Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több mint ezer napja nem válaszol az Alkotmánybíróság a TASZ panaszaira

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) több alkalommal is alkotmányjogi panasszal élt az elmúlt évek során, ezekre az Alkotmánybíróságnak azonban nem kell megszabott határidőn belül reagálnia, így történhet meg, hogy sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. A probléma csak az, hogy amíg a panaszokat nem bírálják el, a jogsérelem fennáll.

„Az Alkotmánybíróság döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja, ezért különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére.”

– írja a TASZ.

Márpedig ha az alkotmányjogi panaszt a jogérvényesítés egyik eszközének tekintjük, akkor az eljárások éveken át való húzása jogsértő.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be az ügyében lefolytatott bírósági eljárás során. A panaszt csak akkor lehet benyújtani, ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az Alkotmánybíróságot a szóban forgó alkotmányjogi panaszeljárásban kevés határidő köti: az eljárás megindításától számított 120 napon belül döntenie kell, hogy befogadja, vagy elutasítja a panaszt. Ezt a határidőt persze meghosszabíthatja, de arról is értesítenie kell(ene) a panaszt benyújtókat – de ahogy az a következő példákból is kiderül, a gyorsaság és a pontosság nem épp az Alkotmánybíróság legfőbb erénye.

A TASZ összegyűjtötte, melyek azok az ügyei, amelyek irreálisan régóta porosodnak az Alkotmánybíróságnál, a státuszukról pedig nagyjából semmit sem tudni.

A civil szervezeteket megbélyegző civiltörvény miatti alkotmányjogi panaszát 2017. augusztusában juttatta el a testülethez a TASZ.

Az eljárás megindulásának 2017. augusztus 31-i kelte óta a 120 napos határidő több mint öt és félszerese, 660 nap is eltelt, ennek ellenére sem visszautasító végzést, sem a határidő meghosszabbításáról szóló értesítést nem kaptak, de még csak arról sem tudnak, hogy befogadták-e az indítványt.

De vannak ennél durvább esetek is: a TASZ több ügye már ezer napnál is több ideje várakozik az Alkotmánybíróságon.

A szervezet még 2014-ben indított egy polgári pert amiatt, hogy Magyarországon a telekommunikációs cégeket törvény kötelezi a felhasználók forgalmi adatainak megőrzésére. Az ügyben az alkotmányjogi panasz 2016 nyarán jutott el az AB-re. Azóta nem sikerült döntést hozni, annak ellenére, hogy az EU bírósága már rég érvénytelenítette a törvény előzményének tekinthető adatmegőrzési irányelvet, és azóta sorra megsemmisítették az azt átültető törvényeket az EU tagállamainak alkotmánybíróságai. Az ügy háromszor került eddig a testület napirendjére, utoljára több mint egy évvel ezelőtt, 2018 márciusában.

„Az AB késlekedése miatt naponta többmillió magyar polgár adatait gyűjtik kötelezően a telekom cégek – egyértelműen jogsértően.”

– írják.

2015. január 4-én a vénaszkenner sportrendezvényeken kötelező alkalmazása miatt is alkotmányjogi panaszt nyújtott be a szervezet, de amíg az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a támadott törvényi szabályt, a szurkolók adatait jogellenesen gyűjtik kötelezően. Eddig négy alkalommal foglalkoztak az indítvánnyal, utoljára körülbelül két és fél évvel ezelőtt.

Ezen kívül több, a gyülekezési joggal kapcsolatos ügy is immáron több mint ezer napja vár elbírálásra, a leghosszabb ezek közül 2025 napos.

„A gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek egy részére a törvény rendkívül gyors eljárásokat ír elő. Ha valakinek előzetesen megtiltják a rendezvényét, pár napon belül számíthat arra, hogy az ügyében végleges döntés születik. De ez nem vonatkozik az Alkotmánybíróságra.”

– írja a TASZ.

A szervezet mindezek fényében most úgy döntött, hogy az elhúzódó eljárások miatt bepanaszolja a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Címlapkép: pixabay.com
Olvass tovább!