Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megszavazta a Fidesz a bíróságok függetlenségét tovább csorbító törvényt

Rendkívüli ülésen szavazta meg a Fidesz azt a 200 oldalas salátatörvény-javaslatot, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben. A rendkívüli ülésre azután volt szükség, miután Áder János arra hivatkozva, hogy több ponton nem ért egyet a javaslattal, visszaküldte azt a parlamentnek megfontolásra.

Valójában azonban a Fidesz-KDNP küldette vissza a javaslatot, miután egy bírók és ügyészek béremeléséről szóló módosítást „technikai hiba” miatt nem szavaztak meg.

Mint ahogy arról a Mérce is beszámolt, a kormány a T/8016-os salátatörvényben rejtette el azokat a javaslatokat is, amik módosítják az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is.

Az érdemi egyeztetés és hatásvizsgálat nélkül elfogadott törvény szerint, közhatalmat gyakorló szerv a bíróság őt érintő döntésével szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhat majd. „Ilyesmire a világ egyetlen országában sincs példa, így például az alkotmánybíráskodás „őshazájában”, az Amerikai Egyesült Államokban és a magyar közjogi hagyományokra a legnagyobb hatással bíró Németországban sem ismerik el, hogy a közhatalmat gyakorló szerveknek volnának alkotmányjogi panasszal védhető alapjogai.” – írja elemzésében a Magyar Helsinki Bizottság.

Ahogy Schanda Balázs alkotmánybíró fogalmaz:

„ha a közhatalmi szervek e viszonyaikban is rendelkeznek alapjogi jogalanyisággal, akkor az alapjogvédelem az állam »önmagával szembeni védelmét« eredményezi, amely beláthatatlan helyzeteket eredményez mind logikailag, mind eljárási oldalról”.

Ezzel a magyar kormány annak a bíróságnak a kezébe adta minden ügyben a végső döntési jogot, aminek minden tagját ők választották meg. Így kikerülve a vele szemben politikai ügyekben gyakran negatív döntést hozó, független bíróságokat.

Ezentúl a köztársasági elnök köteles lesz az alkotmánybírókat, amennyiben azok kérelmezik, rendes bíróvá is kinevezni, a bírókra egyébként irányadó kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül. Azokat az alkotmánybírókat, akik ilyen módon lettek „rendes” bírók, megbízatásuk megszűnését egyenesen a Kúriára kell helyezni.

Ilyen módon a törvényjavaslat ezen újítása akár a Kúria politikai elfoglalásának eszköze is lehet szélsőséges esetben, hiszen elméletben nem zárja ki semmi, hogy mind a tizenöt alkotmánybíró egyszerre mondjon le és kérje a bírói pozícióját, és ezt rövid időn belül az újonnan megválasztott alkotmánybírók is megtegyék, ha a szükség úgy hozza.

Ennek azért is van különösen nagy jelentősége, mert a törvényjavaslat bevezetné az ún. korlátozott precedens rendszert, amelyben az alsóbb fokon eljáró bíróság vagy követi a Kúria korábbi jogértelmezését, vagy köteles megindokolni azt, hogy miért tért el tőle.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd