Az AHang rendezésében Szöllősi Györgyi moderálásával tartották meg a második előválasztási vitát Karácsony Gergely, Kerpel-Fronius Gábor és Kálmán Olga között. Már az indulásnál tetőfokára hágott a hangulat, ahogy megérkeztek a jelöltek, a nézőközönség ordibálni kezdett: hajrá Gergő, hajrá Olga!

Az eseményt Magyar György, az előválasztást levezető Civil Választási Bizottság elnöke nyitotta meg, aki emlékeztetett mindenkit, hogy 20-ától 26-áig lehet majd szavazni, és egy félelemről szóló mondatsorban utalt arra is, hogy köszöni az Átriumnak a vendéglátást, mert sokan féltek helyet adni a rendezvénynek.

A vitán az előzővel szemben már-már felsejlettek a véleménykülönbségek. Kálmán Olga inkább individualista konzervatív-liberálisabb, Kerpel-Fronius Gábor inkább egy szociálliberálisabb, míg Karácsony Gergely egy szociáldemokrata programot festett fel. Ennek mentén pedig voltak is összezördülések.

Antré

A vita elején két percben mutatkoztak be a jelöltek. Sorsolás után Kálmán Olga kezdte. Ő a várost a saját otthonához hasonlította, arról beszélt, ha az ember a saját otthonát rendezi be, biztonságban és tisztaságban szeretné magát érezni. Szerinte Budapest nem ilyen, az egészségügy, a közlekedés, a köztisztaság szempontjából. Mossuk az aluljáróinkat, ne kelljen várni a szakrendelőben! – sorolta. Arról beszélt, hogy fontos, hogy legyen „Budapest-identitásunk”.

Kerpel-Fronius bakizott egyet a beszéde kezdetén, amikor arról beszélt, szeretne légkondit a 2-es metrón, a közönség javította: a hármas metrón nincs légkondi. Kerpel-Fronius Gábor szerint nem problémamenedzser, hanem vízió kell Budapestnek, és a Momentum programja egy ilyen víziót ad Budapestnek, amelyhez a budapestiek pártállástól függetlenül tudnak csatlakozni. A beszéd lényegi eleme, volt, hogy a budapesti költségvetésre rátelepedő maffiával szemben határozta meg magát.

Karácsony olyan településen szeretne élni, ami egy nagyváros pörgősségével és kulturális sokszínűségével, de a kisvárosok biztonságával és kényelmével egyszerre rendelkezik. Szerinte akik az előválasztáson szavaznak, azok annak a történelmi lépésnek a részei, hogy lerázzák a Fidesz vezetését. Három feladatot emelt ki: a lakhatási válság megoldását, annak az igazságtalanságnak a megszüntetését, hogy kevesen gazdagodnak, miközben sokan napról-napra élnek, ezért fogják a Tiborcz-adót bevezetni. Harmadrészt pedig két nagy zöldövezet bevezetését nevezte meg Karácsony.

Lakhatás

Szöllősi Györgyi azzal kezdte az első témát, hogy „miből?” Szerinte az előző vitán ígéretcunami indult, most beszéljenek arról is a jelöltek, hogy miből valósítank ezt meg.

Kerpel-Fronius Gábor szerint ő nem vett részt az ígéretcunamiban. Az 5000 szociális bérlakást, amiről beszélt, egy az eddigi lakásállományt felmérő kataszterrel, és az új építésű lakások mellé kötelező bérlakás-támogatással oldaná meg az építő cégektől.

Kálmán Olga tízezer bérlakásról beszélt, ő azt mondta, hogy a kerületekkel együtt értendő ez a szám, kerületenként 100 bérlakással már meg is van szerinte a 10 ezres szám. Ő is a mostani bérlakások számának felmérését tette még hozzá, és azt mondta: önkormányzati tulajdonban álló bérlakás nem marad üresen.

Karácsony azt mondta, közösségi bérlakásrendszerről beszélt, ami nem azonos a szociális bérlakásrendszerrel. Szerinte többféle formában kell gondolkodni, amikor az új lakásokról beszélünk. Példaként említette, hogy szerinte létre kell hozni az első budapesti lakásszövetkezetet, amit az önkormányzat üres telkekkel tud támogatni, és számos pályázatot tudnak kihasználni. Illetve önkormányzati lakásügynökséggel próbálná az üres lakásokat bevonni az albérleti rendszerbe.

Kálmán Olga a moderátor kérdésére elmondta, hogy az üres lakásokat meg kéne adóztatni, ez szerinte szolidaritási kérdés is, hogy akinek nincs lakása, könnyebben hozzáférjen új lakáshoz. Kálmán Olga ezután arról beszélt, hogy a saját házában is lakatot tett az önkormányzat az üres lakásokra, így kezeli, ha például feltörik őket, nem úgy, hogy lakhatóvá teszi.

Kerpel-Fronius Gábor nem vezetne be lakbérplafont, mint Berlinben, de adóztatná a magánlakásokat is, amelyek üresen állnak, mert nem lehet, hogy „minden kilencedik lakás üresen álljon Budapesten”. Szerinte ez az albérletárak csökkenésével járna.

Karácsony arról beszélt, a lakhatás alapvető emberi jog.

A piacba be kell avatkozni szerinte, de nem jó Kerpel-Fronius Gábor ötlete, ami kötelezné az új építésű lakások építtetőit szociális bérlakások építésére, mert az felveri az árakat.

Karácsony szerint nyugaton az állami beavatkozásnak van hatása és eredménye, mert olyan szinten mennek fel az árak, ahogy a jövedelmek nem mennek fel.

Kálmán Olga arról beszélt, hogy nem biztos, hogy az állami beavatkozás jó, mert nem kötelező a lakcímbejelentés, és így nem is tudjuk, valójában hol áll a piac.

Hajléktalanság

Kálmán Olga szerint a hajléktalankérdésben alapvetés, hogy az utcán tisztaságnak és rendnek kell lennie. Arra a kérdésre, hogy aki nem akar szállóra bemenni, azzal mit kell tenni, Kálmán azt válaszolta, itt a civilek segítségére van szükség, illetve a meglévő szállók emberségessé tételére.

Karácsony arról beszélt, hogy a hajléktalanságot meg kell előzni egyrészt adósságkezeléssel, szociális védőhálóval, szociális munkásokkal. Az első 10 ezer forintos adósságnál kell szerinte megállítani az adósságspirálokat. Illetve a zuglói modellnek nevezett szociális rendszerrel, amit a Momentum és más pártok is támogatnak. Szerinte a probléma az, hogy több típusú szálláshelyrendszert kell létrehozni, mert a hajléktalanság problémája is több fajta. Karácsony beszélt arról is, hogy a hajléktalan embereknek van jövedelme, például nyugdíja vagy munkája.

Kálmán Olga erre azt vetette fel, hogy ő csak olyan hajléktalannal találkozott, aki az utcán összeszedett pénzből tartja fenn magát.

Kerpel-Fronius Gábor egyetértett Karácsonnyal, támogatja a zuglói modellt, és szerinte is olyan rendszert kell létrehozni, ami személyre szóló módon tud segíteni visszajutni a társadalomba.

Közlekedés

Szöllősi Györgyi arról kérdezte Kálmán Olgát, hogy hogyan cserélné elektromos buszra a teljes budapesti buszparkot, ahogy ígérte? Kálmán arról beszélt, hogy rohamosan csökken az elektromos buszok költsége. Majd arról, hogy a kormány most rendelt 3000-et, azt mondta, Budapest is kér belőle.

Karácsony arról beszélt, hogy a nagy csuklós buszokat nehéz lesz lecserélni. Aztán kicsit belevágott Kálmán Olga szavába, ugyanis szerinte azért kéne arról is beszélni, hogy mire valamelyikük nyer is, Budapest adóssága 150 milliárd lesz, ehhez hozzátette, Kálmán Olga: tízezer bérlakás ígérete az rögtön 300 milliárd, a teljes buszállomány lecserélése az még egyszer ennyi. Karácsony szerint is le kell cserélni a buszhálózatot, de vannak más fontos témák is. Pesti fonódó villamoshálózat kell, a metrók végpontjait a hármas és az egyes metró meghosszabbítását és a kettes metró gödöllői HÉV-vel való összekötését emelte ki prioritásként.

Beszélt arról is, hogy nagyon drága a közösségi közlekedés a budapesti lakóknak, még Bécshez képest is. Szerinte a közlekedés ára egy nagyon fontos versenyhátrány Budapestnek.

Kerpel-Fronius Gábor azt mondta, ők kiszámolták az elektromos buszok lecserélését, szerintük 13 évbe kerülne, és akkor sikerülne ez, ha főleg erre koncentrálnának. De azt mondta, nem elektromos busz kell elsőként, hanem az, hogy a buszok betartsák a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szabályokat, ne fekete füst áradjon belőlük – például a biciklizőkre. Kerpel-Fronius Gábor bedobta még azt is, hogy a budapesti vasúthálózat újra fellendítése, például a zuglói körvasút bevonása a közlekedésbe fontos lenne. Arról is beszélt, az ingázókra is figyelni kell, pont ezért kell például a P+ R parkolók számát növelni. A kérdés az, van-e olyan alternatíva, amivel fel lehet váltani az autós közlekedést. Szerinte az egyik ilyen a kerékpár hálózat. Szerinte nevetséges, hogy a belváros nagy útjain az életéért küzd, aki biciklizik, és nevetséges, hogy a nagy bicikliútrendszerek nincsenek összekötve.

Kálmán Olga arról beszélt, ő nem mert még bebiciklizni a városba. Szerinte tarthatatlan, hogy sárga festék elég a bicikliút felfestésére. Szerinte a Nagykörutat ki lehet kerülni a mellékutcákon biciklivel. A kerületekkel együttműködve kell a P+R parkolókat kiépíteni és uniós pénzekből.

Kerpel-Fronius Gábor megjegyezte, hogy itt folyton olyan dolgokról beszélnek, amikről azóta beszélnek, amióta ő az eszét tudja.

Hogy hosszabbítaná meg Karácsony a 3-as metrót?- kérdezte Szöllősi Karácsonytól. Karácsony azt válaszolta, hogy erre már terv is van.

Amikor Szöllősi jelezte, hogy ez még nem elég, Kálmán közbevágott: azért nem elég, mert Tarlós a főpolgármester; majd ha ellenzéki lesz a főpolgármester, akkor lesz pénze is Budapestnek.

De hogy lesz fejlesztés?

Karácsony arról beszélt, hogy az idei költségvetésben 3 milliárd van az igazán fontos budapesti fejlesztésekre, és 100 milliárd Orbán Viktor hobbijaira, mint a városligeti múzeumnegyed. És az a probléma, hogy nincs olyan politikus, aki ezt szóvá teszi. Ezért kell szerinte ellenzéki főpolgármester, hogy azt mondja, kérjük vissza ezt a pénzt a Budapestieknek.

Karácsony szerint a hármas metró meghosszabbítása annyiba kerül, mint Orbán Viktor dolgozószobája tavaly.

Kálmán Olga arról beszélt, hogy a budapesti fejlesztések akkor fognak megvalósulni, ha a választók elmennek most szavazni, és októberben is, és ott egy nagy nemet mondanak arra, ami az elmúlt 9 évben Budapesten zajlott.

Zöld

Karácsony szerint Csepelen nem olimpiai parkot kell csinálni, hanem egy nagy zöld parkot. A Margitsziget kisugárzását bővíteni kéne, össze kéne kötni a Hajógyári-szigettel és a Római-parttal, és és így egy elérhető zöld-hullámot létrehozni a budapestieknek a városban. Karácsony szerint nagyon nagy szemléletváltás kell abban, hogy ne a közműveket, hanem a fák gyökerét védjék. Szerinte az esővíz egy áldás, amit nem kiengedni kell, meg belefolyatni a csatornába, hanem ezzel kell locsolni, kis patakokban kell összegyűjteni, mert Budapesten tízszer annyi fa szárad ki, mint amit kivágnak.

Kálmán Olga arról beszélt, hogy a szén-dioxid kibocsátás 77 százalékát a fűtésrendszer adja Budapesten. A panelprogramot újraindítaná Kálmán, hogy ne pocsékolódjon az energia, hanem megfogják, illetve napelemprogramot kell indítani. A lakosságot pedig fel kell készíteni a megváltozott klímahelyzetre, például egy légkondicionált hármas metróval.

Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, hogy a klímaváltozás egy amerikai jobboldali kifejezés, amivel a globális felmelegedés következményeit próbálják gyengíteni. Szerinte ez egy globális dolog, nem lokális, de fontos, hogy a főváros jó példájával járjon elöl. Egyetértett Kálmán Olgával, hogy a magánlakásokból jön a nagy része, majd a közlekedést említette még, ami nagy tényező. Beszélt arról, hogy szigorúbban kell a szmogriadókat kezelni, fejleszteni kell a közkutakat, hogy az emberek ezekben a forró napokban vízhez jussanak.

Kálmán Olga erre azt mondta, ez az a város az, ahol csak az nem érzi jól magát, aki használja: nincsenek közkutak, nyilvános illemhelyek. Arról beszélt, hogy ez az iszonyatos koszos levegő, hogy nincs zöldfelület, az nagyban veszélyezteti a gyerekeink egészségét.

A dugódíj kapcsán Kerpel-Fronius Gábor elmondta, hogy ez csak egy sarc, használatarányos útdíjra van szükség helyette.

Kálmán Olga arról beszélt, ameddig nincs úszómedence, addig ne kezdjünk el úszni, akkor lehet bevezetni a dugódíjat, ha ennek megvannak a feltételei, például a körgyűrű befejezése. Olyan nincs, hogy egy várost ingyenesen se megkerülni, se azon áthajtani sem lehet. Szükség van a 4-es metró befejezésére, és a 3-as metró meghosszabbítására. Dugódíj akkor lesz, ha valaki megteremti a feltételeit, hogy lehessen.

Karácsony a stockholmi példáról beszélt. Ott egy 10 éves folyamat volt, hogy a közösségi közlekedés fejlesztésében bevezették a rendszert ideiglenesen, majd népszavazással erősítették meg. „Ha van alternatíva a közlekedésben, akkor szedhetünk pénzt attól, aki behajt a városba” – érvelt az MSZP által támogatott párbeszédes jelölt.

Karácsony beszélt arról, hogy a kormány azért nem adja oda az energiatakarékosságra járó uniós pénzt a lakásfelújításokra, mert a magánemberek nem biztos, hogy Mészárost bíznák meg. Most a középületekre adja oda, ahol viszont meg lehet bízni Mészárost. Megemlítette azt is, hogy az Európai Uniónak számos kamathitelmentes támogatása van, amival ezeket az energiafelújítási beruházásokat finanszírozzák. Szerinte érthetetlen, hogy ezt miért nem veszi igénybe a mostani fővárosi vezetés.

Romakérdés

A romakérdés kapcsán Kálmán Olga arról beszélt, hogy vissza kell adni a kulturális intézményeit a cigány közösségnek, mert ez át van politizálva, elvesztette civil jellegét.

Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, hogy ő minden budapesti főpolgármestere akar lenni, és arról is, hogy ne csak úgy beszéljünk a romákról, mintha ők problémát jelentenének. Beszélt a romák egészségügyi lecsúszásáról, és arról, hogy nagyon fontos, hogy a romák bent maradjanak az oktatási rendszerben, harmadikként megemlítette, hogy az önszerveződést vissza kell adni a roma embereknek.

Budapest mindenkié, de ha bármelyik társadalmi csoport úgy érzi, ő ki van rekesztve ebből, akkor senkié sem lesz. Karácsony szerint fontos, hogy „színvak” esélyegyenlőségi programokról beszéljünk, olyan programokról, amik segítenek a romáknak, de nem azért mert romák, hanem mert szükségük van rá. Emellett ő is arról beszélt, hogy a roma civil szervezetek hogyan lettek megszüntetve, az ellehetetlenülés szélésre sodorva vagy elfideszesítve, a Rádió C-től a Romaversitasig. Karácsony szerint nagyon fontos, hogy legyenek tanodaprogramok, hogy foglalkozzanak azokkal a diákokkal, akiknek nevelési vagy oktatási hátrányuk van. Szerinte az utóbbi időben ez el lett hanyagolva.

A roma kérdések moderátora, Balogh „Paci” Lajos kérdezte a jelölteket, mit gondolnak arról, hogy egyetlen egy roma jelöltje van az ellenzéki pártoknak, és mit gondolnak arról, hogy a romákat a közhivatalokban mindig a semmi hatalommal nem rendelkező roma önkormányzatokhoz küldik.

Kálmán Olga arról beszélt, hogy el kell indítani egy olyan programot, amiben a közhivatalokba több roma származású embert vesznek fel.

Kerpel-Fronius Gábor azt mondta, ő főpolgármesterként nem tudja megteremteni a roma önkormányzatiságot, ennek alulról kell megszerveződnie, erősödnie. Neki polgármesterként az a feladata, hogy partner legyen.  

Karácsony arról beszélt, hogy bőven van dolga a progresszív pártoknak abban, hogy több roma jelölt legyen.

Szerinte roma referenseket kell kineveznie a polgármestereknek, de az is fontos, hogy legyen roma rendőr, hivatali dolgozó, aki véleményvezérként tud ott lenni az intézményekben.

Kerpel-Fronius Gábor azzal kontrázott Karácsonyra, hogy a romaügyi referensnek szerinte nem az a dolga, hogy a romaügyekkel foglalkozzon, hanem az, hogy az összes ügyre rálátása legyen, mert mindegyik érintheti speciálisan a romákat.

Kálmán Olga annak az esetnek a kapcsán, hogy a Fekete Vonat korábbi énekesnőjét egy hete nem engedték be egy szórakozóhelyre -ahol saját száma szólt – mivel roma, egy történetet mesélt el. Pár hete a cserdi polgármesterrel együtt mentek Pécsen egy étterembe, Bogdán Lászlónak és feleségének először nem volt helye, amikor kettesben mentek be az étterembe, majd amikor együtt mentek be, négy nem roma emberrel, az étteremben már találtak nekik helyet. Szerinte ez elfogadhatatlan. Kerpel-Fronius Gábor ehhez azt tette hozzá, hogy úgy tűnik, van ma egy rasszista konszenzus a társadalomban, és ez ellen fel kell lépni, a politikusoknak el kell mondani, nem szabad rasszistának lenni, és azt is, hogy miért nem.

Kálmán Olga arról beszélt, a roma vezetőknek is fel kell szólalniuk a közösségük érdekében, de akkor is, ha tényleg van balhé.

Karácsony Gergely eléggé felszívta magát a téma kapcsán, azt mondta, ha valaki azért nem akarna rá szavazni, mert egyenlően kezeli a cigányságot, akkor ne is szavazzon rá.

Szerinte tényleg vannak politikusok, akik nem mernek beleállni ebbe a témába, szerinte nem szabad gyávának lenni, és tenni is kell, ha egy helyre nem engednek be romákat, ezeket a helyeket bojkottálni kell. Ha pedig egy progresszív politikus nem mer kiállni a cigányság mellett, arról ki kell mondani, hogy gyáva és alávaló.

Miért ne Tarlós?

Szöllősi arról kérdezte őket, hogy miért lenne jó, ha egy kétharmados Fidesszel szemben egy ellenzéki polgármester lesz Budapesten.

Kerpel-Fronius Gábor szerint nagyon fontos, hogy mi lenne a választás másnapján. Szerinte nagyon fontos, hogy úgy ébrednének az emberek, hogy egy fontos választáson le lehet győzni a Fideszt. Szerinte Tarlós se tudott fontos dolgokat kijárni a budapestieknek, ezt a szintet a Momentum jelöltje szerint egy ellenzéki főpolgármester is hozni fogja. Szerinte ellenszélben is a szabadság bástyája lehet Budapest, amit ellenszélben is fejlődő pályára lehet állítani.

Kálmán Olga is arról beszélt, hogy aki azt mondja, hogy Tarlós mindent kijárt ennek a városnak, az nem ebben a városban élt. Szerinte egy közgyűlési többséggel, egy erős főpolgármesterrel nincs olyan, hogy a Fidesz nem hallja meg a fővárosiak hangját.

Karácsony Gergely szerint ez a választás nem a pártokról szól, és nem arról szól, szeretjük-e a Fideszt. A Fidesz jelöltjét egy ember jelöltje ki, a budapestiek jelöltjét viszont több tízezren, remélhetőleg százezren fogják kijelölni. És ez a jelölt Karácsony szerint győzni fog, mert a budapestiek jobban szeretik Budapestet, mint a Fideszt.

Nézői kérdések

Klímaaktivisták kérdésére mind a három jelölt elmondta, hogy kihirdetné a klímavészhelyzetet a városban és támogatják, hogy a közvetlen demokrácia eszközei jobban terjedjenek a városban.

A Budapest feletti légiforgalom okozta zajról Karácsony azt mondta, hogy zuglói polgármesterként már sokszor találkozott a problémával, szerinte új szabályozásokra van szükség, a kormánynak le kell ülnie a Budapest Airport vezetőivel, és meg kell oldania ezt a problémát. De szerinte európai szinten is szabályozni kell ezt a problémát, mert túl nagy a repülős közlekedés, és Karácsony megadóztatná a kerozint is nemzetközi szinten.

Kálmán Olga szerint a repülőteret nem lehet elvinni, de emberséggel, odafigyeléssel lehet enyhíteni a problémán. Kerpel-Fronius Gábor szerint a repülőtér már most is túlterhelt, szerinte az új fejlesztésekre új helyszínt kéne találni. Ez azért is fontos lenne, hogy elosztódjon a terhelés, amit a városra ad a repülőtér, illetve egy új helyszín jobb tömegközlekedéssel való megközelíthetőséget jelenthetne.

Az akadálymentesítés kapcsán mind elmondták, hogy támogatnák az akadálymentes közvécék létrehozását. Karácsony arról is beszélt, hogy van egy létező szerződése egy reklámcéggel a fővárosnak, hogy ilyen illemhelyeket is kialakítson, a főváros mégse tesz semmit.

Zárszó

Két-két perces zárszóval búcsúztak a jelöltek. Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, hogy minden budapesti választópolgárnak – nem csak az ellenzékieknek – részt kell vennie az előválasztáson. Szerinte Budapest nem fog minden polgár összefogása nélkül rendbe jönni. Kerpel-Fronius Gábor szerint nem bal- és jobboldal, hanem korruptak és nem korruptak, fejlődést akarók és nem akarók, könyörületet adók és nem adók között feszül ellentét. Arra kérte a közönséget, szavazzon rá és a Momentumra, és arra, aki a leginkább esélyes Tarlós István megverésére.

Kálmán Olga arról beszélt, hogy egy nem pártos jelöltnek több lehetősége van, mint egy pártosnak (itt a közönség egy része kicsit nevetett utalva arra, hogy Kálmán Olgát a DK támogatja). Kálmán szerint a legfontosabb, hogy azt érezzük, hogy jó budapestinek lenni, legyen Budapest-tudatunk, és hogy minden budapesti tudja, hogy a város van őérte, nem ő a városért. A választóknak azt üzente, itt a lehetőség, hogy a budapestiek válasszák ki a jelöltjüket a pártok helyett, és azt kérte, szavazzanak rá most is és októberben is.

Karácsony szerint ő győztes, mert nagyon régóta szorgalmazta az előválasztást, és az, hogy ez létrejött, neki már siker. Szerinte egy kétmilliós várost vezetni egy órási kihívást jelent, és szerinte ő Zuglóban elég tapasztalatot gyűjtött ehhez. Szerinte nem az előválasztás megnyerése, és még nem is Tarlós legyőzése a legfontosabb, hanem azoknak a mindennapi problémáknak a megnyerése, amik élhetőbbé teszik ezt a várost. Végül azzal zárta, készen áll arra, hogy a választókkal együtt megváltoztassa Budapestet.

A vita itt nézhető vissza: