Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Csúnya drágulás következik a lakáshitel-piacon

A bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR) változásával a lakáshitelek piacának mintegy 50%-át érintheti jelentős emelkedés 2020 első negyedéve után. A hitelpiac felét ugyanis a változó kamatlábak mellett lehetett csak a bankoktól felvenni, viszont a BUBOR mértéke éppen február 17-étől 0,58 százalékra emelkedett. Így pedig 2019 elején a BUBOR mértéke már 0,39 %-kal magasabb, mint 2019-ben.

A változó kamatozású hitelek ráadásul tipikusan olyan konstrukciók, amelyekbe a forintosított devizahitelesek is bekerültek, a kamatláb emelkedése tehát elsősorban az ő pénztárcáinak jelent járulékos terhet.

A HVG.hu példája azt is jól érzékelteti, mit is jelent a gyakorlatban egy ilyen kamatláb-emelkedés: egy 8 millió forint értékű lakáshitel esetében 10 éves futamidő esetén havi 77 ezer forintból 79 ezer lesz, 15 éves futamidő esetén pedig 55 ezerből 56 ezer forint.

Ami azonban igazán szembeszökő, az a teljes törlesztés mértéke, amely a kamatemelés 10 éves futamidő esetén a 2019-es BUBOR mértékéhez képest 173 ezer forinttal lesz több, a 15 éves pedig 76 ezer forinttal.

Az MNB kimutatása szerint, noha folyamatosan állnak át a lakáshitel-konstrukciók változó kamatozásúról fix kamatozásúra, 2019 közepén a lakáshitel-állománynak még mindig 55%-át változóban törlesztették a magyarok.

Noha a devizahitelek forintosítása után, 2015 legelején volt a BUBOR mértéke a legnagyobb (2.10%), azután folyamatosan és drasztikusan csökkent a kamatemelkedés mértéke – egészen 2020 első másfél hónapjáig. Most azonban két olyan kedvezőtleg pénzpiaci folyamat is beindult, amely miatt az MNB éppen a lakáshitel-törlesztők kamatainak megemelése mellett döntött: az infláció mértéke egyrészt januárban átlépte a 4.5 %-ot, és elérte a 4,7%-ot; másrészt a forint/euró árfolyam meredeken, 340-ig emelkedett.

Noha eddig az MNB mereven elzárkózott a kamatemelési politikától, most mégis bejelentették, az „inflációs cél tartása érdekében” mégis változtatni kell ezen.

A kamatemelés azonban azért is jelent egyre növekvő kockázatot, mert éppen 2019 júniusától elkezdett emelkedni a nem-fizető, és végleg bedőlt lakossági hitelek számaránya is Magyarországon. Míg a személyi hitelek piacán a liberális kölcsönzési gyakorlat miatt meredeken növekedett a 90 napon túli törlesztések száma, és a gyakorlat őszre lassan begyűrűzött a lakáshitelek piacára is.

Az UniCredit októberben például Európa-szerte már 5 milliárd eurós lakáshitel-állományt adott át egy olasz követelés-kezelő cégnek.

Noha a bedőlt hitelek száma még távol van a kritikus mértéktől, éppen az olyan pénzügyi kényszerintézkedések, mint a kamatemelés ezt a kockázatot is jelentősen megemeli.