Módosul a lakásrendeletet, így nem kerülhetne utcára senki sem a főváros tulajdonában álló önkormányzati bérlakásokból – tudta meg a Népszava.

Mivel a budapesti kilakoltatások fele önkormányzati bérlakásokból történik, mindenképpen fontos volt Karácsony Gergely tavaly októberi bejelentése, miszerint felfüggesztik a fővárosi tulajdonban álló bérlakásokból való kilakoltatásokat. A kezdeményezéshez több kerület, így például Józsefváros, Újbuda, Pesterzsébet, Erzsébetváros és Budafok is csatlakozott, így egy hónappal a novemberben megkezdődött kilakoltatási moratórium előtt is sok ember lakhatását sikerült megmenteni.

Ennél azonban átfogóbb segítségre van szükség, ezért Fővárosi Közgyűlés még tavaly ősszel döntött a lakásrendelet módosításáról is, aminek az előterjesztése most készült el. Ennek értelmében nem történhetne úgy kilakoltatás, hogy nem gondoskodnak a bérlők megfelelő elhelyezéséről, illetve több engedménnyel is elősegítenék a lakhatás megtartását.

A jelenlegi rendelkezések szerint a lakbérrel elmaradóknak az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld. Ha a bérlő a megadott határidőig nem egyenlíti ki a tartozását, felszólítást kap, majd 8 nap után felmondják a lakásbérleti szerződést. Az új szabályok szerint viszont a fizetési felszólítást csak három havi, illetve 150 ezer forintot meghaladó hátralék esetén küldik ki, 8 napos határidővel.

A felszólításban a bérbeadó (vagyis jelen esetben a főváros) köteles részletesen tájékoztatni a bérlőt a részletfizetés lehetőségéről, az elérhető szociális támogatásokról és a jogkövetkezményekről. Emellett a fővárosi önkormányzat ezt követően kikéri a kerületi családsegítő véleményét is.

Ha a bérlő több mint 6 hónapnyi lakbérrel vagy a 300 ezer forinttal tartozik, akkor 30 napos felmondási idővel felmondható a lakásbérleti szerződés, de a folyamat még ezen a pontos is megszakítható, ha a bérlő vállalja a részletfizetést (ez a lehetőség 120 napig fennáll). Ellenkező esetben a főváros kezdeményezi a végrehajtást, majd 90 nap után a kilakoltatást.

A lap úgy tudja, a legfontosabb újítás az úgynevezett „minimálisan elfogadható elhelyezés” bevezetése.

Ez azt jelenti, hogy a fővárosi bérlakásokból jogerős bírósági határozat birtokában is csak akkor lenne kilakoltatható a hátralékkal rendelkező bérlő, ha számára a minimális lakhatás biztosított, vagyis semmiképp sem kerülne az utcára.

A minimális elhelyezés várandós nők és kiskorú gyermeket (illetve közoktatásban, felsőoktatásban, felnőttképzésben résztvevők 24 éves korig) nevelők esetében a családok átmeneti otthona lehet, a fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek estében bentlakásos szakintézmény, míg a nyugdíjkorhatárt elérőknél idősek otthona, gyermekteleneknél pedig olyan átmeneti szálló, amelyben lehetőség van a legfeljebb négy ágyas szobában való elhelyezésre. Az ugyanakkor gondot jelenthet majd, hogy ezekbe az intézményekbe helyenként több éves várólisták alakultak ki – teszi hozzá a Népszava.

További segítségként egyszeri, legfeljebb 300 ezer forintos támogatást kérhetnek a fővárosi önkormányzat által működtetett Hálózat Alapítványtól a lakbérhátralék kiegyenlítésére, és bővülne a méltányossági bérbeadás szempontrendszere is, melyben előnyt élveznének a várandósok és az ápolásra szoruló hozzátartozót gondozók is.

Misetics Bálint, a főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint az elsődleges cél annak megakadályozása, hogy azért emeljenek ki egy gyermeket a családjából, mert hajléktalanná váltak. Ezt ugyanis törvény tiltja, mivel a szegénység nem lehet indok a szülőktől való elválasztására, ennek ellenére rutineljárásnak számít.

A fővárosi rendeletmódosítás a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira is igyekszik reflektálni:

Budapest a kerületekkel ellentétben nem csupán haladékot ad a veszélyhelyzet idején állásukat elvesztőknek, hanem a jövedelemcsökkenés mértékével arányosan elengedi a bérleti díjat 2020 végéig. A kedvezmény mértéke a bevétel nélkül maradt családoknál akár 100 százalékos is lehet.

A főváros bízik benne, hogy a kerületi önkormányzatok is követik majd a példáját, hiszen a fővárosi önkormányzat csupán a budapesti önkormányzati bérlemények alig 3 százalékát (1200 lakás) kezeli, a többi felett a kerületek rendelkeznek.

Ahogy arról korábban írtunk, az utóbbi időben ugyan csökkent az önkormányzati kilakoltatások száma, de ezzel párhuzamosan az önkormányzati lakások száma is csökkent, melyek közül rengeteg áll üresen, rossz vagy akár lakhatatlan állapotban. A bérlakásállomány helyreállítása és növelése tehát alapvető feladat, emellett szükséges a lakhatási támogatások visszaállítása, és egy kiterjedt adósságkezelési mechanizmus kidolgozása.

A lakhatási szegénység valamilyen formája nem csupán a közvetlenül kilakoltatás előtt állókat érinti, hanem összesen mintegy 2-3 millió embert, akiknek a megsegítéséhez sokkal nagyobb, állami szintű politikai akaratra van szükség.