Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A járványhelyzet miatti fegyverszünet akár még a béketárgyalást is újraindíthatja Jemenben

Átnyújtotta a tervek szerint jemeni harcoló feleket újra tárgyalóasztal mellé ültető jegyzéket Martin Griffiths, az ENSZ speciális megbízottja a harcoló szaúdi és húszi lázadó feleknek ma. A lassan öt éve pusztító háború-sújtotta közel-keleti országban a Szaúd-Arábia által támogatott, nemzetközileg elismert jemeni elnök, Abed Rabo Manszúr Hádi csapatai harcolnak az Észak-Jement, és a hivatalos fővárost, Szanát ellenőrző, Irán által támogatott, siíta húszi lázadókkal.

Csütörtökön, Antonio Guterres ENSZ főtitkár nemzetközi felhívása után, amelyben a koronavírus-járvány hatékonyabb megfékezése érdekében az összes háborús konfliktus felfüggesztésére hívta fel a világ országait. A felhívásra a szaúdiak hivatalos, 14 napos fegyverszünet meghirdetésével reagáltak Jemenben, ahol Hádi elnök erőit főleg az ő légierejük, és csapataik alkotják.

A lépés az amerikai Time magazin szerint akár a béketárgyalások újrakezdésére is lehetőséget kínálhat az öldöklő jemeni konfliktusban, bár a szaúdi lépésekre eddig a húszi lázadók nem reagáltak túl pozitívan.

Szerintük ugyanis Rijád fegyverszüneti bejelentése nem más, mint egyszerű „PR-fogás” a nemzetközi közösség felé, hogy a királyság egyébként elég rossz hírén javítsanak valamit. Azt is közölték, a frontvonal egyes részein a hivatalos fegyverszünet ellenére csütörtök óta is érték heves légicsapások a húszi egységeket, amelyekre ők válaszoltak is.

Mindezek ellenére Griffiths szerint jegyzéke „kiegyensúlyozott”, és a kölcsönös, szigorú fegyverszünet, a politikai tárgyalási folyamatok mellett nagymértékű humanitárius akciót is előirányoz az immár évek óta éhező jemeniek megsegítésére. Szerinte pedig éppen ezért a jegyzék mindkét fél számára elfogadható.

A szaúdi lépést üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, akik a szaúdiak által támogatott Katonai Tanács egyoldalú fegyverszünetét „rendkívül előremutatónak” minősítette, és felszólította a húszikat, kövessék ellenségeik példáját.

Ismét figyelmeztettek, hogy a háborús körülmények következtében legyengült és alultáplált jemeni populáció körében az új koronavírus pusztítása rettenetes lehet, így a hamnitárius katasztrófa kiszélesedését csakis a háborús cselekmények teljes leállítása teheti lehetővé.

Noha a húszik egyelőre nem mutatják jelét az egyezkedésre való hajlandóságnak, az őket támogató nagyhatalom, Irán is igencsak megszenvedi a járványt, amelynek a siíta iszlám köztársaságban nem-hivatalos jelentések szerint már több tízezer áldozata is lehet, nagy részben azért, mert az Egyesült Államok kemény politikai szankciói az ország ellen ellehetetlenítik a hatékony védőeszközök és elégséges kórházi felszerelés beszerzését a krízishelyzetben.

Ez végső soron pedig elvezethet addig, hogy a lázadók Irán meggyengülésével maguk is egyezkedni kényszerülhetnek majd a szaúdiak által vezetett koalícióval és az ENSZ-szel is.

Az ország, ahol a Világbank adatai szerint 2020 elejére immár a lakosság 85%-a (körülbelül 17 millió ember) számít alultápláltnak a háború miatt a teljes szétesés és anarchia mélyére süllyedhet, ha az új koronavírus is megtámadja a lakosságot. A 28 milliós népesség 46%-a (!!) ugyanis 15 éven alul gyermek, akik észrevétlenül is hordozhatják a betegséget.

A szaúdiak mellett a Hádi elnököt legaktívabban támogató Egyesült Arab Emirátusok éppen ezért már el is kezdte az óvatos diplomáciai tapogatózást Teheránnál, akiknek nemzetközi elemzők szerint a helyzet elfajulása előtt maguknak is érdeke az, hogy inkább a diplomácia és a sürgős humanitárius segítség útjára tereljék a háború helyett a helyzetet, így az amúgy is gyengébben felszerelt húszik is valódi politikai tőkéhez juthatnának az országban.

Kérdés azonban, hogy az irániaknak a jelenlegi helyzetben, és különösen Kászim Szulejmáni tábornok januári, amerikaiak általi meggyilkolása után mekkora a valódi kontrolljuk olyan lázadó húszi milíciák felett, mint az Anszár Allah, és milyen gyorsan tudnák őket rávenni arra, hogy maguk is tárgyalóasztalhoz üljenek.

Mint ahogyan a történelem folyamán már többször, a mostani járvány is számos katonai hatalmat késztetett háborús kiadásai átgondolására. A múlt héten a koronavírus fertőzések immár tömeges mértékével szembenéző Törökország döntött úgy, hogy a rendkívüli helyzet keretében megszünteti katonai cselekményeit a szomszédos Szíriában.

(Time Magazine, Al-Monitor)