Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Donáth Anna keményen bírálta a magyar kormány ellen zajló 7-es cikkely szerinti eljárást

Strasbourgban vitatkoztak január 15-én az Európai Parlament képviselői a Magyarország ellen folytatott, 7-es cikkelyes eljárásról.

Az utóbbi hónapokban nem javult, hanem egyenesen romlott Magyarországon a jogállamiság helyzete – az Euronews szerint ez áll abban a jelentéstervezetben, amiről a mai vita után csütörtökön már szavaz is a parlament.

Az Amszterdami szerződéssel vált először lehetővé 1998-ban, hogy az EU közjogi értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat és az eljárási rendet az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye tartalmazza, ezt szavazta meg a képviselőtestület 2018. szeptember 12-én Magyarország számára. Minderre azután került sor, hogy a holland zöldpárti EP-képviselő, Judith Sargentini benyújtotta hazánkról készített jelentését, amelyben kijelentette, fennáll az országban a jogállamiság komoly sérülésének veszélye. 

Amint azt a Helsinki Bizottság írta 2019 novemberében, az eljárásnak ebben a szakaszában még nem szabhatók ki szankciók. Viszont a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács a későbbiekben megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti az uniós alapértékeket, de ezt az összes többi tagállamnak meg kell szavaznia – ezt készíti elő most ez a vita. Az Európai Unió Tanácsa ezt követően dönthet úgy, hogy felfüggeszti a tagállam jogait, ideértve a szavazati jogait.

Nikolina Brnjac: továbbra is aggályos a magyar jogállamiság

Nikolina Brnjac azzal kezdte a vitát, hogy a jogállamiság az Unió meghatározó lényege, a társadalmunk szövete a demokrácián nyugszik és az alapjogokon. Emlékeztetett, hogy a Magyarország ügyében indított eljárással kapcsolatban eddig 2 meghallgatás volt, az első az indoklás kérdéseire koncentrált, a másik a jogállamiság, médiapluralizmus és a bíróságok függetlenségére.

A horvát képviselő azzal zárta beszédét, hogy a horvát soros elnökséggel az a szándékuk, hogy folyamatosan tájékoztassák a parlamentet az eljárással kapcsolatban.

Vera Jurová cseh biztos elmondta, a Bizottság nemrégiben újra megerősítette, hogy aggályaik vannak az ország helyzetével kapcsolatban. Fel is sorolta, milyen magyarországi események miatt:

  • A Parlament decemberben olyan törvényt fogadott el, amely a bírósági rendszer működését alapvetően megváltoztatta, de nem volt egyeztetés a Velencei Bizottsággal, ezért ezt meg fogják vizsgálni.
  • Magyarország Legfelsőbb Bírósága törvénytelennek minősített egy olyan ítélkezést, amely az Európai Unióhoz fordulás mechanizmusát sérti, és amely megnehezíti azt, hogy a bíróságért felelős magyar tisztviselők biztosítsák a bíróságok függetlenségét.
  • 6 nemzetközi újságíró szervezet adott ki jelentést arról, hogy 2010 óta a magyar kormány lebontotta a médiapluralizmust. Mind a versenyhatóság, mind a médiahatóság szerepét vizsgálni kell ebből a szempontból.
  • A CEU kénytelen volt Bécsbe költözni, új törvényt fogadtak el a tudományos kutatás finanszírozásáról is, rengeteg kritika fogadta, hogy 15 intézet kikerült az MTA alól.
  • Migránsok és menedékkérők jogaival kapcsolatban is vannak aggályaik, A Bizottság javasolta, hogy az ország erősítse meg a korrupcióellenes szabályait és a bíróságokkal kapcsolatos törvényeit. Hozzátette, a Bizottság továbbra is szívesen egyeztet Magyarországgal erről, hiszen közös érdekünk az egyetértés és a harmonikus működés.

Járóka Lívia: boszorkányüldözés zajlik

A fideszes Járóka Lívia a vita során úgy nyilatkozott:

„Őszintén sajnálom, hogy a Magyarországról szóló vita egy állandó napirendi ponttá vált a parlamentben, mert nem valós tényekről, hanem egy politikai boszorkányüldözésről szól.”

Hozzátette, vádak hangazank el, de a tényekre senki nem kíváncsi. Nem érdekli a vádaskodókat, hogy a Magyar Alaptörvény biztosítja a bírói függetlenséget, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, és hogy ők adták a roma stratégiát az Uniónak, miközben „az itt ülők a baloldali médiából tájékozódnak, amit állítólag ellehetetlenített a kormány”.

Donáth Anna: nem a büntetés szigora, hanem az elkerülhetetlensége lenne a visszatartó erő

Donáth Anna felszólalásában keményen elmarasztalta a 7-es cikkely szerinti eljárást hatékonytalansága miatt.

„A magyar kormány rombolja az EU egységét, 10 éve lopja az uniós pénzeket és építi le a jogállamiságot. Az EU eddig nem tett valós lépéseket, hogy lebontsa azt, hogy iskolák, kórházak és munkahelyek helyett a forrásokat a saját hatalmuk kiépítésére használják.

Az eljárás, amiről beszélünk, egyáltalán nem pacifikálta a magyar kormányt, sőt az EU minden, következmények nélküli lépését bátorításnak tekinti” – mondta a képviselő.

Hozzátette, amióta az eljárásról szóló viták elindultak, annyi minden történt az országban, hogy azzal még egy Sargentini-jelentést meg lehetne tölteni.

Donáth szerint nem a büntetés szigora, hanem az elkerülhetetlensége lenne a visszatartó erő.

Molnár Csaba: Orbán nem fog leállni

A DK EP-képviselője szerint aki eddig naivan azt hitte, hogy az Orbán-kormányt bíráló Sargentini-jelentés után a kormány leáll, az mára elismerheti, hogy tévedett.

Ezután felsorolta, hogy a kormány rátámadt a bíróságokra, pártembereket nevez ki elvileg független intézmények élére, kivérezteti a független színházakat, most pedig azt hallani, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatoktól el szeretné venni az uniós támogatásokat.

„Itt tartunk, Orbán Viktor illiberális elefánként tör-zúz, miközben azokkal az európai uniós pénzekkel zsarolja és fenyegeti az embereket, amiket az unió nem neki szánt, hanem a magyar polgároknak.

Orbán nem fog leállni, nem fog visszafordulni; addig legalábbis biztos nem, amíg mi csak a sajánlatunkat fejezzük ki, az aggodalmunknak adunk hangot és hosszabb jelentéseket írunk” – mondta.

Hidvéghi Balázs: mondvacsinált indokok miatt tárgyaljuk ezt az ügyet

A kereszténydemokrata képviselő szerint csak azért van most vita a 7-es cikkelyről, mert a baloldali frakciók ezt szabták feltételéül annak, hogy a máltai újságíró-gyilkosságról is szó essen a gyűlésen.

Szerinte a Magyarország ellen felhozott vádak hamisak, hiszen függetlenek a bírók, az oktatás és a tudomány szabad, a szólásszabadság él és virul és kifejzetten sokszínű a sajtó is.

„Ki kell mondani világosan: Magyarországnak politikai vitája van a balliberális erőkkel. Ez a politikai vita Európa jövőjéről szól, a nemzetállamok szuverenitásáról, a bevándorlásról és a keresztény kultúra védelméről. A baloldal pedig visszaél a jogállamiság fogalmával akkor, amikor egy politikai vitában az eltérő állásponttal rendelkezőket jogi eljárásokkal akarja büntetni” – érvelt a kormánypárti politikus.

A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin reagált Hidvégi felszólalására, megkérdezte tőle, ha szerinte ennyire rendben van minden Magyarországon, miért ellenkeznek az ellen, hogy jogállamisági garanciához kössék az EU-s pénzeket?

Hidvéghi leginkább kitérszt a konkrét válaszadástól, és csak megismételte, amit ezelőtt elmondott a baloldallal folyó politikai vitáról, és hozzátette, pont az ellenzék a tolerancia és a demokrácia ellensége. Megismételte Járóka Lívia szavait is, válaszát azzal zárta, hogy a 7-es cikkely témáját szerinte is boszorkányüldözésre használják.

A közvetítést itt lehet nézni:

Olvass tovább!