Jelentősen megnövekedtek az otthoni munkaterhek a koronavírus-járvány hatására, ám a nők úgy érzik, az ő munkarészük nem bővült, szemben a férfiakkal, akik növekedésről számolnak be – derül ki abból az online kérdőíves kutatásból, amelyet négy társadalomkutató, Fodor Éva (CEU), Gregor Anikó (ELTE TáTK, Freie Universität Berlin), Koltai Júlia (Társadalomtudományi Kutatóközpont, ELTE TáTK) és Kováts Eszter (ELTE ÁJK) készített.
Az április 6 és 14 között, 1966 fő megkérdezésével készült felmérés nem a társadalom egészére reprezentatív, hiszen a legalább érettségivel rendelkező, 14 év alatti gyereket nevelő internethasználókat célozta meg.
A megkérdezettek jelentős része számára egyértelműen többletterheket okozott a járvány, illetve a veszélyhelyzet idejére bevezetett leállás.
A gyereknevelés során eddig igénybe vett külső segítők elérhetősége csökkent: a nagyszülők segítsége harmadára, más családtagoké felére, a fizetett segítség pedig ötödére esett vissza.
A mintában szereplők nagyjából 10 százaléka maradt teljesen egyedül a gyerekgondozási feladatokkal, a nők esetében ez az arány jelentősen nagyobb.
A megnövekedett munkaterhek eloszlása azonban a válságidőszak előttihez képest méltányosabbnak mondható ezekben a a társadalmi csoportokban. A megkérdezettek válaszaiból kiderül, mind a férfiak, mind a nők úgy érzékelik, hogy előbbiek jobban kiveszik a részüket a házimunkából, gyereknevelésből vagy idősgondozásból, mint a válság előtt.
Mivel magasabb státuszú társadalmi csoportokról beszélünk, nem meglepő, hogy az állásvesztés csak kisebb részben érintette a megkérdezetteket, de még így is jól érezhetők a státuszkülönbségek hatásai: a munkahely elvesztéséről leggyakrabban az érettségizett nők számolnak be.
A megkérdezettek csaknem fele áttért otthoni munkavégzésre, a többieknek továbbra is be kell járniuk a munkahelyükre. Érdekes eltérés – ami szintén a járványvédelem és a társadalmi státusz közötti összefüggéseket mutatja -, hogy
a diplomás válaszadók több mint kétszerese van home office-ban az érettségizettekhez képest.
Bár az kiderült, hogy a férfiak a megszokottnál több otthoni feladatot végeznek el, a nők továbbra is arról számolnak be, hogy sokat segítene a munka és otthoni teendők összeegyeztetésében, ha partnerük nagyobb részt vállalna a háztartási és gyereknevelési feladatokból.
Ez alátámasztja, hogy a házimunka és gondoskodási feladatok még mindig arányaiban nagyobb terhet rónak a nőkre, mint férfiakra. Ebben a magasabb státuszú mintában is kétszer több férfi (40%), mint nő (20%) mondta azt, hogy nem érez feszültséget az életében a fizetett munkája és a gondoskodási feladatai között.
A kutatók a felmérés mellékszálaként 2647 olyan embert is megkérdeztek, akik 65 év feletti családtagjukról / hozzátartozójukról gondoskodtak. Ebből a felmérésből az derül ki, hogy mind a gondozók, mind a gondoskodásra szorulók túlnyomó többsége nő. A gondozóknak leginkább anyagi segítségre, illetve rugalmasabb vagy csökkentett munkavégzésre lenne szükségük, hogy jobban viseljék az idősgondozás okozta plusz terheket.
A kutatók a Mércéhez eljuttatott közleményükben hangsúlyozzák, ezeket a kutatásokat mélyfúrásoknak tekintik, amelyek egyes társadalmi csoportok problémáit, motivációit térképezik fel, és ez terveik szerint egy nagy országos reprezentatív kutatásnak ágyazhat meg.
A most kirajzolódó mintázatok egyébként jól mutatják, hogy válsághelyzetekben milyen gyorsan képes megmozdulni a társadalmi, milyen gyorsan átrendeződhetnek bejáratott, megszokott viszonyrendszerek (mint például a házimunka terheinek eloszlása). Ez teljesen egybecseng a katasztrófaszociológia tanulságaival, amely a válsághelyzetekben alulról szerveződő szolidaritási energiák fontosságára mutat rá.
Másrészt jól kirajzolódik: a 10 éves NER alaptendenciája, hogy egyre több gondoskodási, társadalom újratermelését szolgáló feladatot terhel a háztartások vállára, a válságidőszakban csak felerősödik. Miközben a nagyvállalati szektor, a hazai és nemzetközi tőke is jelentős támogatásban részesül a válság okozta problémák megoldására, a lakosság hasonló támogatásra nem számíthat a kormányzat részéről.
Arról, hogy mit jelent még a válság a fizetett és fizetetlen gondoskodási feladatok szempontjából, és milyen alternatív közösségi megoldások léteznek a problémák kiküszöbölésére, a Szolidaritási Akciócsoport itt írt bővebben.
