Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az összes fertőzött 13%-a egészségügyi dolgozó – eleget tesz értük a kormány?

Az operatív törzs hétfői tájékoztatóján Müller Cecília tisztifőorvos elárulta, hogy az összes magyarországi fertőzött 13 százaléka egészségügyi dolgozó. Bár konkrét számot nem mondott, ha a hivatalos, 2583 fertőzöttel számolunk, akkor az 335 megfertőzött egészségügyi dolgozót jelent.

Szintén hétfőn jelent meg a 444-en egy interjú egy nyugat-magyarországi, koronaosztályon dolgozó orvossal, aki nem csak azt állította, hogy az osztálya Aliexpressről rendelt plusz FFP maszkokat, hogy a nővéreknek is legyen, hanem azt is, hogy már használt szkafandereket kell újra és újra felvenniük, valamint, hogy csak a múlt héten kezdték el szűrni őket. (Vajon eddig miért nem?) A 444 interjúalanya szerint

„erős túlzás”, hogy a védőfelszerelésekkel való ellátást a kormány megoldotta volna.

Mindeközben Szijjártó Péter rendszeresen tart arról előadást a Parlamentben, hogy hány ezer és millió maszkot, lélegeztetőgépet és tesztet szerzett be Magyarország. Hétfőn például arról számolt be, hogy legutóbbi tájékoztatója óta 9 millió 586 ezer maszk és 234 ezer magasabb szintű védőfelszerelés érkezett az országba, a járvány kezdete óta pedig 86 millió maszkot és 200 lélegeztetőgépet importáltunk.

Ezzel kapcsolatban az ellenzék általában megjegyzi, hogy mi haszna a védőfelszerelésnek, ha csak egy raktárban állnak, de nem jutnak el a frontvonalban dolgozókhoz?

Április 25-én adott arról hírt az RTL Híradó, hogy a halálos áldozatok között van egy kórházi dolgozó is. A 41 éves férfi beteghordóként dolgozott a tatabányai Szent Borbála Kórházban, ahol összesen 21 dolgozó fertőződött meg és további 60 otthoni karanténban van. Az operatív törzs szombati tájékoztatóján Müller Cecília annyit árult el a férfiról, hogy súlyos bakteriális fertőzésben szenvedett, valamint vérmérgezése és bélgyulladása is volt.

Azóta a férfi felesége azt nyilatkozta, hogy a férjének nem volt alapbetegsége, a tisztifőorvos által említett fertőzéseket már a kezelése alatt kapta el.

Az egészségügyi dolgozók egészségi állapotán túl ejtsünk néhány szót az anyagi helyzetükről is. Április elején a kormányhoz képest meghökkentően nagylelkű támogatást jelentett be Orbán Viktor. Ennek értelmében a kormány minden egészségügyi dolgozónak bruttó 500 ezer forint pluszjuttatást biztosít ebben az évben.

Az összeget a Magyar Orvosi Kamara is jelentősnek ítélte meg (főleg az alacsony bérezéshez képest), bár közleményében hozzátette a szervezet, hogy ennyivel nem lehet letudni az orvosok bérének rendezését. A MOK szerint ugyanis a fő oka annak, hogy egy tartalékait teljesen felélt egészségügy néz szembe a járvánnyal az, hogy a közalkalmazotti bértábla szerint egy kezdő orvos jelenleg 964, egy 6 éve dolgozó szakorvos pedig 1742 forintos nettó órabérért dolgozik.

A korábban már említett nyugat-magyarországi orvos is ezt a dimenzióját világította meg az 500 ezres pluszjuttatásnak: egyrészt még azt sem lehet biztosan tudni, hogy mikor kapják meg ezt az összeget a dolgozók, másrészt pedig azzal együtt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésekor megtiltották, hogy az egészségügyisek másodállást vállaljanak,

sokuknak konkrétan megélhetési problémáik lettek.

A 444 interjúalanya például abból szerzett plusz bevételt, hogy háziorvosként ügyelt egy másik városban, mivel, ahogy ő fogalmazott, „úgy működik ez a rendszer, hogy mindenki más városba megy, mert a külsőst megfizetik, aki helyileg ott van, azt nem fizetik meg.” Most ettől a plusz bevételtől elesett.

Persze Magyarország nincs egyedül abban, hogy az egészségügyi dolgozók helyzete jelenleg a szokásosnál is nehezebb: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb jelentése szerint Olaszországban az összes fertőzött 10%-a az egészségügyben dolgozik, az USA azon államaiban, ahol részletesebb adatok is rendelkezésre állnak ez az arány 11%, a spanyol fertőzötteknek pedig egy megdöbbentő 20%-a egészségügyi dolgozó. Ugyanakkor például Hollandiában a fertőzötteknek csak 6%-a dolgozik az egészségügyben, Kínában pedig 3,8%.

Viszont néhány dolog elvárható lenne még ebben a helyzetben is:

a kormány kommunikálhatna világosabban arról, mikor tervezi elutalni az 500 ezres pluszjuttatást, biztosíthatna elegendő védőfelszerelést (ha már annyit beszélnek arról, mennyire sokat sikerült beszerezniük), hosszabb távon pedig rendezhetné megnyugtató módon az egészségügyi dolgozók bérhelyzetét,

hogy a járványt követően ne hagyják el még többen a pályát, vagy az országot. Meg persze elkezdhették volna korábban szűrni az elsővonalban dolgozókat, de ez a hajó már sajnos elúszott.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán