Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szakszervezet bezáratta a Renault autógyár egyik újranyitott üzemét

A koronavírus-járvány miatt világszerte számos autógyár és autóipari beszállító függesztette fel a termelést egyrészt a kereslet visszaesése, másrészt a járványügyi intézkedések, közösségi érintkezéseket korlátozó rendeletek miatt – mostanában azonban egyre-másra nyitják újra az üzemeket, hogy még ha kisebb volumenben is , de ismét felfuttassák a termelést.

Az egyik ilyen üzemben, a francia Renault Sandouville-i gyárában a CGT francia szakszervezet elérte, hogy ismét állítsák le a termelést a járványveszély miatt

– írja a Totalcar. Az 1964 óta termelő üzemben jelenleg a márka világszerte forgalmazott kishaszonjárműve, a Trafic különböző kivitelei készülnek, a nemzetközi együttműködések és a kiterjedt cégcsalád miatt Renault, Nissan, Fiat márkák alatt, de nemsokára Mitsubishiként is forgalmazni tervezik a gyárban készülő modellt a tengerentúlon.

A vállalat sajtóközleménye szerint a termelés határozatlan ideig szünetel a korábban újranyitott gyárban, miután a bíróság helyt adott a szakszervezet követelésének, melyben az újranyitás ellen tiltakoztak – mindazonáltal a Renault fellebbezett a döntés ellen.

A lap szerint a francia szakszervezetek eleve erőteljesebben tiltakoztak az üzemek újranyitása ellen, Franciaországban egyébként is hagyományosan erősek a munkásság érdekvédelmi szervezetei. Közülük is a CGT országos, nagymúltú szakszervezetnek úgy a tagsága, mint a befolyása igen nagy, így még a Macron-féle vállalatbarát kormányzat alatt is – legalábbis az Európai Unió legtöbb országához, kiváltképp a perifériájához képest – hatékonyan tudja képviselni a dolgozók érdekeit.

Noha a jelenlegi francia kormány intézkedései jelentősen megnyirbálták a munkásság jogait – többek között ez ellen is tiltakoztak a sárgamellényes tüntetők – a bíróságok úgy tűnik, továbbra sem feltétlenül a tőke érdekeinek megfelelően értelmezik a törvényeket.

A CGT azért ellenzi elsősorban a gyár újranyitását, mert véleményük szerint a Renault elégtelen járványügyi intézkedéseket vezetett be, így nem biztosított az üzemben dolgozó 1 900 munkás biztonsága, és ezt a szempontot nem írhatja felül a tőke profitérdeke.

A gyár március 16-i leállása után április 28-án indult újra részben a termelés, és május 7-én állt le ismételten. Mindazonáltal a koronavírus-járványtól súlyosan érintett Franciaországban hétfőtől elvileg – legalábbis részben – újraindul az élet, több üzem is újrakezdi a termelést, ismét kinyitnak az iskolák, és feloldanak egy sor közösségi érintkezéssel kapcsolatos korlátozást, hogy a gazdaságot némiképp sikerüljön gatyába rázni.

A Sandouville-i gyár esetében ezt a bíróság döntése azonban felülírja, és egyelőre nem tudni, hány esetben fognak még hasonló döntések születni a munkásság érdekvédelmi szervezeteinek nyomására, mindenesetre az Amazon kereskedelmi óriásvállalatot is a bíróság kötelezte korábban tevékenységének felfüggesztésére, de az állammal szemben is született már ilyen ítélet, előbbi május 13-ig tart szünetet jelen állás szerint.

Az autóiparra egyébként mifelénk is rájár a rúd mostanában: Magyarországon ugyan valószínűtlen, hogy a bíróságok hasonló döntést hozzanak egy autógyár esetében, de a német BMW épp a napokban jelentette be, hogy a kereslet visszaesése miatt elhalasztja debreceni gyárának felépítését (amire egyébként már több százmillió forint közpénz ment el közvetve-közvetlenül).

De az országban található többi autógyár – az Audi (VW), a Mercedes, az Opel és a Suzuki is – valamint a számtalan autóipari beszállító is teljesen felfüggesztette a termelést, vagy csak takaréklángon üzemel a járványügyi és a gazdasági helyzet miatt.

Noha Franciaországban a szakszervezet sikerként könyvelheti el a gyár újbóli bezáratását, a nemzetközi gazdasági rendszerben elfoglalt félperifériás pozíció miatt a magyarországi munkásságot sokkal rosszabbul érinti egy ehhez hasonló leállás, mert a nemzetközi cégek érdekeit szolgáló munkajogi szabályozások, valamit a foglalkoztatási rendszer miatt a munkásokat sokkal könnyebben rúgják ki a cégek, mikor a piaci folyamatok miatt faragni kell a költségeiken a lehető legkisebb bevételkiesés érdekében.