számára – mintha csak az inflációt követte volna. Z. Kárpát Dániel úgy reagált: a kormány a családtámogatások közé számít olyan tételeket is, amelyek nem oda tartoznak. Arra kérte a kormányt, hogy minden évben növelje az adókedvezményt.
Gulyás Gergely viszonválaszában annyit tett csak hozzá: 2006-ban „a Jobbik mostani szövetségesei” csökkentették a családi adókedvezményt.

A független Varga-Damm Andrea a járvány miatt megugrott munkanélküliségi adatokat ismertetve azt mondta: nem látja a jövő évi költségvetésben annak a kormányzati ígéretnek a forrását, miszerint ahány munkahely megszűnik, annyit teremtenek. Gulyás Gergely miniszter azt válaszolva: több mint egymillió munkahely megvédéséhez járultak hozzá a kormány eddig megtett intézkedései.  Varga-Damm Andrea azt vetette fel: hogyan lehet 330 ezer ember állás nélkül, ha a miniszter szerint egymillió munkahelyet megmentettek. Gulyás Gergely viszonválaszában azt mondta: közös cél, hogy Magyarország minél gyorsabban legyen túl a válságon és a gazdaság újraindítása sikeres legyen.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt