Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újra ellenzéki képviselők kérdéseinek kereszttüzében Orbán – percről percre

Ahogy egy hónapja, Orbán Viktornak újra azonnali kérdésekre kell válaszolnia a parlamentben: többek közt Jakab Péter, Harangozó Tamás, Gréczy Zsolt és Szabó Tímea faggatja a kormányfőt.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Havonta egyszer kell a képviselők kérdései elé állni a miniszterelnöknek, ahogy eddig, ezután is élő videóval és percről percre szöveges közvetítéssel jelentkezünk ezekről az eseményekre. A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, videóinkat ingyen nézhetitek, ám előállításuk pénzbe kerül. Ezért kérünk, amennyivel tehetitek, támogassatok bennünket!

Bajban van a Mérce!

A Mérce kizárólag az olvasók támogatásából működik. A te támogatásoddal tudunk cikkeket írni, élőben közvetíteni a legfontosabb eseményekről és eljuttatni a híreinket az ország minden szegletébe.

Segítségre van szükségünk ahhoz, hogy jövőre is legalább azt kaphassátok tűlünk, mint idén. Katasztrófa nincs, baj viszont van, kedves olvasók.

További támogatási lehetőségekért kattints ide!

Legutóbb október 21-én, nem sokkal az önkormányzati választások után kérdezhette az ellenzék Orbán Viktort. Akkor volt minden, mint a búcsúban, Jakab Péter narancsos buktával kínálta a miniszterelnököt, Hadházy Ákos táblákkal zavarta beszéde közben, támadták Borkaival, Tordai Bence gyávának nevezte – szóval sűrű volt a napja.

Ma viszont nem igazán kellett megerőltetnie magát: bár kapott kérdéseket a kormány környezetpolitikájától az EU-s gigabüntetésig, volt egy kis diktatúrázás, és ment az adok-kapok még mindig az önkormányzati választási eredmények kapcsán is, Orbán Viktor kifejezetten könnyedén pattintotta vissza a feldobott labdákat, volt gyurcsányozás, rásütötte újfent a bevándorlópárti bélyeget a képviselőkre, egy ponton beszólt Karácsony Gergelynek is, de lényegében csak a kötelezőt hozta különösebb befeszülés nélkül.

Egy dolgot nem csinált ma a miniszterelnök: a feltett kérdésekre érdemben egyetlen egyszer sem válaszolt.

Ez sem meglepő persze, bár volt néhány pont, ahol azért a sokat tapasztalt országgyűlési képviselők szemöldöke is magasra szaladt – mint például amikor az Európai Bizottság által kiszabott közel 700 milliárd forintos bírságról magyarázta el, hogy az csupán „technikai elszámolás”, a korrekció nem azt jelenti, hogy büntetést kell fizetnünk – nagyvonalúan elfelejtkezve arról, hogy mindezt kormányzati korrupciós ügyek miatt varrták a nyakunkba,

és fizetnünk attól még kell, hogy Orbán Viktor szemantikai zsákutcába terelte a diskurzust.

„Örülök annak, hogy pár hét lazsálás után végre betalált ide a munkahelyére, ma ugyanis nem száraztésztát hoztam önnek és nem is narancsos buktát, hanem valami egészen mást”

– kezdte miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdését a Jobbik frakcióvezetője, Jakab Péter.

A politikus azt mondta, azt hozta, amitől Orbán a legjobban fél: az emberek hangját. Előbb egy külföldre kényszerült édesapa kérdését tolmácsolta: „mennyi kártérítést kellene kapnom a lányaimtól külön töltött napokért?”

Jakab arra volt kíváncsi, mit üzen Orbán ennek az embernek: azt hogy Magyarország jobban teljesít, vagy azt hogy fontosak neki a családok a sajátján kívül is.

Majd áttért Mészáros Lőrincre is, hogy árulja el Orbán, Mészáros vagyonából hány milliárd az övé.

„Vállalja, hogy hazugságvizsgálóra kötve is válaszol erre a kérdésre?” – kérdezte Jakab?

Ezek után tovább sorolta az emberek kérdéseit: meg tudna-e Orbán élni 56 ezer forint nyugdíjból, meg tudna élni családja a minimálbérből?Hová tűnt a magánnyugdíj-pénztári vagyon? Mikor állíttatja le a kilakoltatásokat? Szokott-e imádkozni az egészségügyi rendszer áldozataiért? Készül-e a beszéddel, amelyben bocsánatot kér a magyar emberek ellen elkövetett bűnökért.

„És ízlett-e a narancsos bukta, a jászberényi?” – zárta kérdései sorát.

Válaszában Orbán arról beszélt, a választásokon az emberek elmondják, ki mennyit ér: a tavaly a Jobbik még 20-at, most már csak 6 százalékot ér. Orbán szerint ennek az oka, hogy a párt visszaél az emberek türelmével, amikor együttműködnek Gyurcsány Ferenccel és a baloldali pártokkal.

„Meddig él vissza a Jobbik az emberek türelmével?” – replikázott a kormányfő.

Viszontválaszában Jakab megismételte kérdéseit, majd hozzátette, az embereknek elegük van Orbánék pökhendiségéből, és abból, hogy az ellenzéket kitiltanák a parlamentből, mert Orbánt sérti az igazság.

„De az igazság csak a hazugokat sérti” – tette hozzá.

Orbán viszontválaszában az elmúlt évek minimálbér-emelését és a szakmunkás minimálbér emelését hangsúlyozta.

„Mi nem csak kiabálunk, mi már letettünk valamit az asztalra” – tette hozzá.

Arról is beszélt, elfogadhatatlan, hogy az ellenzéki képviselők „agressziót, rendbontást és trágárságot” visznek a parlamentbe, ennek szankcionálására erősebb szabályok kellene. Zárásképp még SZDSZ-ezett egyet.

Erre volt kíváncsi Varju László, a DK országgyűlési képviselője.

100 ezernél is többen élnek Újpesten, ahol az elmúlt években több kórházat is bezártak – emlékeztetett Varju. A legutóbbi bezárás óta nincs is kórház a kerületben.

„Az újpestiek kórházat akarnak” – fogalmazott a DK-s politikus, miközben a kormány időnként munkásszállót, máskor hajléktalanszállót csinálnának a volt kórház épületéből.

Varju arra kérte a miniszterelnököt, hogy ezt ne tegyék.

Orbán szerint a kérdés jogos. Egyben jelezte: november 30-ig a kormány által kijelölt tárgyalónak és az újpesti polgármesternek (Déri Tibor, Momentum) kell felvennie a fonalat és megkezdenie az egyeztetést.

Varju nagyon örült a pozitív hozzáállásnak, és mint mondta, bízik benne, hogy sikeres is lesz. Némi kételyt is vegyített mondanivalójába, azt ugyanis a miniszterelnök egy szóval sem említette, hogy valóban kórház lesz a volt kórház épületében.

Orbán válaszában megismételte: az újpestiek majd eldöntik, hogy mit akarnak az üres épülettel kezdeni, a kormány kijelölt egy tárgyalópartnert, aki az újpesti polgármesterrel tárgyalhat.

Nem válaszolt viszont arra a kérdésre, hogy akkor tényleg szándékukban áll-e újra kórházat nyitni a kerületben, vagy sem. Végezetül csak megismételte:

„Nyitva van az ajtó.”

Gurmai Zita „Türk iroda Budapesten?” címmel tette fel kérdését. A kormány szerinte úgy fogad be török, azeri kazah, állampolgárokat, hogy az felülírja a magyar érdekeket. Azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy miért tehetnek meg nálunk bármit ezek az emberek, és miért nem konzultál róluk a kormány az emberekkel.

Arról is megkérdezte Orbánt, miért nem vették napirendre azt a Törökországot a szíriai agresszió miatt elítélő állásfoglalást, amit az Európai Parlamentben megszavaztak a fideszes képviselők.

Orbán szerint igenis mindenkinek be kell tartania a magyarországi jogszabályokat, szerinte semmilyen különleges elbánásról nincs szó, bevett gyakorlat, hogy egy nemzetközi szervezet budapesti működését részben a magyar állam finanszírozza.

Gurmai visszakérdezett: mit kap Magyarország a Türk Tanács országaitól? Szerinte a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot a Fidesz-kormány ilyen jellegű intézkedései jelentik, mint a Türk Tanáccsal való kokettálás.

Orbán azzal vágott vissza:

„ha Magyarországon van egy türk iroda, az zavarja az ellenzéket, de ha Nyugat-Európában hegyekben állnak a mecsetek, az nem.”

Ehhez kapcsolódóan Orbán kifejtette, szerinte „kipcsak-ügyben” az ellenzéki politikusok hetekig gúnyolódtak a Nagykunság és Kiskunság lakóin, arra kérte őket, „adják meg nekik a tiszteletet”.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel – Gréczy Zsolthoz hasonlóan – az európai uniós büntetések kapcsán kérdezte Orbánt. Arra volt kíváncsi, hogy számszerűen mennyit kell a magyar adófizetőknek kifizetniük  „az önök trükkös közbeszerzési kerülői miatt”.

Orbán szerint a kormány nem tesz különbséget magyar és uniós pénz között:

„ami nekünk jár, azt az utolsó fillérig meg fogjuk kapni, következésképp semmilyen büntetést nem kell fizetnünk” – mondta.

Z. Kárpát válaszul rámutatott, nem azt állította, hogy a Magyarországnak járó uniós forrástömeg kisebb lesz, de a szabálytalanságok és az unió által be nem fogadott számlák miatt a magyarországi önerőt ki kell pótolni.

Az ellenzéki képviselő szerint ez az uniós pénzekből készített kutyafitneszek és negyven centis kilátók miatt, a felújított kórházhomlokzatok mögötti egészségügyi rendszeri válság miatt van.

Orbán azzal reagált, hogy a kutyafitnesz és a negyven centis kilátó szerinte is problémás, de ez a Jobbik „szövetségeseinek” működésmódjához tartozik. Arra szólította fel a Jobbikot, hogy arról érdeklődjön, amikor

„újdonsült szövetségesük felesége vezette a fejlesztési hivatalt, mennyi tényleges büntetést kellett kifizetni”.

Tilki Attila (Fidesz) a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, Gulyás Gergelytől kérdezte:

„Mi áll az árulás mögött?”

Tilki meglepő módon (jó, annyira azért nem) arra volt kíváncsi, hogy vajon Gulyás szerint miért lehet az, hogy a Momentum a román elnökválasztáson a  USR-PLUS jelöltjét, Dan Barnát támogatja.

Gulyás Gergely a kérés kapcsán emlékeztetett arra, hogy korábban is kifejtette már az ügyben a véleményét, most sem tud mást mondani:

„Eddig a román ügynökök fedésben dolgoztak Magyarországon”,

mondta a miniszter, aki szerint „indokolatlan és megbocsájthatatlan”, amit a Momentum tett.

„Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók”,

kontrázta erre Tilki, majd az indulattól kissé megremegő hangon „moslékkoalíciónak” nevezte az ellenzéki együttműködést, mert közösen indultak az őszi önkormányzati választáson (helyenként ugyan nem, de kicsire ne adjunk), így a Momentum értékválasztása az összes ellenzéki pártot minősíti.

Gulyás erre nehezen találta a szavakat, így csak egyetértését fejezte ki Tilki mondandója kapcsán.

Schmuck Erzsébet, az LMP politikusa arról érdeklődött Orbánnál, vajon változik-e a kormány környezetpolitikája. A zöldpolitikus szerint az elmúlt 10 év környezetpolitikájáról semmi jót nem lehet elmondani. 2010-ben az egyik első lépés az volt, hogy szétverték a környezetvédelem intézményét, megszüntették az önálló minisztériumot, és kivéreztették a környezetvédelmi hatóságokat.

Schmuck szerint a kormány a beruházói csoportok rövid távú gazdasági érdekeit helyezi az élhető, egészséges környezet fölé. Példaként említette a Normafa ügyét, és a motorvébét.

Orbán Viktor válaszában arról beszélt, a kormánya nem a bürokratákat védi, hanem a környezetet. Azzal vádolta kérdezőjét, hogy ő állásokat akar szerezni embereknek a környezetvédelem álcája mögött.

Orbán szerint a magyarok szeretik a motorsportot, de nem zárkózott el attól, hogy megvitassák ennek hazai megszervezését. A Normafánál épülő parkoló kapcsán pedig annyit mondott, volt népszavazás, hosszú kampány, az emberek döntöttek.

Schmuck viszontválaszában rámutatott: nem elég a szép célokról beszélni, intézményrendszer és források kellenek ezek megvalósításához.

Erre Orbán visszaszúrt: korábban már mondta, alig várja, hogy a főváros kidolgozza a klímavészhelyzet intézkedéscsomagját, hogy annak jó részeit a kormány lemásolhassa.

„Kár hogy egyetlen ilyen intézkedés sem született” – mondta Orbán.

Szabó Tímea azonnali kérdésében emlékeztette Orbánt, aki azt mondta október 13. után, hogy együtt akar működni az ellenzéki önkormányzatokkal, de az azóta hozott intézkedések alapján mégiscsak meg akarja fojtani az új városvezetéseket.

Orbán válaszában úgy fogalmazott, diktatúrában nem szokás jól szerepelnie az ellenzéknek egy önkormányzati választáson, ezért „mulatságos diktatúrásdit játszania” az ellenzéknek.

A Szabó Tímea által példaként hozott iparűzési adós törvényre reflektálva azt mondta Orbán, „ilyen javaslat nincs a parlament előtt, hogy iparűzési adót csak tömegközlekedésre lehetne fordítani, hanem azt, hogy „első helyen kell” arra költeni belőle. Utána ha marad, lehet belőle másra is költeni – tette hozzá Orbán.

Szabó Tímea visszakérdezett: jól érti-e, hogy akkor Budapest valóban másra is lehet majd költheti majd az iparűzési adóból befolyt bevételét.

Orbán viszontválaszában azt mondta, nem szeretné, ha az azonnali kérdések órája jogszabály-magyarázatokra redukálódna. Szerinte egyetértés volt a tömegközlekedés finanszírozásának fontosságában  Karácsony Gergely és közte.

A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője arra volt kíváncsi:

Soha ekkora büntetést nem róttak ki uniós tagállamra – Odavész 700 milliárd forint fejlesztési pénz?

Mi is megírtuk korábban: fejenként 50 ezer forintunkba fáj a kormányzati korrupció mindannyiunknak.

Az Európai Unió történetében ilyenre még nem volt példa – mondta Gréczy, aki szerint az Orbán-kormány direkt olyan rendszert hozott létre, amiben a kormány könnyedén tud lopni.

„Fizesse a büntetést Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és a fideszes oligarchák, de ne a magyar állampolgárok” – mondta Gréczy.

Orbán Viktor szerint a DK-s képviselő vagy „nem akar igazat mondani, vagy „nem ismeri a tényeket”. A miniszterelnök jelezte, hogy most inkább az utóbbiból indul ki.

Úgyhogy segítőkészen közölte Gréczyvel:

„Magyarországot senki semmilyen büntetésre nem ítélte, nem kell fizetnünk semmilyen büntetést.”

Gréczy kissé hitetlenkedve fogadta Orbán magyarázatát, és újra megkérdezte: miért nem fideszes oligarchák fizetik ki a büntetést?

Orbán válaszásban emlékeztette Gréczyt a magyar nyelv egyik érdekességére: „a korrekció egy külföldi szó, nem azt jelenti, hogy büntetés”

Orbán szerint „technikai elszámolásról” van szó, nem lehet Magyarországtól pénzt elvenni, mindig arra költünk, amire kell.

„Nem lehet minket megbüntetni, képtelenség, hogy minket megbüntessenek” – fogalmazott a miniszterelnök.

Emellett felemlegette a 4-es metrót, és az ahhoz kapcsolatos bírságot:

„Esetleg fizessék be önök” – zárta Orbán mondanivalóját.

Az MSZP-s Harangozó Tamás Facebookon gyűjtött választópolgári kérdéseket hozott Orbán Viktornak.

  1. Mi van a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal?
  2. Hogy van az, hogy a köztársasági elnöknek megduplázzák a fizetését, miközben létszámstopot vezetnek be a közigazgatásban?
  3. Mi van az 500-700 milliárdos uniós büntetéssel?

Plusz egy kérdésként azt tette fel: van-e még valamilyen álma Orbánnak a kisvasúton, stadionon kívül?

Orbán azzal vágott vissza: „ami a nyugdíjasokat illeti, a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat.

„Ebben a házban soha senki Önökön kívül nem vett el a nyugdíjakból”

-tette hozzá.

Harangozó viszontválaszában kiemelte: a 13. havi nyugdíjat az MSZP vezette be, és tartotta életben egészen a válságig.

A miniszterelnök viszontválaszában az Áder János fizetésére vonatkozó kritikára reagálva azt emelte ki, hogy Gyurcsány embereit hozta vissza az ellenzék a választás után, és kezdésként megemelték a saját fizetéseiket az új önkormányzati vezetők.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!