A koronavirus.gov.hu adatai szerint Magyarországon eddig 509 áldozata volt a járványnak, az aktív fertőzöttek száma 1 311, és 1 996 embernek sikerült felgyógyulnia a betegségből, míg 174 011 mintavétel után jelenleg 11 525 fő senyved házi karanténban a közösség védelme érdekében.

Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy péntektől be szabad menni a fővárosi éttermek belső tereibe, fogadhatnak vendégeket a budapesti szálláshelyek, és a sportrendezvények, valamint a nemzeti parkok szabadtéri bemutató létesítményei is látogathatók. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében péntektől már a nézők részvételével is lehet tartani szabadtéri rendezvényeket.

Szabadtéri rendezvénynek minősül az a rendezvény, „amely során a nézőket az időjárás viszontagságaitól sátorral védik”, illetve „amely a rendezvény céljából épített fallal körülhatárolt, fedetlen vagy részben fedett létesítményben zajlik (például stadion, uszoda, szabadtéri színpad, szabadtéri mozi”. 

Rendezvénynek „különösen a sportrendezvény”, illetve

• a színházi előadás,
• a mozi,
• a cirkusz,
• a muzeális intézményen kívül rendezett képzőművészeti kiállítás,
• az irodalmi és könyvszakmai rendezvény,
• a közgyűjtemény, közművelődési intézmény, illetve közösségi színtér által szervezett rendezvény

számít.

Közleménye szerint a Főpolgármesteri Hivatal is igyekszik kellemesebbé tenni a nyarat az emberek számára, hétvégente szeptember végéig a gyalogosoké és a kerékpárosoké lesz a pesti alsó rakpart, de a főváros többek között minél több kertmozi megnyitását is tervezi.

A cégeknek jó lesz, a munkásoknak nem

Sajnos a Mércén nem először írjuk le ezt a mondatot, de igen gyakran aktuális; Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a KKM közleménye szerint elmondta, hogy a legjobb feltételekre számíthatnak az újrakezdésre készülődő cégek.

A válság bizonytalanná tette a világpiaci kilátásokat, ezért belföldön a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani az újrakezdésre készülő cégek számára – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol újabb három cég képviselőinek adott át a versenyképesség-növelő program támogatását biztosító okiratot. Szijjártó Péter szerint a világgazdaságban csak a változás biztos, és nem elég csupán a járvány közvetlen hatásai ellen védekezni. A vírus ugyanis – mint fogalmazott – az emberélet mellett a megélhetést is fenyegeti, a kormány ezért folytatja a munkára építő gazdaságpolitikát. A miniszter közölte, hogy a versenyképességi program forráshiány miatt nem fog jelentkezőket visszautasítani. A pályázat fedezetét a kormány a kiemelkedő érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 150 milliárd forintra növelte, és további emelést is vállal, ha a támogatási igények meghaladnák a bővített keretet – tette hozzá.

A kormány eddig 678 vállalat között 151 milliárd forintot osztott szét a válság hatásai elleni védekezésképp, de nem csupán anyagilag igyekszik hozzájárulni a cégek sikereihez, de a munkajogi szabályozásokat is enyhítik.

Semjén Zsolt 247 oldalas salátatörvénye alapján – noha a veszélyhelyzet elmúlik – megmarad a munkáltatók lehetősége, hogy egyoldalúan kétéves munkaidőkeretet rendeljenek el, erről Palkovics miniszternek kell döntést hoznia az egyes cégek esetében, vagyis törvény fog születni arra, hogy a miniszteri döntés felülírhatja a munka törvénykönyvében szereplő törvényt, mely szerint egyoldalúan maximálisan féléves munkaidőkeret rendelhető el.

Erről Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke nyilatkozott a Népszavának, véleménye szerint ez egy olyan gumiszabály, amely a nemzetgazdasági érdekre hivatkozva már egy új gyártósor telepítése és néhány új dolgozó felvétele esetén is szabad kezet adna a munkavállalók kizsigerelésére. A szakszervezeti vezető elmondta, értetlenül állnak a javaslat előtt, nem egyeztettek a munkavállalói érdekképviselettel, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hetente megtartott ülésein sem esett róla szó, pedig a kormánynak lett volna alkalma beszélni a tervezetről.

Épülnek már a magyar lélegeztetőgépek

Miután volt némi botrány akörül, hogy Magyarországnak sikerült olyan gépeket vásárolni, melyek nem alkalmasak klinikai használatra, már nincs ok az aggodalomra, mert Magyarországon is megkezdték az orvosi lélegeztetőgépek gyártását az MTI szerint.

A lélegeztetőgép prototípusát a BME készítette el, a gyártás feltételeit pedig egy állami vállalat, a BM Heros Zrt. teremtette meg. A speciális higiéniai és biztonsági feltételeket igénylő üzemcsarnokot öt hét alatt, mintegy 100 millió forintból alakították ki. A 450 négyzetméteres üzemrészben a tervek szerint naponta 10 lélegeztetőgép készülhet el.

Nagy-Britanniában jövő héttől lazítanak

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint reménykeltőek a friss adatok és az aktuális tendenciák, így az elkövetkezendő napokban lazíthatnak a szigorú óvintézkedéseken, melyeket a kezdeti lazaság után több héttel ezelőtt vezettek be az Egyesült Királyságban.

Johnson, aki a brit kormány szokásos napi sajtótájékoztatóját tartotta csütörtök este a Downing Streeten, elmondta: a jövő héttől hatfős, nem egy háztartásban élő csoportok találkozhatnak szabadtéren, és nemcsak közterületen, hanem például magánházak kertjeiben is. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nem egy háztartásban élőknek továbbra is két méter távolságot kell tartaniuk egymástól.

Az Egyesült Királyságban több, mint 269 ezer esetet regisztráltak eddig, és csaknem 38 ezer ember halt bele a járványba, még a mai nap is 377-en, ami magas szám, azonban a napi új esetek száma stabilan csökken, és egyre többen gyógyulnak fel a betegségből, ami bizakodásra adhat okot.

A tengerentúlon nem ilyen rózsás a helyzet

Az észak-amerikai Egyesült Államokban a járvány miatt elhunytak száma meghaladta a százezret, erről Donald Trump tweetjéből szerezhettünk tudomást:

„egy nagyon szomorú mérföldkőhöz értünk azzal, hogy a koronavírus világjárvány áldozatainak száma elérte a 100 000 főt [az Egyesült Államokban]”

Továbbra is az országban vezeti a fertőzések toplistáját 1,7 millió regisztrált fertőzöttel, ami megmutatja, hogy hiába beszélünk a világ vezető hatalmáról, melynek gazdasága könnyedén tudna kezelni egy ilyen válsághelyzetet, a mérhetetlen társadalmi egyenlőtlenségek és a diszfunkcionális szociális rendszer miatt a járvány irdatlan pusztítást tud végezni.

A dél-amerikai kontinensen sem túl reménykeltőek az előrejelzések, miután a járvány epicentruma kezd kialakulni a régióban, a World Food Program (Világélelmezési Program, WFP) szerint 14 millió ember néz szembe az éhezés veszélyével.

A Latin-Amerikai és karibi régiók gazdasága több, mint öt százalékos csökkenésnek néz elébe, ami a szervezet szerint a legnagyobb, mióta feljegyzik ezen adatokat, így az éhezők száma megnégyszereződhet, főleg a szegényebb országokban, és ahogy általában, a gazdasági nehézségek jelen esetben is az alsóbb osztályokon csattannak.

A nemzetközi utazási ipar próbál magára találni, de egy darabig még nehezére fog esni

Az Iberia és a Lufthansa légitársaságok egyre több járatot indítanak újra, még ha takaréklángon is. Az MTI szerint elsősorban a nyaralók számára fontos célállomások válnak elérhetővé az Iberia hálózatában, a társaság augusztus végéig 92 célállomást tesz elérhetővé, és 360 heti járatot indít el. Ez a nyári menetrendi időszakra meghirdetett korábbi menetrend mintegy 20 százaléka. Az Iberia egyelőre csak belföldi és európai járatokat indít, hosszú távú járatokat csak a célországok beutazási tilalmának feloldása után állítanak a menetrendbe.

A Lufthansa Group a honlapján közölte, hogy tovább bővítette kínálatát, és június 15-ével Frankfurtból, Münchenből is több európai és interkontinentális járat indul el, újra közlekedik a Brussels Airlines és az Austrian Airlines is. A német légitársaság közölte, hogy június 15-én újraindul a München és Budapest közti járat, amely hetente háromszor közlekedik majd, egyben heti 12-re emelkedik a járataik száma Frankfurt, és négyre Zürich felé.

Az érem másik oldala, hogy a legtöbb légitársaság jelentősen csökkenti dolgozói létszámát, több, mint húszezer állás szűnhet meg a szektorban, és rengeteg útvonalon még sokáig várathat magára, hogy annyi járat közlekedjen, mint korábban.

Már ha egyáltalán magára talál, ugyanis a nemzetközi közlekedés válság előtti formájában fenntarthatatlan: a globális társadalom egy kis szeletének érdekét szolgálja, miközben kirívóan környezetkárosító egyrészt a repülés, másrészt pedig a nemzetközi turizmus, ami a természet mellett a népszerű úticélok lakosságára is egyre nagyobb terhet rakott.

Ezt Magyarországon is érezhettük, kiváltképp Budapesten, miután a belváros az elmúlt években lassan kezdett belefulladni a turisták áradatába, ráadásul a hozzájuk kötődő alkalmi szállásszolgáltatások az egész városban tolták felfelé a lakásárakat, de miközben a város a turistáknak olcsó volt, rengeteg költség – pl. az előbb említett lakhatásé, vagy az egyre élhetetlenebbé váló városi lét – a lakosok vállát nyomta.