Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lassult az ingatlanpiac, de ettől még nem lesz olcsóbb lakni Magyarországon

Lassult az ingatlanpiac idén, a második negyedévben jelentősen, főként Budapesten csökkent az adásvételek száma, az egész évet tekintve az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza – derül ki az ingatlan.com és a Takarék Index elemzéséből.

A Takarék Index, amely elsősorban az év első hat hónapját vizsgálta, megállapította, hogy az év eleje még erősen indult a magyar lakáspiacon, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben az árak ismét több mint 7 százalékkal nőttek, ami még a korábbi negyedévekhez képest is kimagasló eredménynek számított.

A második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. A tranzakciószámok még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, ezzel párhuzamosan az árak növekedése is megállt április és június között országos szinten.

Az ingatlan.com közleményéből kiderült, saját adataik azt mutatják, hogy éves szinten az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza.

A közleményben Balogh László, a társaság vezető gazdasági szakértője kifejtette, hogy az országos kínálat, a feladott hirdetések száma tavalyhoz képest lényegében stagnált, de a különböző településeken eltérően alakult. A kínálat Budapesten több mint 8 százalékkal csökkent, ezzel szemben megyei jogú városokban 10 százalékkal, a vidéki városokban 7 százalékkal, a községekben – részben a júliustól elérhető falusi CSOK miatt – 8,5 százalékkal nőtt.

Balogh László korábban az M1 aktuális csatornán azt nyilatkozta: 2019 első hónapjaiban több adásvételt kötöttek, mint az előző év azonos időszakában, ám ez a lendület folyamatosan kifulladt. Nyár közepe óta – elsősorban a jó hozamot biztosító szuperállampapír miatt – a befektetők helyét fokozatosan a saját célra vásárlók vették át az ingatlanpiacon.

Hozzátette viszont azt is: ez a változás nem feltétlenül hoz olcsóbb árakat, de úgy vélte, hogy 2020-ban a vevők jobb pozícióba kerülhetnek.

Beszélt arról is, hogy a magas nagyvárosi lakásárak a környező kistelepülések ingatlanpiacának élénkülését okozták, emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci fejlődése a külföldiek szemében is feltette Magyarországot a nemzetközi lakáspiaci térképre.

2019-ben minden huszadik vásárló volt külföldi a magyar lakáspiacon, arányuk Budapesten majdnem tíz százalékot ért el, a balatoni ingatlanok pedig főként a Nyugat-Európából érkező vevők között voltak népszerűek.

Ahogy azt mi is megírtuk korábban: az ingatlanárak 2019-re annyira elszálltak, hogy egyre többen döntenek szuterénlakások vásárlása mellett.

Szuterénnek azt a lakás nevezzük, amely a talajszint alatt (tehát még a földszinttől is lejjebb) található, ám normál méretű ablakokkal rendelkezik, ellentétben a pincével; Budapesten jellemzően a régebbi építésű belvárosi téglaházakban találkozhatunk ezzel az ingatlantípussal. A korábban gyakran tárolóhelyiségként használt helyiségek azért olyan népszerűek, mert a kedvezőtlen lakhatási körülményeket – például hogy gyorsabban nedvesednek és gyakrabban áznak be – a vásárló szemében ellensúlyozza a városközponti elhelyezkedés.

Egy jó elhelyezkedésű, felújított szuterén átlagos négyzetméterára 5-6 százezer forint is lehet (csak viszonyításképp: az új építésű nem szuternén lakások négyzetméterára az elmúlt negyedévben 900 ezer forintról 930 ezer forintra nőt).

Még novemberben írtunk arról, hogy a budapesti háztartások erőn felül költenek lakhatásra, a fiatalok pedig egyre távolabb kerülnek attól, hogy megvásárolják első, saját lakásukat: a 30 alatti generáció pedig egyszerűen kiárazódott a belső kerületekből: míg ezeken a területeken nagyjából 13 évnyi, a külsőkben 9,4 évnyi nettó átlagkeresetre volna szükség egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

A Habitat for Humanity Magyarország és a Periféria Közpolitikai Kutatóközpont novemberben megjelent 2018-as lakhatási jelentésében hívta fel a figyelmet arra a tendenciára, miszerint a magyar kormány intézkedései az elmúlt években „nem a lakhatási válság megoldásának, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülésének az irányába hatnak”.

Alapvető probléma, hogy a lakáspolitika egyre inkább a gazdaságpolitikai és családpolitikai céloknak van alárendelve, és bár egyre több pénzt fordít a kormányzat lakhatási jellegű kiadásokra, azok egyre inkább a tehetősebbek lakhatását segítik. A legszegényebb rétegeket szisztematikusan kiszorítják a lehetséges kedvezményezettek köréből:

2020-ra a tervek szerint tizenegyszer annyi pénzt szánnak a tehetősebb rétegek segítésére, mint a kifejezetten a lakásszegénységben élőkére.

Ez a különbség 2018-ban „csak” kilencszeres volt, azonban immáron a nemrég beszántott lakástakarékpénztári állami támogatásokat, további mintegy 60 milliárd forintot is a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) finanszírozására szán a kormány.

A CSOK évek óta a lakhatásra fordított kormányzati kiadások egyik legjelentősebb tétele: 2018-ban 27153 igénylővel kötöttek szerződést 84,2 milliárd forint értékben, ami három és fél százalékos emelkedés 2017-hez képest. 2019. július 1-jével elindult a falusi CSOK is, amivel bár a kistelepülések ingatlanpiacainak fellendítése a cél, a Habitat szerint kérdéses, hogy a mesterségesen megnövelt kereslet nem fog-e munkaerőpiaci problémákat okozni a későbbiekben. A szegényebbek kizárására szolgál több feltétel is: ilyen a fél helyett egy vagy két év (gyerekszámtól függően) folyamatos, igényléskor igazolandó TB-jogviszony, valamint a CSOK-kal megvásárolható ingatlanok maximális értékének eltörlése is.

„Összességében tehát a CSOK – a falusi CSOK pedig még inkább – továbbra sem a lakásszegénység mérséklését célozza, a lakhatás területén tapasztalható egyenlőtlenségek növelése irányába hat, miközben valószínűsíthetően a kistelepüléseken található ingatlanok árait is megemeli”– írja a jelentés.

via MTI/Mérce
Olvass tovább!