Politikai okokból volt olyan sürgős elítélni a baloldali brazil exelnököt, így nyílhatott meg az út Bolsonaro előtt

Vasárnap valóságos bombát robbantott a brazil belpolitikában a The Intercept portál, amikor elkezdte egy nagyobb szivárogtatás révén, állítása szerint anonim forrásból hozzá került dokumentumcsomag nyilvánosságra hozatalát.

A portugál és angol nyelven publikált anyag azt bizonyítja, hogy az elmúlt időszak legnagyobb brazil korrupciós botrányában eljáró ügyészek munkáját kvázi „koordinálta” az eljáró bíró, Sergio Moro: tanácsokat adott, stratégiát javasolt, csupa olyasmit tett tehát, ami szembement a függetlenség és elfogulatlanság bírói követelményeivel. Más dokumentumok pedig azt igazolják, hogy az ügyészek politikai indíttatásból tettek meg mindent annak érdekében, hogy börtönbe kerüljön a baloldali exelnök, Lula da Silva, akinek a kampányban vállalt szerepét is igyekeztek korlátozni.

A dokumentumok alátámasztják, amit a 12 év börtönre ítélt Lula és támogatói a kezdetektől állítottak, kétségbe vonva az igazságszolgáltatás és az azóta igazságügy-miniszterré előlépett Sergio Moro semlegességét.

Hogy megértsük az ügy jelentőségét, érdemes felidézni, hogy Lula volt a tavaly októberi brazil elnökválasztás legnépszerűbb potenciális versenyzője, a parlamenti választásra nagyon is megtépázott támogatói bázissal készülő Munkáspárt (Partido dos Trabalhadores, PT) legfőbb aduja.

Az országot 2003 és 2011 között kormányzó egykori vasmunkás szakszervezeti vezetőt betegsége nyomán a szintén munkáspárti Dilma Roussef váltotta az elnöki székben, akit mondvacsinált ürüggyel, de legalábbis erősen vitatható módon távolítottak el onnan 2016 augusztusában. Így ülhetett be helyére, átmeneti jelleggel a jobboldali Michel Temer, aki több fronton is kísérletezett reakciós politikákkal, fellazítva a szabályozást a környezetvédelemtől, a rabszolgatartás tiltásán át a munkajog területéig.

Ebben a helyzetben – a gazdasági válság és egy nagyon komoly politikai reprezentációs krízis kontextusában – készült Latin-Amerika legnépesebb és leggazdagabb országa a választásokra. Ráadásul egy olyan tüntetéssorozat után, amelyben fokozatosan a jobboldali, sőt szélsőjobboldali erők lettek a meghatározóak.

Lula először 2015 novemberében keveredett gyanúba abban a gigantikus korrupciós ügyben, amely 2014 márciusában vált nyilvánossá: ekkor tartóztatott le száznál is több személyt, elsősorban politikusokat és vállalkozókat az úgynevezett Autómosó (Lava Jato) művelet keretében a brazil szövetségi rendőrség.

A Lava Jato, amely azóta gyakorlatilag az egész latin-amerikai kontinensen, de két afrikai országban is a gyanúba keverte a politikai elit legmagasabb köreit (Peruban pl. 4 exelnököt, akik közül az egyik áprilisban öngyilkos lett), nagyon leegyszerűsítve két brazil állami vállalat kenőpénz-rendszerét derítette fel. Ezek a Petrobras olajcég és az Odebrecht cégcsoport, amelynek legfőbb tevékenységi területe az építőipar.

Lula és Dilma Roussef ellen a Munkáspárt egyik szenátora vallott, miután letartóztatták az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, majd 4 hónappal később egy látványos akció keretében állították elő lakásában a rendőrök a volt elnököt, 2016 márciusában. Alig másfél évvel később pedig már meg is született ügyében az elsőfokú ítélet – ami egyébként az európai korrupciós perekhez, de mondjuk a szintén megvádolt Michel Temer elleni eljáráshoz képest is hiperszónikus ütemben zajlott. 9, majd másodfokon 12 év börtönre ítélték lényegében azért, mert egy építőipari cég vádalkut kötő vezetője azt állította, hogy Lula segítségéért cserébe egy lakás ajándékoztak neki, egy népszerű fürdőhelyen.

A volt elnök a kezdetektől tagadta a vádat, és valóban nem kerültek elő igazán meggyőző bizonyítékok az ügyben, amely elsősorban az említett vállalkozó vallomásán nyugodott.

A most 73 éves Lula tavaly áprilisban vonult börtönbe, a Munkáspárt kénytelen volt új elnökjelölt után nézni, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro pedig félévvel később nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást (igaz, pártja egy képviselővel a PT alatt maradt.)

A The Intercept által vasárnap óta közreadott dokumentumok azt bizonyítják, hogy az éveken át hangoztatott politikai semlegesség ellenére, a Lava Jato ügyészei konkrét politikai céloknak rendelték alá stratégiájukat. Ezt támasztják alá üzenetváltásaik pl. amikor fél napig azon rugóznak, hogyan akadályozzák meg, hogy Lula interjút adjon a börtönből a kampány során, akárcsak a vezető ügyész, Deltan Dallagnol üzenetei egy külsős kollégának, akivel „imádkoznak azért”, hogy a Munkáspárt ne kerülhessen vissza a hatalomba, persze, teszik hozzá „az ország érdekében”.

Talán érdemes aláhúzni, hogy ekkortájt már elég nyilvánvaló, hogy a PT alternatívája nem a hagyományos jobboldal a közvélemény-kutatások alapján, hanem egy minden szempontból nagyon szélsőséges volt katona, Jair Bolsonaro.

A dokumentumok másik tanulsága, hogy a Lava Jato ügyében bíráskodó Sergio Moro folyamatosan konzultált, sőt tanácsokat adott az ügyészeknek, milyen forrásokra támaszkodjanak, milyen stratégiát kövessenek, sőt, hogyan építsék fel a vádiratot. Ami nem csupán etikátlan, de logikus módon a brazil törvények is tiltják.

Moro a Lava Jatónak hála nemzetközileg is elismert sztárrá vált, hazájában pedig sokan szuperhősként tisztelik, a korrupció elleni küzdelem makulátlan lovagjaként – épp ezért, amikor kiderült, hogy Bolsonaro igazságügy-minisztere lehet, az kifejezetten jó fényt vetett az alakuló kormányra. A The Intercept újságírói viszont most azt állítják, hogy a cikksorozat folytatásából majd az is kiderül, hogy Moro már korábban készült a tárca bevételére, sőt, a Legfelső Bíróságba is.

Az érintettek – az ügyészség, az igazságügyi minisztérium és maga Dallagnol és Moro sem tagadták a nyilvánosságra került anyag hitelességét. De mindannyian azzal védekeztek, hogy ezek az eszmecserék lényegében ártatlanok voltak, csak a szokásos, természetes ügymenet részei, a Greenwaldék által idézett üzeneteket „kiragadták a kontextusból”, ezért súlyosabbnak tűnnek, mint a valóságban voltak.

Ugyanakkor számos komoly intézményes szereplő – a legnagyobb ügyvédi szakszervezet mellett a Legfelső Bíróság két tagja – és több szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ezek a dokumentumok, még akkor is, ha illegálisan szerezték meg őket, komolyan kétségbe vonják Lula elítélését. Más kérdés, hogy kiszabadulhat-e a börtönből, miközben múlt héten újabb ügyben emeltek ellene vádat.

A kormány és az elnök, egyelőre diszkréten, de kitart Moro mellett, akárcsak több kollégája is – de nehéz tagadni, hogy a szivárogtatás nemcsak az ő személyes imázsát veszélyezteti, hanem általában véve, a Lava Jato hitelét is. Közben a végrehajtó hatalom fontos reformokra készül, és június 14-én egy általános sztrájkkal is szembe kell néznie, nem csoda, ha óvatosan kezelik Greenwaldék akcióját.

Nem úgy a Bolsonaro-klán és az elnök ultra támogatói, akik Twitteren Greenwald deportálásáért, börtönbe zárásáért kampányolnak, miközben Bolsonaro fiai a portált támadják. A legelkötelezettebb hívek körében mindez könnyen erősítheti is Moro népszerűségét, hiszen számukra e támadások is csak azt bizonyítják, hogy hősük valóban megvesztegethetetlen. Greenwald, akinek férje baloldali brazil politikus, amúgy is régóta kritizálja Bolsonarót, és a portál nemrégen fiát is súlyos bűncselekményékkel hozta összefüggésbe.

A The Intercept által robbantott bomba következményeit egyelőre nehéz lenne megjósolni: kérdés, milyen dokumentumok vannak még birtokukban, hogyan közlik majd ezeket, és közben hogyan tud majd haladni a rendkívül bonyolult parlamenti viszonyok közt reformterveivel a kormány. Akárcsak az, hogyan reagál a folytatásra az igazságügyi szektor, amelynek óriási szerepe volt az elmúlt évek politikai botrányaiban, és ez az ügy komolyan veszélyeztetheti a korrupciós ügyek nyomán szerzett hitelét.

Olvass tovább!