A bírságolás arányosságát és szükségességét kellett volna mérlegelnie a rendőrségnek, mielőtt megbírságolta a májusban a Lánchídnál többalaklommal is országos kórházíkiürítés ellen dudálva tiltakozókat – írja szerdai közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A jogvédők jogi képviseletet biztosítottak több megbírságolt dudáló tüntetőnek, ezekben az ügyekben pedig észrevételeket is küldtek a rendőrségnek, amelyben összegezték jogi álláspontjukat.
A Helsinki arra hívja fel ebben a figyelmet, hogy az Alaptörvény értelmében minden egyes alapjog, így a véleménynyilvánítási szabadság is csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a szabadságjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Vagyis a szólásszabadság bizonyos legitim célok érdekében korlátozható, de annak szükségesnek és arányosnak kell lennie. Erre figyelemmel kell lennie az eljáró szabálysértési hatóságnak is.
A jogvédők állásfoglalása arra is rámutat, hogy a KRESZ-nek a dudálást lakott területen tiltó szabálya azért született, hogy feleslegesen ne hangozzanak el riadalom keltésére is alkalmas hanghatások. A „láchídi tüntetésen” azonban – mint írják – senki nem riadt meg, hiszen lassú haladás közben folyamatos volt a dudálás egy forgalmas köztéren egy előre meghirdetett autós demonstráción.
„Egyébként pedig a gyülekezési jog gyakorlásának része a hangtechnikai eszköz engedély nélküli használata, egy tüntetésen az autó dudájánál akár százszor hangosabb erősítéshez sem kell hatósági engedély” – teszik hozzá.
Azt is kiemeleik, hogy eddig is számos példája akadt a rendőrség által megtűrt dudálós autós felvonulásoknak. Ilyenek a lakodalmi menetek vagy ilyen volt az is, amikor a magyar fociválogatott sikeres Európa-bajnoki meccsei után az utósok örömükben dudáltak. Ezek ugyanúgy formálisan a KRESZ szabályaiba ütköznek – a Helsinki szerint is helyesen -, a rendőrség mégsem bírságolt.
Ilyen indokok miatt a Helsinki ügyfeleinek és a többi tüntetőnek a megbírságolása a hangjelzéssel kifejezett véleményükért a szólásszabadságba való aránytalan beavatkozásnak számít a civil szervezet szerint szerint. Azt is hangsúlyozzák, hogy járvány idején az autós dudálás egyébként is egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét.
Ezért a Helsinki szerint szabálysértési hatóságnak meg kellene szüntetnie az eljárást ez ügyben, mert járvány idején autós dudálással tiltakozni nem jelent veszélyt a társadalomra.
Valódi veszélyt jelent viszont szerintük a tüntetők megbírságolása, különösen olyan magas bírságolási tételekkel, amely az alapjogukkal élni kívánókat visszarettenti.
A Magyar Helsinki Bizottság a „dudálós tüntetéseken” részt vevő és emiatt megbírságolt demonstrálók segítségére nyilvánossá tette a szabálysértési hatóságnak, rendőrségrésnek írt észrevételeit három ügytípusban:
- Amikor csak a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) kisebb fokú megsértése miatt indult eljárás a szabálysértési törvény alapján.
- Amikor veszélyhelyzetre meghatározott magatartási szabályok („gyűlésen tartózkodni tilos”) megszegése miatt is indult eljárás a 46/2000. (III. 16.) kormányrendelet alapján.
- Amikor a lakóhely alapos indok nélküli elhagyása miatt is indult eljárás a 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet alapján.
A Magyar Helsinki Bizottságnak az aktuális gyülekezési jogi tájékoztatója pedig itt található.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az összesen öt alkalommal megszervezett dudálós tüntetések „öltetgazdáit”, Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselőket több alkalommal is feljelentették. A rajtuk kívül megbírásgolt számos tüntető közt volt olyan, akit kijárási korlátozás megsértésére és csendháborításra hivatkozva két tüntetésen összesen 1 250 000 forintra büntettek meg.
A Helsinki mellett korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is jelezte, hogy a dudálók megbírságolása szerintük alkotmányellenes volt.
