A Magyar Szocialista Párt kihirdetése után csaknem egy évvel ismét nekimenne a rabszolgatörvénynek, melynek keretében a cégek akár évi négyszáz túlórára kötelezhetik dolgozóikat, miközben ezt elegendő a három éves munkaidőkereten belül kifizetniük nekik – derül ki Komjáthi Imre Facebook-posztjából.

 Az MSZP az ellenzéki pártok támogatásával kedden 11-kor a Vállalkozásfejlesztési Bizottság elé viszi a rabszolgatörvény eltörléséről szóló javaslatukat.

Mint írják,

„2019.november 26-án kedden 11.00 órakor, a Vállalkozásfejlesztési bizottság kormánypárti tagjai újra dönthetnek: a magyar dolgozók, vagy a multik oldalára állnak?”

Az ellenzéki politikus bejegyzésében kifejti, a kormány az elmúlt kilenc évben számtalan téren hozott a bérből élő munkások számára negatív, míg a tőkét támogató döntéseket, a rabszolgatörvény mellett például a kafetéria eltörléséről, vagy a sztrájkjog szigorításáról.

A politikus bejegyzésében az évfordulóra is emlékeztet:

„Most novemberben, egy éve annak, hogy a Fidesz benyújtotta az Országgyűlésben azt a törvényt, amely a munkaerőhiányt a túlóra megnövelésével, kötelező robottal akarja enyhíteni, amivel elárul 4,5 millió magyar munkavállalót, jobb- és baloldali dolgozót egyaránt.”

Ahogy az Komjáthi posztjából is kiderül, egyre több cég alkalmazza a rabszolgatörvény adta lehetőségeket az év vége közeledtével. Az elmúlt időszakban erről mi is többször beszámoltunk.

László Zoltán, a Vasas elnöke korábban elmondta, az egyik üzemben egy középvezető azzal fenyegetőzött, hogy leépítések lesznek, és azokat fogják kirúgni, akik nem vállalják a túlórát, bár tőle az érintett cég felsővezetése elhatárolódott – a legtöbben még óvatosan ajánlgatják a túlórát a dolgozóknak. Hozzátette azt is, hogy szerinte jelenleg jóval több cégnél történne ugyanez, ha tavaly decemberben, a törvény elfogadásakor nem lettek volna ennyire kemény tiltakozások.

Ahogy arról a tavalyi tél során beszámoltunk, a rabszolgatörvény elfogadása rég látott mértékű, országos tiltakozási hullám kezdődött, megmutatva, hogy a társadalom körében rettentő népszerűtlen szabályozásról van szó. Nem csak széles társadalmi tömegek mozdultak együtt a nép helyett a tőkét kiszolgáló törvény ellen, de a pártok is ezen ügy mentén tudtak korábban nem látott együttműködésre lépni, miután az országgyűlésben is együtt igyekeztek megakadályozni elfogadását.