Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Zoran Milanovićot választották Horvátország új elnökévé

Ez a cikk több mint 4 éves.

Frissítés, január 6., 00.00: A szavazatok 99%-os feldolgozottságánál Zoran Milanović meggyőző diadalt aratott a horvát elnökválasztás második fordulójában, így ő lett a Horvát Köztársaság ötödik elnöke. Míg ő 52,7%-ot szerzett, ellenfele, a hivatalban lévő, jobboldali Kolinda Grabar-Kitarović végül 47,31%-ot kapott.

Az eredmény ismeretében az új elnök a horvát RTL televíziónak azt nyilatkozta,

„Elégedett vagyok, az eredmény jó, a győzelem szűk, de tiszta. Most egy kis pihenés vár rám.”

Elnökjelöltje vereségét először a kora esti órákban, az exit poll publikálása után a kormányzó HDZ elnökhelyettese, Milijan Brkić gratulált. Az ellenzék fő ereje, a Milanovićot jelölő SDP és fő szövetségesei szerint az eredmény „világos üzenet: a horvátok az európai fejlődés útját választották.”

Milanovic maga is megköszönte az eredményt szavazóinak Facebook bejegyzésében, ahol „szoros, de igazságos” eredményről számolt be, amely „visszaadhatja a társadalom hitét.”

https://www.facebook.com/ZoranMilanovic/photos/rpp.1575164029415898/2450910708507888/?type=3&theater

(Jutarnji List percről percre)

Korábban írtuk:

Publikálta az IPSOS a horvát elnökválasztás második fordulójának lezárulta után készült exit-poll felmérését, amely szerint a pár hete előrejelzett eredmény született meg ma: Zoran Milanović szociáldemokrata volt miniszterelnök vélhetően a szavazatok 53%-át szerezte meg, míg az eddigi elnök, a jobboldali Kolinda Grabar-Kitarović 47%-ot kapott.

Ha nem történt súlyos tévedés, akkor ez azt jelenti, hogy 2015-ös bukása után Milanović most új, elnöki szerepben visszahozta a balközép SDP-t a mélyrepülésből déli szomszédunknál.

A mostani eredmény azután született, hogy december 22-én, az elnökválasztás első fordulójában Milanović meglepetésszerűen a legtöbb szavazatot kapta, míg Grabar-Kitarović dolgát egy másik jobboldali jelölt, a szlavóniai Miroslav Škoro is nehezítette. Noha papírforma szerint Škoro szavazói sem baloldaliak, a jobboldali és autokrata tendenciákat mutató HDZ elnöke vélhetően annyira népszerűtlen volt a horvát választók szemében, hogy még egy az egy elleni versenyben is az ugyancsak nacionalista jelszavakat hangoztató, de a HDZ-nél mégis mérsékeltebb Milanović.

A második forduló előtti kampányt ismét színesítette, hogy december 30-án egy zágrábi bíróság két év börtönre ítélte a magyar MOL vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot, 2011-es, Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt megvesztegetni kívánó akciója miatt, amellyel azt kívánta elérni, hogy az INA horvát olajtársaságot kenőpénzért cserébe a MOL privatizálhassa.

Az ügy szimbolikus jelentőségűvé vált a horvát szuverenitás szempontjából, ezt pedig vélhetően most az Orbán Viktorékkal kevésbé szívélyes viszonyban lévő Zoran Milanović tudta a javára fordítani.