Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Exit poll: Milanović nyerte az elnökválasztás első fordulóját Horvátországban, a jobboldali Grabar-Kitarović kikapott

Frissítés (21:35): Biztossá válik lassan a Milanović-Grabar-Kitarović párharc a második fordulóban, a szavazatok 94 százalékánál előbbi 30, utóbbi 27 százalékon áll. Škoro 24 százalékkal nem valószínű, hogy behozza Grabar-Kitarović-ot.

Korábban írtuk:

Viszonylag negatív hangvételű és szélsőjobboldali tematikák mentén folytatott választási kampány után az exit poll felmérések alapján Zoran Milanović nyerte (29,6%) a Horvátországban tartott elnökválasztást, de mivel nem sikerült összegyűjtenie a voksok több mint 50 százalékát, a második helyen befutó Kolinda Grabar-Kitarović-csal (26,4%) újból megméretik magukat majd januárban a választás második fordulóján.

 

A jelöltek

Mindkét, végig leginkább esélyes jelölt, Kolinda Grabar-Kitarović és Zoran Milanović is külpolitikai vonalról érkezett vezető tisztségbe. Grabar-Kitarović korábban a NATO főtitkár-helyettese is volt, illetve egy sor külügyi pozíciót viselt. Az euroatlanti kapcsolatok elszánt híveként tartják számon, így bár konzervatív pártjának is jobboldalához tartozik (azonos neműek házasságának elutasítása, populista, szerbellenes pozíciók), nem azonosítják feltétlenül az Orbán-féle populistákhoz.

Számára jelentett talán a legnagyobb kihívást a kevésbé esélyes, de szintén széljobb környéki jelölt, Miroslav Škoro indulása, aki ha nem is állt nyerésre, egyértelműen inkább tőle vitt szavazókat. A borász-popénekes induló szerint a korrupt pártok rendszerét erős államfői hatalommal kellene felváltani, és úgy általában elitellenes kifakadásairól, illetve Usztasa-nosztalgiázó barátairól lehet ismerni.

Zoran Milanović mérsékelt, centrista-baloldali politikus, aki hazája EU-csatlakozásának előkészítésében játszott szerepet korábban. Ő is hajlamos szélsőjobbos kiszólásokra (a 2015-ös elnökválasztási kampány során például), de határozottan ellen tud szegülni ugyanúgy a Franjo Tuđman-féle korrupt nacionalizmusnak is.

Mindhárom esélyes jelölt támogatottsága 20 százalék feletti volt a legutóbbi mérésekben.

Az elnökválasztáson összesen 3,8 millió ember volt jogosult szavazásra, közülük 3 millió 678 ezernek van Horvátországban lakása, és mintegy 170 ezren szavaztak külföldről, főként a jelentős horvát lakossággal bíró Bosznia-Hercegovinában.