Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elszálltak a lakásárak: a Hős utcában 100 ezer, a Dorottya utcában 1,6 millió forint egy négyzetméter

Több mint 120 lakást értékesítettek tavaly Budapesten olyan utcákban, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot – írja a Magyar Nemzet a KSH statisztikái alapján. Óriásiak a különbségek aszerint, hogy hol vásárolna az ember lakást magának.

Az V. kerületben 850 ezer forint fölött volt 2018-ban egy négyzetméter átlagára, míg a Hős utcában mindössze 100 ezer forint volt ez az összeg.

Budapesten összességében 19 olyan közterület van, ahol átlagosan 1 millió forint a négyzetméterár: ezek közül 15 található a Belvárosban, 2-2 pedig az I. és a II. kerületben.

A legtöbbet a belvárosi Dorottya utcában kellett fizetni, ahol átlagosan 1,6 millió forintba került 1 négyzetméter.

Hogy mennyire durván emelkednek az árak, azt talán jól példázza az is, hogy míg tavaly már 19 közterület átlagárai lépték át az egymilliós négyzetméterárat, addig 2017-ben mindössze 9 közterület volt ezen az árszinten, vagyis több mint a duplájára nőtt a területek száma. És míg 2017-ben mindössze néhány tucatnyi ilyen adásvételt bonyolítottak le, addig tavaly már 120-at.

A Belvárosban az átlagos négyzetméterár egy év alatt 21 százalékkal nőtt.

És mindeközben a külső kerületekben töredéke ennek az átlagos négyzetméterár. A X. kerületi Hős utcában a legalacsonyabb: ott alig valamivel több mint 100 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

Szintén jól érzékelteti a különbségeket, hogy a VIII. kerület dzsentrifikálódó részén, a Corvin sétányos átlagosan 915 ezer forintot fizettek tavaly a lakások négyzetméteréért, addig például ugyanennek a kerületnek egy másik részén, a Benyovszky Móric utcában csupán 270 ezret.

Ha a teljes képet nézzük: tavaly Budapest négyzetméter-átlagára  meghaladta a félmillió forintot, a 31 849 fővárosi adásvétel alapján egész pontosan 512 ezer forintot tett ki.

Ezzel párhuzamosan viszont csökkent az adásvételek száma: 2018-ban kevesebb mint 32 ezer lakás cserélt gazdát, míg 2017-ben több mint 33 ezer.

Az tehát elég jól megfigyelhető a lakáspiaci adatokból, hogy Budapest belső kerületeiben jóformán megfizethetetlenné kezd válni a lakhatás, a rosszabb anyagi helyzetben élők pedig továbbra is szorulnak ki a város külkerületeibe.

Ahogy arról korábban mi is írtunk: a fővárosiban továbbra is rengeteg embert érint a lakhatási válság. A folyamatosan emelkedő lakásárak mellett 5 év alatt megduplázódtak a lakbérek is, emellett viszont egyre tovább növeli piaci részesedéseit az Airbnb, ami megint csak a lakásárak és albérletárak emelkedéséhez vezet.

Az önkormányzatoknak alig van ingatlanvagyonuk, ráadásul az óriási várólisták ellenére is egyre ritkábban adják bérbe szociális alapon lakásaikat (és akkor arról már ne is beszéljünk, hogy egyes kerületekben szokás, hogy a jobb minőségű lakásokat rászorulók helyett mindenféle haveroknak osztogatják).

Fontos még kiemelni, hogy Budapesten jelentősen kevesebb lakást építenek az elmúlt években, míg az ezredforduló és 2010 közt 86700 lakás épült, addig 2011 és 2017 közt mindössze 16000-et adtak át. Ez alatt a 17 év alatt a fővárosi lakások száma 821 ezerről 916 ezerre nőtt, ami évente csupán 0,6 százalékos növekedést jelent. Ennek legfőbb oka az alapanyagárak 19 százalékos, és a munkaerő 36 százalékos, nagymértékű drágulása.

Egyes becslések szerint a fővárosi lakásvásárlások 30-40 százaléka befektetési, elsősorban rövidtávú lakáskiadási céllal történik, főként a belvárosi kerületekben, az V. kerületben majdnem minden negyedik lakást külföldi vásárol meg.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a kormány az elmúlt években a különböző támogatásokkal (remek példa erre a CSOK) elsősorban a jómódú rétegeket támogatta, nem csoda, hogy a szegénységben élők számára a lakhatás számít az egyik legnagyobb problémának, hiszen a piac által diktált, egyre emelkedő árakkal ők azok, akik képtelenek tartani az iramot.

via Magyar Nemzet/Mérce
Címlapkép: GOOGLE STREET VIEW
Olvass tovább!