Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint „egy centire volt tőle”, mégsem lép ki a Fidesz az Európai Néppártból

A spanyolok, olaszok és franciák is „kiálltak” Magyarország mellett, ezért noha a Fidesz „egy centire volt attól”, hogy tegnap délután az Európai Néppárt elhagyása mellett döntsön, Orbán Viktor miniszterelnök szerint végül mégis marad a magyar kormánypárt a nagy, európai konzervatív pártcsaládban.

Többek között erről beszélt Orbán Viktor ma reggeli interjújában a közrádió Kossuth állomásán, miután tegnap az Európai Parlament strasbourgi, plenáris ülésén a Magyarország kormánya elleni 7-es cikkelyes eljárás fenntartását elsöprő töbséggel szavazták meg az EP-képviselők, és még a Néppárt német tagjai is igennel voksoltak az előterjesztésre – először.

Mi az a „7-es cikkelyes eljárás”?

Az Amszterdami szerződéssel vált először lehetővé 1998-ban, hogy az EU közjogi értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat és az eljárási rendet az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye tartalmazza, ezt szavazta meg a képviselőtestület 2018. szeptember 12-én Magyarország számára. Minderre azután került sor, hogy a holland zöldpárti EP-képviselő, Judith Sargentini benyújtotta hazánkról készített jelentését, amelyben kijelentette, fennáll az országban a jogállamiság komoly sérülésének veszélye.

Valamennyire a jól bejáratott formulákat követve Orbán ehhez hozzátette, „nem meglepő”, hogy a „bevándorláspárti többség, amely lenézi Magyarországot” így szavazott tegnap, de az meglepte a miniszterelnököt, hogy saját pártcsaládjában ilyen éles viták alakultak ki kormánya körül.

Leszögezte, hogy csak azért nem lépett ki végül az események után a Fidesz a Néppártból, mert a spanyol, olasz és francia néppárti képviselők (a Partido Popular, a Forza Italia és az ugyancsak hangsúlyosan jobbra tolódó francia republikánusok) végül nem szavazták meg az előterjesztést.

„”Ez adott reményt arra, hogy lehet változást elérni.”[…] ha a szövetségeseink elárulnak minket, ott nincs keresnivalónk”

-szögezte le Orbán.

Mindehhez hozzátette, csütörtökön Prágában tárgyalt Sebastian Kurz visszatérő osztrák kancellárral és a Néppárt más prominenseivel is. Elismételte azt a korábbi kijelentését is, mely szerint ha „nem alakul új, kereszténydemokrata szellemiségű mozgalom” a jobboldali pártcsaládon belül, akkor még felmerülhet a kilépés, amely szerinte egyáltalán nem okozna kárt Magyarország érdekeinek.

A teljes folyamatot, csakúgy mint a magyar állam által a strasbourgi bíróságon a rossz börtönkörülmények miatt begyűjtött büntetéseket és a gyöngyöspatai roma iskolai szegregációban érintett családoknak megítélt kártérítések is csupán a „Soros-hálózat” aknamunkájának köszönhetőek.

Noha a miniszterelnök tehát továbbra is igyekezett a helyzetet úgy bemutatni, mintha egy jól kitervelt összeesküvés áldozata lenne, amely minden fronton támadja a kormányát Európában, a magyar ellenzéki EP-képviselők közül tegnap többen is szóvá tették, hogy a 7-es cikkelyes eljárás a magyar kormány ügyében szerintük lassú és nem is túl hatékony, látszólag nem gyakorol elrettentő erőt a miniszterelnökre politikájának folytatását illetően.

Donáth Anna, a Macron-féle Renew frakcióba tartozó Momentum Mozgalom EP-képviselője például szerdán, az előterjesztés vitáján arról beszélt, ennél jóval drasztikusabb eszközökre lenen szükség, ha a cél Orbán Viktor és a Fidesz szankcionálása:

„A magyar kormány rombolja az EU egységét, 10 éve lopja az uniós pénzeket és építi le a jogállamiságot. Az EU eddig nem tett valós lépéseket, hogy lebontsa azt, hogy iskolák, kórházak és munkahelyek helyett a forrásokat a saját hatalmuk kiépítésére használják.

Az eljárás, amiről beszélünk, egyáltalán nem pacifikálta a magyar kormányt, sőt az EU minden, következmények nélküli lépését bátorításnak tekinti.”

(hvg.hu, MTI, Mérce)
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd