A koronavírus járvány korábban sosem látott helyzet elé állította az érintett országok kormányait, akik mind különböző módokon próbálják feltartóztatni a vírus terjedését és enyhíteni a kialakulóban lévő gazdasági válság várható negatív következményeit. A Mércén már részletesen beszámoltunk a régiónkból a cseh és a román válaszreakciókról, illetve bemutattuk, milyen utat jár Dánia vagy éppen Franciaország, és írtunk a brit kormány sajátos reakciójáról is. A következőkben egy átfogó összefoglalót kívánunk adni arról, mit tesznek most a balkáni térség országai, amelyek már a koronavírus megjelenése előtt is komoly gazdasági és szociális problémákkal küzdöttek.

Az egykori Jugoszlávia területén és szomszédságában sok esetben véres konfliktusok során létrejött országokban több helyen is súlyos etnikai-vallási feszültségek húzódnak a lakosság körében, ami a politikába is begyűrűzik, jelentősen nehezebbé tévé a hatékony, stabil kormányzást, ami elengedhetetlen lenne a koronavírus okozta járvány kezeléséhez. Határokon átívelő együttműködésről is nehezen beszélhetünk, mivel a legtöbb ország kifejezetten ellenséges külpolitikát folytat egymással többek között az említett etnikai-vallási feszültségek miatt.

Emellett az eltérő nemzetközi szövetségeseket is figyelembe kell venni a helyzet megértéséhez: az olyan országok mint Albánia vagy Észak-Macedónia elsősorban az EU-hoz fordul segítségért, még az orosz- és kínabarát Szerbia kifejezetten kritikusan áll az Unió válságkezelési stratégiájához. A Nyugat-Balkánon jellemző hagyományosan nagy elvándorlás és vendégmunka-vállalás szintén meghatározó erejű tényező a járvány tekintetében, mivel számos albán, macedón vagy éppen bosnyák dolgozik olyan országokban, mint Olaszország vagy Ausztria, amelyeket súlyosan érintett a koronavírus.

Észak-Macedónia: elhalasztott választások és jelentős hitelfelvétel a járvány miatt

A nemrég névváltoztatáson átesett balkáni országban szükségállapotot hirdettek, ennek következtében pedig elmaradnak az eredetileg áprilisra időzített előrehozott választások. Ezek azután kerültek kiírásra, hogy a szociáldemokrata Zoran Zaev lemondott a hivataláról, mivel zátonyra futottak az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásai. A hosszú idők óta gazdasági gondokkal küzdő, már a járvány kitörése előtt elfogadott költségvetésében is 2.3%-os deficittel számoló ország kénytelen volt egy 580 millió eurós hitelhez folyamodni, hogy képes legyen felvenni a harcot a vírussal. Kijárási tilalom is bevezetésre került este kilenc és reggel hat óra között, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzések számának további növekedését. Emellett,

miközben nem került sor teljes hatósági árszabályozásra, a kormány maximalizálta a C-vitaminban gazdag citrusfélék árát, mivel az utóbbi napokban jelentős árnövekedés történt ezeknek a gyümölcsöknek az esetében.

Észak-Macedóniában március 26-án már több mint 200 embernél mutatták ki a vírust, amelynek jelenleg három halálos áldozata van. Az országban azután jelent meg a járvány, hogy az olaszországi események láttán kialakuló pánikban az országban élő több mint hetvenezer észak-macedóniai közül sokan gyorsan hazatértek, magukkal hozva a vírust.

Koszovó: az emberek az erkélyeiken tüntetnek a politikusok hatalmi játékai ellen

A koronavírus nem csak súlyos népegészségügyi vonatkozásokkal járt a nemzetközileg csak részlegesen elismert délkelet európai országban, hanem egy olyan politikai válságot is kirobbantott, amibe belebukott a csupán február óta regnáló kormány.

A függetlenségét Szerbiától 2008-ban kikiáltó, többségében albánok lakta ország miniszterelnöke az az Albin Kurti, akinek pártja, a népjóléti üzenetekkel operáló, a direkt demokrácia és az Albániával való egyesülés mellett kiálló Vetëvendosje az első helyet szerezte meg a tavaly októberben megtartott parlamenti választásokon, őket pedig szorosan követve, egy mandátummal kevesebbet szerezve a jobboldali Koszovói Demokratikus Liga (LDK) végzett a második helyen, a két párt jelenleg a koszovói szerb közösség pártjával kiegészülve koalícióban vezeti az országot.

Az ingatag lábakon álló kormányban az elmúlt napokban komoly feszültséget szült, hogy miközben Kurti nem akar szükségállapotot kihirdetni, addig az LDK-s belügyminiszter Agim Veliu nyilvánosan kijelentette, hogy szerinte szükség lenne a szükségállapotra, emiatt a miniszterelnök menesztette is a jobboldali politikust a pozíciójából. Ennek hatására az LDK bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurti ellen, amihez meg is szerezték az ellenzéki pártok támogatását. Az indítványt szerdán 82 képviselő támogatta a 120 fős parlamentben, a Kuvendiben.

Így Koszovónak egyelőre beiktatott kormány nélkül kell felvennie a harcot a koronavírussal, ami csak tovább növeli a helyzet súlyosságát.

Elemzők szerint a válság leginkább a Koszovói Demokrata Párt (PDF) vezetőjének, Hashim Thaçi-nak kedvezhet, aki 2016 óta Koszovó elnöke, előtte 2008 és 2014 között az ország miniszterelnöke volt. A Koszovói Felszabadítási Hadseregben „Kígyó’-ként ismert Thaçi évtize megkerülhetetlen politikai szereplő, és feltűnően nem ápol jó kapcsolatot a hozzá közel álló politikai körök évtizedes uralmát megtörő Kutival, aki nyilvánosan kijelentette, hogy nem szeretné, ha az elnök újrázna első ciklusa lejárta után. Thaçi az ellenzékhez hasonlóan szintén a szükségállapot mellett foglalt állást, amiért a miniszterelnök mellett a kormányt támogató szerb nemzetiségi párttól is kritikát kapott, akik szerint az elnök csak arra használná fel a szükségállapotot, hogy katonákat küldjön Koszovó északi, döntő többségében szerbek lakta régiójába.

Az amúgy is súlyos gazdasági gondokkal sújtott kis országnak semmiképp sem kedvez a politikai szereplők legújabb hatalomjátéka, ami az állampolgárok elégedetlenségét is kivívta, akik közül néhány más lehetőség híján az erkélyeikre szerveztek tüntetést, hogy kinyilvánítsák nemtetszésüket a jelenlegi helyzettel szemben.

NEWS – #Kosovo television broadcast live protest of people from balconies, as the voting starts to bring the government down. pic.twitter.com/8tnAuDtJry

— Stefan in Kosovo (@StefanInKosovo) March 25, 2020

A pártpolitikai csatározások ellenére nem áll le az ország működése, a még hatalomban lévő kormány igyekszik mindent megtenni a legutóbbi adatok alapján több mint 70 embert megfertőző és egy ember életét követelő koronavírus okozta problémák mérséklésére.

Első körben például döntés született arról, hogy az áruszállítást végző sofőrökön kívül minden Koszovóba érkezőt karanténba helyeznek, hogy ezzel is csökkentsék a vírus további terjedését. Emellett kétlépéses kijárási tilalmat vezettek be, március 23-a óta délelőtt tíz és délután négy, illetve este nyolc és reggel hat óra között tilos az utcára menni. Miközben még nem létezik gyógymód a koronavírus ellen, a koszovói kormány importálni kíván abból a Lorcin nevű gyógyszerből, amelynek izomlazító, légzéskönnyítő hatása enyhítheti a betegség tüneteit. Bezárásra kerültek a közparkok, illetve az egészségügyi minisztérium jelentős készleteket halmozott fel maszkokból, kesztyűkből és egyéb védőfelszerelésekből. A jövedelem nélkül maradó koszovóiaknak a kormány a szociális segélyek kifizetésének előrehozásával próbál segíteni – emellett gazdasági szempontból fontos fejlemény, hogy a kormány részlegesen hatályon kívül helyezi a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra kivetett 100%-os vámot.

Bosznia-Hercegovina: súlyos személyiségi jogsértések a járvány ürügyén

A tragikus múlt, a mindent megbénító korrupció és a nehéz anyagi helyzet mellett Bosznia-Hercegovinának a sajátos, bonyolult politikai rendszerével is szembe kell néznie a koronavírussal való küzdelem során. Az ország két entitása a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság, illetve a különleges státuszú Brčkói Körzet egyaránt saját kormányzattal rendelkezik, melyek széleskörű autonómiájába a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések meghozatala is beletartozik. Ennek következtében eltérő döntések születtek a szerb, illetve bosnyák-horvát lakta területeken, sőt egyes esetekben még az entitások alá rendelt kantonokban is!

A bosznia-hercegovinai föderáció kormánya március 11-én két hetes zárvatartást rendelt el az oktatási intézmények számára. Már ez a lépés sem ment zökkenőmentesen, ugyanis kezdetben voltak olyan kantonok a föderációban, ahol tovább folyt az oktatás, a felsőbb kormányzati utasítás ellenére is. Egy héttel később a nyilvános rendezvények is betiltásra kerültek, illetve március 20-án elrendelték, hogy a tartományban élő 18 év alatti és 65 év feletti lakosok nem hagyhatják el otthonukat. Másnap pedig délután hattól reggel ötig tartó általános kijárási tilalmat is bevezettek, hasonlóan Észak-Macedóniához. Keményebb lépésre szánta el magát a 10-es kanton nevű régió, ahol az áruforgalmon és a kormányzati alkalmazottakon kívül mindenkinek megtagadják a belépést a kanton területére. A föderáció területén is több olyan üzlet van, ami a járványon kíván nyerészkedni, aminek következtében a maszkok és fertőtlenítők ára megháromszorozódott. A helyi kormányzat egy március 16-i döntésével kemény pénzbírságok kiszabásával próbál tenni ez ellen.

Bosznia-Hercegovina másik entitásában, a Szerb Köztársaságban szintúgy kijárási tilalmat vezettek be, igaz, itt csak este nyolctól.

Mivel sok olyan ember van, aki megszegi a hatóság által rájuk kiszabott kéthetes karantént, ezért a köztársaság kormányzata igencsak megkérdőjelezhető lépésre szánta el magát: úgy döntöttek, nyilvánosságra hozzák a karantént elhagyók személyazonosságát, ami felvet bizonyos személyiségi jogi kérdéseket.

A Bosznia-hercegovinai Föderáció egy lépéssel tovább ment, és arra kérte a szövetségi kormányt, hogy engedélyezze az önkormányzatoknak a koronavírussal fertőzött lakosok nevének nyilvánosságra hozását. Az ország adatvédelmi hivatala megtagadta ezt a kérést, és rendeletben tiltotta meg az összes kormányzati tisztségviselőnek, hogy nyilvánosságra hozza a betegek nevét. Egyébként az államfői pozíciót ellátó háromtagú, a tagok között nyolchavonta rotálódó kollektív elnökség vezetői posztjára éppen március 20-án nevezeték ki a bosnyák Šefik Džaferović-et, akinek rövid ciklusa nagyrészt az ellen a koronavírus elleni küzdelemről fog szólni, amelynek jelenleg több mint 180 fertőzöttje és három halálos áldozata van az országban (március 26-i adat).

Montenegró: a kormány összerúgta a port a szerb ortodox egyházzal

Az alig hatszázezres, de etnikailag igen sokszínű, 45%-ban montenegróiak, 28 százalékban szerbek, 8 százalékban bosnyákok lakta balkáni országot a koronavírus egy politikailag már amúgy is feszült pillanatban érte el. Montenegróban jelenleg komoly vita folyik a tervezett egyházügyi törvényről, amelynek értelmében azok a vallási helyek, amelyek felett semelyik felekezet sem tudja bizonyítani a tulajdonjogát, állami felügyelet alá kerülnének. A törvény ellen a leghangosabban a szerb ortodox egyház tiltakozik, amelynek már amúgy sincs jó viszonya az 1990 óta megszakítás nélkül hivatalban lévő Szocialisták Demokratikus Pártjával (DPS). A helyzet már odáig fajult, hogy felfüggesztették hivatalukból a törvény elleni tüntetéseken részt vevő katonatiszteket. A tiltakozások egyébként január óta tartanak, ám most a vírusra való tekintettel elmaradnak. De a válság ellenére sem javult a két fél viszonya, néhány nappal ezelőtt a rendőrség kihallgatta a szerb ortodox egyház két magas rangú vezetőjét, miután azok – szembemenve a nyilvános rendezvényeket tiltó rendelkezéssel – továbbra is miséket tartottak. Nagy felháborodás kísérte azt is, hogy miközben az országban nincs elég védőfelszerelés, az egészségügyi miniszter gyerekei jó minőségű orvosi maszkokban pózoltak az Instagramon.

A jugoszláv utódállamban március 25.-én 52 fertőzöttről tudtak, a vírusnak pedig egy halálos áldozata van. Az ország első két fertőzöttjének a neve nyilvánosságra került a közösségi médiában, ahol több, a származásukkal és vallási hovatartozásukkal kapcsolatos gyűlölködő komment látott napvilágot. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a civil szervezetek tiltakozása ellenére a montenegrói kormány úgy döntött, nyilvánosságra hozza a karanténba kerülők személyazonosságát, mivel Dusko Markovic miniszterelnök szavaival élve „az egészséghez és élethez való jog felülírja a személyes adatok védelmének jogát”.

Albánia: felpörgött a kormányzati fake news a járvány kapcsán

Albániát a lehető legrosszabbkor érte a koronavírus járvány. A balkáni ország ugyanis még mindig a tavaly novemberi súlyos földrengést próbálja kiheverni, ami egyes számítások szerint a GDP 6.4%-ának megfelelő, 1 milliárd eurós kárt okozott. A kormány ennek ellenére próbál mindent megtenni a járvány okozta gazdasági nehézségek enyhítésére:

Edi Rama március 19.-én bejelentett egy 300 millió eurós gazdasági csomagot, amely egyaránt jelentős összeget biztosít a nagyvállalatok, kis-és közepes vállalkozók számára, jelentős forrásokat különít el orvosi eszközök vásárlására, valamint vállalja a vállalkozók és magánszemélyek számára a közüzemi számlák késedelmi díjainak átvállalását.

Az Albán Szocialista Pártban politizáló, a gazdaság és a korrupt igazságszolgáltatás területén sikeres reformokat végrehajtó, de közben korrupcióval és bűnszervezetekkel való együttműködéssel vádolt Rama március 12-i beszédében „háborút” hirdetett az országban március 25-ig már több mint 146 embert megfertőző és 5 ember életét követelő koronavírussal szemben, és szigorú óvintézkedéseket helyezett kilátásba. Albánia lezárta a határait, a nap nagy részében érvényes kijárási tilalmat hirdetett, bezárásra kerültek a főleg az olasz piacra dolgozó call centerek és könnyűipari üzemek, illetve a vendéglátó egységek és iskolák. Emellett számos charterjáratot indították az Olaszországban rekedt állampolgárok hazavitelére (jelenleg több mint félmillió albán bevándorló él az országban).

Néhány napja kisebb botrány kerekedett abból, hogy a miniszterelnök egy olyan videót posztolt a Facebook oldalára, amin állítása szerint spanyol rendőrök láthatók, ahogy fizikai erőszakot alkalmaznak a kijárási tilalmat megszegőkkel szemben. Rama hasonló bánásmódot helyezett kilátásba az albán hatóságok utasításainak ellenszegülőknek. Ám nem sokkal később kiderült, hogy a videón valójában algériai rendőrök láthatók, miközben az autokrata kormány ellen tüntetőket bántalmaznak. A showelemeket kedvelő Rama – feltételezhetően az utcán lézengőkkel kiabáló olasz polgármesterek által inspirálva – néhány napja a főváros, Tirana utcáit járva szólított meg járókelőket, számon kérve rajtuk, hogy miért nincsenek otthon.

Albanian PM Edi Rama walking around Tirana and scolding passers-by they are roaming the streets defying COVID-19 restrictions. pic.twitter.com/q1uULHF1BY

— Dimitar Bechev (@DimitarBechev) March 25, 2020

A járvány jelentette nehézségek közepette viszont jó hír, hogy az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér bejelentette, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával.

Szerbia: segítség Kínától

Komoly lépésekre szánta el magát Szerbia, hogy megfékezze a koronavírus terjedését, ami több mint 380 embert fertőzött meg és négy ember halálához vezetett (március 25-ei adat). Lezárásra kerültek a határok, az iskolák, emellett szigorú kijárási tilalmat vezettek be. Déli szomszédunknál a járványnak nem csak egészségügyi és gazdasági (a GDP várhatóan 2%-al fog csökkeni 2020-ban) hanem komoly geopolitikai vonatkozásai is vannak.

Szerbia ugyanis elsősorban nem az EU-tól kér segítségét a krízis megoldására, hanem attól a Kínától, ami annak ellenére képest most több európai ország segítségére sietni gyógyászati eszközökkel és pénzbeli támogatással, hogy néhány hete még a leginkább válság sújtotta régiónak számított.

A demokratikus elhajlással nehezen vállalható szerb elnök, Aleksandar Vučić egy beszédében élesen kritizálta az EU-t, amiért az korlátozza az orvosi védőfelszerelések exportját, az európai szolidaritást „tündérmesének” nevezte. Ugyanakkor háláját fejezte ki Kínának, amiért az orvosokat és eszközöket küld Szerbiának. Vučić „barátjaként és testvéreként” hivatkozott Kína vezetőjére, Hszi Csin-pingre, aki nemcsak az ő személyes, hanem „az egész ország barátja”- az ultranacionalista politikus még a kínai zászlót is megcsókolta, amikor fogadta az országba érkező hat kínai orvost. Szerbia egyébként néhány napja bejelentette, hogy hozzákezd a széleskörű teszteléshez, valamint 2.5 milliárd eurót szán a válság miatt bajba jutó vállalkozásoknak.