Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Bizottság szerint még békeidőben se elegendő a magyar munkanélküli segély – járványösszefoglaló szerdán

Szerda reggel a koronavírus.gov.hu oldal tájékoztatása szerint három halálesettel 470-re emelkedett a koronavírus következtében elhunytak száma, az igazolt fertőzöttek száma pedig 42-vel nőtt. Az aktív fertőzöttek száma viszont a keddi 1677-ről szerdára 1674-re csökkent. A  járvány kezdete óta 3598 pozitív esetet tartanak nyilván Magyarországon.

Világszerte az 5 milliót közelíti az összes fertőzött száma és 324 776 halálesetet tartanak számon. A legfertőzöttebb ország továbbra is az Egyesült Államok, másfélmillió fertőzöttel. Az USÁ-t Oroszország követi 308 ezer fertőzöttel, majd Brazília 275 ezerrel. Európában továbbra is az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és Németország a legfertőzöttebb országok. A fertőzés 188 országban van jelen.

Nyitnak az iskolák, Kásler szokatlanul sokat szerepelt, a népjóléti bizottság kormánypárti tagjai pedig nagyon elfoglaltak

Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján Müller Cecília tisztifőorvos elmondta, hogy az adatok, így az elhunytak számának és arányának komplex elemzése, értékelése a járványt követően történhet csak meg. Müller beszélt az idősotthonok helyzetéről is, mint mondta, 33 idősotthonban 110-en haltak meg olyanok, akik igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak. Az intézményekben összesen 846 gondozott és 139 dolgozó fertőződött meg. Ugyanakkor 298 beteg már meggyógyult.

Arra is kitért, hogy a százezer lakosra jutó fertőzöttek száma országosan 36,8, de például Budapesten 97,6, Fejér megyében 86,4, Zala megyében pedig 86.

Ahogy arról a Mérce is beszámolt, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerda este bejelentette, hogy a megyékben május 25-től, Budapesten pedig június 2-ától visszatérhetnek a bölcsődék és az óvodák a normális működési rendhez – de például a XIII. kerület önkormányzata úgy döntött, a fenntartásában lévő minden bölcsőde és óvoda kinyit ügyeleti rendszerben, 5 fős csoportlétszámmal május 25-étől. Június másodikától az iskolák is kinyithatnak, de alapvetően a tanév végéig marad a digitális oktatatás.

Kásler Miklós EMMI miniszter ma arról beszélt – azon kívül, hogy nem is adott olyan utasítást, hogy ürítsék ki a kórházi ágyakat -, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta le, azonban

„át kell gondolnunk viszonyunkat a különböző betegségekhez, át kell gondolni a magyar egészségügyi struktúráját, az országos intézetek, egyetemek és a megyei kórházak szerepét”.

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szerdai ülésére a kormánypárti képviselők nem mentek el, mivel „a járvány elleni védekezés ma is még teljes erőt és munkaidőt kíván mind a járványügyi hatóságoktól és az egészségügyi vezetéstől”. Az ülés, amelyen az ellenzék többek közt azt szerette volna megtárgyalni, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban hogyan alakulhattak ki olyan körülmények, hogy minden harmadik ott kezelt covidos beteg meghalt.

Korózs Lajos MSZP-s képviselő az ülés határozatlanképtelenségével kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány képviselői és a kormánypárti politikusok nem válogathatnak a napirendi pontok között aszerint, mihez van kedvük, szerinte kutyakötelességük lett volna a bizottsági ülésre elmenni. Korózs jelezte, jövő hétfő délutánra ismét összehívja az ülést.

Budapesten a BKV járatain továbbra is kötelező a maszk viselése, és a cég szerint a kijárási korlátozások feloldása után is ajánlott betartani a távolságtartási szabályokat, amihez a megfelelő járműkapacitást biztosítják. A buszok első üléssorának kordonos elzárása továbbra is megmarad, és – a normál időszakban megszokotthoz képest – nagyobb figyelmet fordítanak a járművek takarítására, fertőtlenítésére. A BKV közleménye szerint 10 ezer dolgozója közül eddig mindössze ketten betegedtek meg a koronavírus miatt, s nem tudnak olyan esetről, hogy a járműveiken bárki elkapta volna a fertőzést.

Az EU kritizált, javasolt és segélyezett

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerdai közleményéből kiderült, hogy áprilisban 330 700-ra növekedett a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. Ezzel párhuzamosan nyilvánosságra került az Európai Bizottság országjelentése, amely többek közt súlyos kritikával illette a magyar munkanélküli segélyezést és munkahelyvédelmi támogatásokat.

A jelentés szerint a magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjainál.

A három hónapos munkanélküliségi ellátás – ami a legrövidebb Európában – még kedvező gazdasági körülmények között sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon

– állítja a Bizottság. Az Index összefoglalója szerint a jelentés kimondja, hogy „a korrupció, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés hiánya és a sajtószabadság a válság előtt is aggodalomra adott okot”, illetve, hogy „hiányzik a magas szintű korrupció elleni irányított és rendszerintű fellépés”.

Franciaország és Németország még hétfőn egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A helyreállítási alap forrásait a hatályos uniós szerződések – mindenekelőtt a költségvetési előírások – keretei között teremtenék elő. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazása alapján felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésének részeként használnak fel.

A javaslatot Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország ellenezte, mivel az közös felelősségvállalást jelentene az államadósságokért, melyek igen egyenlőtlenül oszlanak el.  Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán nyilvánosságra hozta Ausztria ellenjavaslatát: szerintük a pénzeket nem ingyen kellene osztogatni rászorultsági alapon, hanem hitel formájában. A Politico szerint a magyar vezetőség is inkább a hitelalapú segélyezést pártolja. Ez azonban a járvány által súlyosabban érintett országok számára, például Olaszországra súlyos csapást mérne.

Bár az EU-s tagállamok megsegítésének formája így továbbra is kérdéses maradt, arról döntést tudott hozni az Unió szerdán, hogy 50 millió eurót (mintegy 17,7 milliárd forint) különít el humanitárius szükségletek finanszírozására. A keretösszegből a jelentős humanitárius válsággal küzdő, kiszolgáltatott csoportokat támogatják, különösen az afrikai Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, a Közép-afrikai Köztársaságban, az afrikai Nagy-tavak régiójában, Kelet-Afrikában, Szíriában, Jemenben, a palesztin területeken és Venezuelában élőket, valamint a Mianmar és Banglades területén élő rohingjákat.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi