Greenpeace-aktivisták akcióztak egy cseh szénerőmű bezárásáért

Több tucat Greenpeace-aktivista közül 6-nak sikerült bejutnia szerdán a cseh állami villamosenergia-cég, a ČEZ éves közgyűlésére Prágában, ahol többek közt a cég egyik szénerőművének eladásáról tárgyaltak volna.

Az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a Počerady szénerőmű eladása azt is jelentené, hogy az új tulajdonos a profit érdekében a lehető leghosszabb ideig üzemben tartaná azt, miközben ezeket az erőműveket a klímaválság elsőszámú okozóiként emlegetik.

Miután a vállalat vezetése nem volt hajlandó napirendre venni a kérdést, az aktivisták transzparensek feltartásával és mintegy 300 kérdés feltevésével 20 órán át blokkolták a közgyűlést, illetve az erőmű eladásának tárgyalását.

2017-ben egyébként egyszer már elutasította a ČEZ felügyelőbizottsága az erőmű értékesítését, mert az érte ajánlott összeg (10 milliárd korona) nem volt elég magas, most viszont félő, hogy még ennek is a töredékéért, 2 milliárd koronáért válna meg tőle az állami cég. A Počerady Csehország egyik legöregebb széntüzelésű erőműve, az építmény egyes részei 50 évvel ezelőtt épültek, és a legnagyobb légszennyezőnek számít az országban, az aktivisták éppen ezért a bezáratását követelik.

A szénerőművek jelentős környezetszennyezők: a bányászat, a szén égetése, a keletkező hamu elhelyezése mind problémát jelent – az egészségünkre nézve is. A bányák és az erőművek rengeteg egészségre ártalmas szennyező anyagot bocsátanak ki, amelyek sok esetben korai halálozáshoz vezető légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. Emellett ráadásul rengeteg vizet is felhasználnak ezek az erőművek.

De nemcsak Csehországban okoz feszültséget a szénerőművek működtetése, a Greenpeace Magyarországon is harcol a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló utolsó hazai szénerőmű, a Mártai Erőmű bezáratásáért.

A Mátrai Erőmű ugyanis Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, bezárásával pedig felére csökkenhetne a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása.

A Greenpeace szerint egyébként is egyre kevésbé van szükség a Mártai Erőműre, mivel a naperőművek egyre több áramot termelnek Magyarországon is.

„Néhány éven belül hasonló mennyiségű energiát fogunk tudni megtermelni napenergiával, mint amennyit a klímagyilkos Mátrai Erőmű állít elő.”

– írja a Greenpeace.

Felsõzsolca, 2018. november 23.
Napelemek az MVM Hungarowind Kft. naperõmûvében az avatás napján, 2018. november 23-án. Magyarország legnagyobb naperõmûve, amely évi 20,7 gigawatttóra áram termelésére képes, kilencmilliárd forintba került.
MTI/Vajda János

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium most készíti a Nemzeti Energia- és Klímatervet, mely meghatározza, hogyan lépünk majd fel az egyre sürgetőbb klímaváltozás ellen a következő évtizedekben,

a Greenpeace pedig szeretné, ha a tervnek része lenne az is, hogy legkésőbb 2026-ig Magyarország is felhagy a szén alapú villamosenergia-termeléssel, és bezárja az ország utolsó szénerőművét is.

Eddig a végső határidőig egyebek mellett gondoskodni kell a megújuló kapacitások felépítéséről és rendszerbe integrálásáról, amivel pótolni lehet a kieső villamos energiát. Az erőmű dolgozói sem maradnának magukra: mindez munkát adna nekik, az addig hátralévő idő alatt pedig át lehet képezni őket.

De vajon be lehet-e záratni egy nagyrészt magánkézben lévő erőművet?  A Mátrai Erőműnek az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. is tulajdonosa 26,15%-ban, és szintén az MVM veszi át a villamos energiát az erőműtől. Az államnak, mint közvetett tulajdonosnak és mint üzleti partnernek tehát lehet hatása az erőműre, de önállóan nem dönthet az erőmű leállításáról.

Viszont a kormány nem tulajdonosi szerepkörben is hozhat egyes gazdasági szektorokat érintő döntéseket, így meghatározhat célszámokat a szénerőművek bezárásáról is. A válasz tehát igen.

A Greenpeace Mátrai Erőmű bezáratásáért indított kampányához ide kattintva lehet csatlakozni.

Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már most szénmentes.

A további országok az alábbi dátummal vállalták a szén kivezetését:

  • Egyesült Királyság: 2025
  • Olaszország: 2025
  • Ausztria: 2025
  • Dánia: 2030
  • Finnország: 2029
  • Hollandia: 2029
  • Írország: 2025
  • Franciaország: 2021
  • Németország: 2038
  • Portugália: 2030
  • Svédország: 2022
Forrás: greenpeace.org
Kiemelt kép: Greenpeace Česká republika / Facebook
Olvass tovább!