Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás eredménye 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Devizások: ahová süllyedt a Kúria gondolkodása, az mindennek az alja

Ismét politikusok és civilek követelik a Kúriától, hogy az intézmény vizsgálja felül korábbi állásfoglalását és az Európai Unió Bírósága iránymutatásának értelmezését. Ezúttal Szakács László, az MSZP elnökhelyettese, Varju László, a DK alelnöke, valamint Ölveczky István ügyvéd, a Kossuth téri konzultációs testület tagja jelentek meg, akik sajtótájékoztatót is tartottak az ügyben, erről szóló közvetítésünket az alább lehet megnézni.

Ölveczky István elmondta,

„a Kúria konzultatív testülete újabb és újabb emlékeztetőket gyárt és azzal gyakorlatilag befolyásolja az alsóbb bíróságokat”.

Kifejtette, ezek arra vonatkoznak, hogy amennyiben megállapítják a tisztességtelenséget az árfolyamkockázat körében, akkor hogyan is lehet ezt követően elszámolni. Mint mondta,

„[az ajánlásokban] egyetlen egy mondat nincs, ami a törvénynek megfelelne”

Elmondta, szerinte a jelenlegi gyakorlat szembemegy az uniós joggal és alapelvekkel, melyek szerint az a feltétel mely tisztességtelen kiesik, és az ilyen feltételekből fakadó fizetési kötelezettség semmis, az ilyen jogcímen befizetett pénzeket a bankoknak vissza kell adniuk.

Elmondta, a Kúria ajánlásai alapján előfordulhat, hogy a hitelfelvevőnek végül többet kell visszafizetnie, mint amennyit a tisztességtelen feltételek mellett kellene.

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,

„ahová süllyedt a Kúria gondolkodása, az mindennek az alja”,

hozzátéve, el kell érni, hogy a felsőbíróságok ne befolyásolják ilyen módon az alsóbb bíróságokat, melyek bírái véleménye szerint még ha tisztességes ítéleteket is hoznának, a másod- harmadfokon ezeket a bankok érdekeinek megfelelően másítják meg.

Varju László elmondta, országgyűlési képviselőként feladata hogy képviselje a devizahitelesek problémáját, mely immár tíz éve velünk van, és az Orbán-kormány ez idő alatt véleménye szerint nem tett semmit a rászorulók megsegítése érdekében. A politikus kifejtette,

„százezer család van állandó veszélyeztetettségben, és éppen ezért azok a civil szervezetek és érdekképviselők akik megszólalnak szakértőként, jogászként, civil egyesületként, az ő hangjukat érkeztetni, mondhatnám továbbítani kell a döntéshozók felé.”

Hozzátette, emellett a döntések előkészítésében, meghozásában is részt kell venni, különösen a kormánynak, valamint az országgyűlésnek. Véleménye szerint mikor a családok védelméről beszél a kormány, egy remek lehetőséget kap a devizahitelesek megsegítése formájában, hogy valóban lépjen is valamit ebbe az irányba.

Varju felszólította a kormányt, hogy mondja fel megállapodását az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD), majd rendezze a devizahitelesek kezelésének helyzetét és környezetét, emellett  felszólította a kormányt hogy azonnal hozzon intézkedést a gyerekes családok kilakoltatása ellen – az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot egyébként nem olyan rég szavazta le az országgyűlés.

Szakács László véleménye szerint

„mégiscsak van devizahiteles ügy, amit ugye eltagadnak a parlamentben.”

Mint mondta, rengeteg eltagadott problémával találkoznak, ugyanakkor mind a Kúria, mind az Európai Unió Bírósága, mind a Jegybank megértette hogy létezik a probléma, sőt, ezt még a kormány is felfogta, hisz Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára is azt válaszolta egy kérdésre a parlamentben, hogy a jogrendszer és az igazságszolgáltatás felkészült a devizahiteles esetek kezelésére.

Szakács szerint ez annyiban fejlemény, hogy nem tagadja el a problémát a kormány, azonban az igazságszolgáltatás nincs felkészülve a feladatra, véleménye szerint ha ez így lenne, nem kellene az Európai Unió Bíróságának döntéseit hat-hét hónapig értelmezni.

Ha az adós megnyeri a pert, olyan forinthitelre váltják át devizahitelét, melyet az adós nem kért korábban, nem is kaphatott volna korábban, ahogy a bank se adta volna korábban, hozta fel példaként a rendszer hibásságára a szocialista politikus.

Szakács ezután bejelentette, beviszik a Kúria épületébe a civil szakértők által készített anyagot, melynek készítői a kormánytól függetlenül értelmezték, hogyan kellene alkalmazni az Európai Unió Bíróságának devizahitelezésről szóló ajánlásait, hogy a testületnek ne kelljen ezzel foglalkoznia, hanem elég legyen mintegy kézikönyv jelleggel alkalmazni az anyagot.

Az MSZP képviselője megjegyezte, mindazonáltal nem a bíróságokra kellene lőcsölni a devizahitelesek problémájának kezelését, hanem a parlamentnek is fel kellene ismernie a problémát, és döntenie kellene arról, hogy felmondja az EBRD-vel kötött paktumot, azonnal leállíttatja a végrehajtásokat, és elszámoltatja a bankokat.

Címlapkép: Mérce fotó
Olvass tovább!