Népszava: Ősszel újra előveheti a Fidesz a közigazgatási bíróságokat

Ősszel újra napirendre veheti a kormány a közigazgatási bíróságok felállítását – állítja a Népszava kormányzati forrásokra hivatkozva. A lap szerint erre utal az is, hogy az Alaptörvényben egy tavaly elfogadott módosítás szerint benne marad a közigazgatási bíráskodást megteremtő mondat: „Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság”.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pár hete jelentette be, hogy az eredetileg 2020 január elsején elinduló közigazgatási bíróságok elindulásának határidejét határozatlan időre eltolják. Gulyás azzal indokolta a halasztást, hogy magyar és nemzetközi vita is van a bíróságokról – a kormány pedig nyitott a vitára és rendezni szeretné a felmerülő problémákat.

A Népszava információi szerint a halasztás nem okoz zavart a bírósági rendszerben, azok a bírói nyilatkozatok, amelyek a közigazgatási bíróságokra való áthelyezést kérvényezték, hatályukat vesztik, és egy esetleges őszi bevezetéssel az érintett bíráknak újra nyilatkozniuk kell majd, hogy hol szeretnének dolgozni.

Ahogy korábban írtunk róla, az intézkedés feltehetőleg a Néppárt felé tett gesztus, amely azt mutatja, hogy hajlandóak vitás ügyekben engedni a Fidesz-kormány konzervatív európai kritikusainak.

A közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a magyar parlament már áprilisban is módosította a Velencei Bizottság ajánlásai alapján, a Helsinki Bizottság akkori közleménye szerint a kormány valójában csak kozmetikázta a törvényt, az új közigazgatási bírósági rendszer továbbra is nagyon problémás.

A Helsinki szerint a törvény módosított változatában súlyos problémák maradtak, amelyekre a Velencei Bizottság is rámutatott, ezeket pedig pontokba szedte a jogvédő szervezet:

– Előfordulhat, hogy például egy NAV vagy kormányhivatal elleni perben olyan bíró fog dönteni, aki fél éve még ott dolgozott. Ez alapjaiban ingatja meg a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat.

– Tapasztalat nélküli bírók ítélkezhetnek. Ma egy bíró évekig tanul a bíróságon, mielőtt bíróvá válik, az új bíróknál ez nem lesz követelmény, ami a döntések minőségét ronthatja.

– Az igazságügyi miniszter szerint összesen 300 bíróra lesz szükség, a Kúria elnöke szerint viszont csak 120 jelenlegi bíró megy át az új bíróságokra. A maradék 180 bíró pályázatáról az igazságügyi miniszter dönthet, vagyis a közigazgatási bíróknak akár kétharmadát az igazságügyi miniszter helyezheti a tisztségébe. Az új bírók akár kétszer annyian is lehetnek, mint a kellő bíráskodás tapasztalattal rendelkező régi szaktekintélyek.

– A kormányt semmi sem akadályozza meg abban, hogy akár 100%-ban volt állami alkalmazottakkal töltse fel ezt a rengeteg új bírói helyet. Túl sok új embert kell majd nagyon gyorsan megtanítani az ítélkezésre, ami nem reális, ezért rosszabb minőségű ítéletekre számíthatunk.

– Jól jellemzi a törvény hibáit, hogy elvben azt sem zárja kis semmi, hogy olyan ember legyen a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, vagyis a legfőbb közigazgatási bíró, aki korábban egy napig sem dolgozott bíróként.

A törvény legnagyobb problémája a Helsinki szerint, hogy a 2019-es átmeneti időszakban, amikor az új bírók jelentős részének kinevezésére sor kerül, továbbra is az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus dönthetne arról, hogy ki lehet bíró, és ki nem.

Címlapkép: Markoszov Szergej / Mérce
Olvass tovább!