Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Létrehoztak egy honlapot, ahol az egészségügyi dolgozók és a betegek névtelenül írhatnak a kórházi tapasztalataikról

Új online felületet készített három fiatal azért, hogy a betegek és az egészségyügyben dolgozók őszintén, retorziók nélkül számolhassanak be arról, hogy mi történik a magyar kórházakban, és azt, hogy saját magán vagy szerettén keresztül hogyan élte meg a koronavírus-betegséget a hazai egészségyügyi intézményekben – erről a frissen indult mitortenkikakorhazakban.hu nevű projekt elindítói közleményben adtak tájékoztatást vasárnap.

Mint az a projekt bemutatkozásában olvasható, az oldal célja az, hogy nyilvánosságra hozzon olyan történeteket a magyar egészségügyből, melyek például azért nem jutnának el a hagyományos sajtóorgánumokhoz, mert a szankcióktól tartva sokan nem akarják felfedni kilétüket.

Az ugyancsak anonim – pontosabban keresztneveikkel bemutatkozó – készítők, Anita, Bogi és Dénes azt írják, ők ugyan se nem betegek, sem pedig egészségügyi dolgozók, de aggódnak, mert látják a képeket az olasz  és spanyol kórházakról, olvassák a híreket a kiürített magyar kórházakról és hazaküldött betegekről, és ők is féltik szeretteiket a megbetegedéstől.

Úgy látják, hogy a megfelelő kormányzati lépésekhez mindig a hiteles információk vezetnek, ehhez képest azonban jelenleg titkolózás és terelés övezi azt, hogy mi is történik valójában kórházainkban.

Azt is hozzáteszik, hogy mivel a félelem sokakat visszatart attól, hogy élményeikről beszámoljanak, ezért úgy alakították ki az új felületet, hogy teljesen anonim módon tudják megosztani az emberek egymással a történeteiket.

Az egyéni történetek megosztásához csak egy fantázianevet kell megadni, illetve egy listából kiválasztani, hogy a beküldő beteg, hozzátartozó vagy egészségügyi dolgozó. Opcinoláisan területi információt is adhatnak magukról a beszámolók írói.

A készítők megjegyzik, hogy bár az anonimitás védi a történetek megosztóit, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy mi nem tudják garantálni a történetek hitelességét. „Tudjuk, hogy ez nem ideális, de a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokra is késztet mindannyiunkat. Bízunk ugyanakkor a magyar emberekben, hogy nem fognak visszaélni a felület adta lehetőségekkel”- írják.

A névtelen beszámolóknak és a betegellátásról szóló információk nyilvánosságra kerülésének a korábbiaknál is jobban megnőtt a jelentősége, amióta az elmúlt napokban több sajtóorgánum, köztük a Mérce is beszámolt arról, hogy folyamatos ellátást igénylő betegek hazaküldésével növeli a kórházi férőhelyek számát az EMMI.

A minisztérium ezzel kapcsoltaban szombaton közleményt adott ki:

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozottan visszautasítja azt, az egyes médiumokban terjedő hazug vádat, hogy a koronavírus-járványra való felkészülés kapcsán a kórházak >>kirakják az öreg embereket meghalni<<”- kommentálta az ügyet Kásler Miklós tárcája .

Az EMMI szerint a kórházak számára már március közepén egyértelművé tette a miniszter, „hogy a veszélyhelyzet idején is el kell végezni minden olyan beavatkozást, vizsgálatot, műtétet, amelynek hiányában a beteg életveszélyes állapotba kerülne, vagy amelynek elhalasztásával maradandó egészségkárosodást szenvedne”.

Az EMMI szerint a kezelőorvosok csak olyanok betegeket engedhetnek haza, akiknek az ápolása otthon is megoldható a család, vagy az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás révén. Az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján  ugyanakkor Müller Cecília országos tisztifőorvos is elismerte, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ is tudomást szerzett olyan esetekről, amikor kórházi ellátásra szoruló betegeket küldtek haza úgy, hogy nem volt megoldott az otthoni szakszerű ellátásuk.

A Magyar Orvosi Kamara is elégedetlen a minisztérium járványügyi intézkedéseivel, illetve azzal, ahogyan azokról a tárca kommunikál: a testület szombaton levélben kérte Kásler Miklóst, hogy hozzák nyilvánosságra az ellátórendszer átalakításának tervét, a miniszteri utasításokat pedig tegyék hozzáférhetővé rendszerezett, visszakereshető formában.

A MOK szerint ugyanis a mindennapi betegellátásban küzdő orvosok azt jelezték, „fokozódik a bizonytalanság és a feszültség, mert számukra ad hoc utasítások alapján, a célok ismerete nélkül zajlik az egészségügyi rendszer járványügyi helyzet miatt szükségszerű átszervezése”, és az is előfordult, hogy a szakmailag nem indokolhatóan rövid határidejű átszervezések komoly orvosetikai-lelkiismereti problémákhoz vezettek.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt