Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sikerülhet-e Ganznak elkerülni egy harmadik választást Izraelben?

Hétfő este, két nappal a 28 napos határidő letelte előtt a Facebookon, videoüzenetben jelentette be Benjamin Netanjahu, Izrael leghosszabb ideje regnáló miniszterelnöke, hogy nem tud kormányt alakítani. Ezzel nagyjából egyidőben az ország elnökének, Reuven Rivlinnek is megüzente, visszaadja a rá bízott kormányalakítási mandátumot. Az elnök most a legerősebb ellenzéki párt a Kahol Lavan (Kék-Fehér) vezetőjét, a volt vezérkari főnököt Beni Ganzot bízta meg a feladattal, hogy a 120 tagú Knesszetben többséget szerezzen.

Idén második alkalommal voksoltak szeptember 17-én Izraelben, miután az áprilisi előrehozott választásokat követően Benjamin Netanjahu nem tudta a kormányalakításhoz szükséges 61 képviselő támogatását megszerezni. A szeptemberi ismételt választáson ugyan Netanjahu Likud pártja legnagyobb riválisánál egyel kevesebb, 32 helyet szerzett a Knesszetben, az elnök mégis őt bízta meg a kormányalakítással, egyesek szerint abban reménykedve, hogy a rá váró büntetőper és személye körül kirobbant botrányok fényében jobb ajánlatokat fog tenni a lehetséges koalíciós partnereinek.

Netanjahu körül februárban csúcsosodott ki a korrupciós botrány, amikor közel három évnyi előkészítő munka és 140 tanú meghallgatása után, Avichai Mendelblit főügyész három ügyben is bejelentette vádemelési szándékát ellene. Mindhárom esetben korrupció és hivatali visszaélés a vád: a miniszterelnök üzletemberek számára előnyös törvények meghozataláért cserébe egy esetben ajándékokat és pénzbeli támogatást, két esetben pedig pozitív sajtót kapott.

Nem csoda, hogy mindenáron hatalmon próbál maradni mivel, ha jogerősen ítélet születik ellene, le kell mondania; az egyetlen esélye lehet, ha mentelmi jogot szavaztat meg magának.

Az áprilisi választásokat azért kellett kiírni, mert a Netanjahuval kormányzó ultraortodox pártok nem voltak hajlandóak tovább együttműködni egy, a legvallásosabbakat is sorkatonaságba kényszerítő új sorozási törvény miatt, így kormányzásra képtelenné vált a kabinet. Végül velük sikerült még a tavaszi választások előtt megegyezni.

Akkor úgy tűnt meg tudja tartani hatalmát, aztán a Likud egyik legfőbb partnere, a nacionalista Jiszráél Beiteinu kiszállt a koalícióból. A volt hadügyminiszter, Avigdor Liberman által vezetett Izrael a Mi Hazánk párt számára a miniszterelnök személye vállalhatatlanná vált, részben a kirobbant botrányok, részben a két vezető közti személyes konfliktus miatt. Netanjahu ezután szinte mindent megpróbált a kormányalakítás érdekében, még a Munkáspárt vezetőjével is megpróbált egyességre jutni. Végül nem járt sikerrel.

 

A szeptemberi választás eredménye

 

Izraelben, miután az elnök valakire rábízza kormányalakítást, 28 nap áll rendelkezésre a parlamenti többség megszerzéséhez. Ez a széttagolt és egy átlagos parlamenthez képest is mélyebben egymással szemben álló pártok közt elég nehéz feladat. A 28 nap lejárta után, ha a kijelölt vezető nem tud elég koalíciós partnerre szert tenni, és az elnök nem jelöl ki senki mást a feladatra, 21 nap áll rendelkezésére bárkinek a 61 fős többséget megszerezni. Ha ez is lejár új választást kell kiírni.

Orbán Viktor nagy barátja még a határidő előtt, éppen a hetvenedik születésnapján bejelentette, nem tudott egyességre jutni sem Beni Ganzzal és a Kék-Fehér párttal, sem Libermannal és az Izrael a Mi Hazánkkal. Október 23-án Reuven Rivlin hivatalosan is a választásokon legtöbb mandátumot megszerző Ganzra bízta a kormányalakítás lehetőségét.

Ez több mint tíz év után az első alkalom, hogy valaki más, mint Netanjahu próbálkozhat.

A jelen állás szerint három forgatókönyv lehetséges most Izraelben:

Az első, és talán a legvalószínűtlenebb, hogy Beni Ganz sikeresen tudja lezárni a következő 26 nap tárgyalásait, és sikerül megszereznie a szükséges többséget. Ennek két útja lehetséges vagy sikerül megegyezésre jutni a kisebb pártokkal, vagy az egységkormány. Ha kisebb pártok támogatásával szeretné megszerezni a többséget akkor szüksége lenne a Munkás párt, a Demokrata Unió mellet a Lieberman vezette Jiszráél Beiteinura és az arab Közös Listára is, akik közvetlenül a választás után már támogatták Ganzot.

Az elnök, Reuven Rivlin terve, amire közvetlenül a választások után már biztatta is két legnagyobb párt vezetőjét, egy egységkormány lett volna. A Kék-Fehér és a Likud megosztaná a miniszteri helyeket, Ganz és Netanjahu pedig felváltva lennének miniszterelnökök két-két évig.

Ganz még bele is ment volna persze akkor, ha törvényileg bebetonozzák, hogy Bibinek két év után át kell adnia a helyét, de pártjának vezetői hallani sem akartak arról, hogy Netanjahu alatt kelljen kormányozniuk. Így az egység kormányról szóló tárgyalások sikertelenül zárultak, egyelőre. Lehetséges, hogy más feltételek mellett és Netanjahu személyét megkerülve, Ganz vezetésével még sikerül az elnök tervét véghezvinni.

A második forgatókönyv, amire eddig csak elszólások és találgatások adtak alapot, hogy a 28 nap letelte utáni 21 napos időszakban sikerül megoldást találni. Ennek alapja, hogy a legtöbben szeretnének elkerülni egy harmadik választást, valamint egy pletyka, miszerint vannak Likud tagok akár a pártjukat hátrahagyva támogatnák Ganzot. A pártszakadáshoz a Likud tagjainak egyharmadára, 11 emberre lenne szükség és úgy néz ki bőven vannak, akik úgy gondolják, hogy a harmadik választás (a Netanjahu ellen várhatóan december elején benyújtott vádirat miatt) kedvezőtlenül alakulna a párt számára.

A harmadik lehetőség, ami legvalószínűbbnek tűnik, hogy egy éven belül harmadszor is az urnákhoz kell vonulniuk az izraelieknek. Netanjahu már kampányba is kezdett: új narratívát alakított ki, miszerint ő egységes Izraelt szeretne amíg Ganz kisebbség kormányt, arab támogatással. Ezt hitelesen el is tudja adni, mivel Ganz a választások után megkapta az arab Közös Lista támogatását. Ezenkívül Ganzot okolja az egységkormány meghiúsulásával is, amíg magát úgy állítja be, mint aki mindent megtett az ügy érdekében.

(Haaretz)

Olvass tovább!