Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Most már szinte évente fehérednek ki a korallzátonyok a klímakatasztrófa miatt

A növekvő óceáni hőmérséklet visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el egyes ausztrál partmenti területeken, ahol a korallfehéredés eddig is időről időre megfigyelhető jelenség volt – számol be a The Guardian.

Dr. Mark Eakin, a Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal korallzátony-figyelő programjának koordinátora a Guardian Australia számára beszélt arról, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a nagy korallzátony mentén 2020-ban megfigyelt tömeges fehéredés egy globális fehéredési esemény kezdete lehet.

A korallok a megnövekedett vízi hőmérséklet hatására fehérednek ki, enyhe fehéredési alkalmak után nyomtalanul képesek helyreállni, azonban a  tartós vízhőmérséklet-emelkedés teljesen kipusztíthatja a korallzátonyokat. 2016-ban és 2017-ben így az akkori korallfehéredés során a korallzátonyok körülbelül fele kipusztult, amikor elvesztették a velük szimbiózisban élő algák 95-100%-át.

Ezeknek az eseményeknek egy évtizedre vagy annál hosszabb időre van szükségük a gyógyuláshoz. De most túl gyakran tapasztaljuk őket.

A trópusi korallzátonyok a szokásosnál is nagyobb veszélyben vannak, amikor a Csendes-óceén a meleg vizet eredményező El Niño fázisában van, azonban a jelenlegi fehéredés negatív fázisban érte a korallzátonyokat. Tehát a mostani hőmérséklet-emelkedéshez még csak nem is járult hozzá az El Niño melegítési tevékenysége.

„Igazán aggasztó a jelenlegi fehéredés, aminek a hátterében nem húzódik trópusi erő. Ez a jele lehet annak, hogy elértünk egy olyan pontot, aminél már majdnem évente sok helyen fehéredés történik. Amit most látunk a Nagy-korallzátonyon és másutt, azt ténylegesen az antropogén klímaváltozás vezérli.”

– mondta Mark Eakin.

A 2300 km hosszú zátonyok teljes hosszában, 1020 különböző korallon elvégzett felmérések szerint a mostani korallfehéredés a harmadik ilyen fehéredési esemény az elmúlt öt évben.

Januárban a Coral Reef Watch modelljei már előrejelezték a februári és márciusi várható hőhatást; a vízhőmérséklet Északkelet-Ausztráliánál, a Nagy-korallzátony térségében volt a legmagasabb. A szakemberek szerint februártól kezdődően a „hőstressz klasszikus mintája” figyelhető meg a környékbeli óceánokban, először az Indiai-óceán déli részén, majd végül pedig a Csendes-óceán vizében is, leginkább az érzékeny ökoszisztémájú délkelet-ázsiai Korall-háromszögben.

Kifehéredett korallzátonyok a Heron szigetnél. Fotó: The Ocean Agency / XL Catlin Seaview Survey / Richard Vevers

„Enyhe fehéredés esetén túlél az állat, de a növekedése lelassul és jobban kitetté válik a betegségeknek” – montha Tracy Ainsworth, az Új-dél-wales-i Egyetem egyetemi docense.

„Nagyjából húsz éve tudtuk, hogy nagyjából 2020 körül elkezdődik az évenkénti fehéredés. Még ha a korallok nem is pusztulnak el, a kifehéredett korallok sérültek, éheznek, valamint sérülékenyebbek is, illetve a fehéredés utáni két évben lecsökkentik a reprodukciójukat is.”

A reprodukció csökkenését az elmúlt években már tanulmány is igazolja: a 2016-2017-es fehéredések a frissen megjelenő „bébikorallok” számát 89%-kal vágták meg az átlagos, fehéredés nélkül megszokott szinthez képest.

A szakértők az óceánok vizének melegedését az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásával hozzák összefüggésbe, kimutatások szerint az üvegházhatás fokozódásával előálló plusz hő 90%-át nyelik el az óceánok. Egy januárban megjelent, két kilométeres mélységben végzett hőmérsékleti kutatás szerint 2019 volt az eddig valaha volt legmelegebb év az óceánok megfigyelésének történetében.

(The Guardian)
Címlapkép: The Ocean Agency / XL Catlin Seaview Survey / Richard Vevers