A Helsinki „arcpirító cinizmussal” vádolja az államot az afgán családok kitoloncolása kapcsán, a belügy tagad

Homlokegyenest mást állít számos ténykérdésben a Belügyminisztérium a kitoloncolt, illetve kitoloncolásra váró afgán családokról – akikről szerdán mi is beszámoltunk a Mércén -, mint az ő jogi képviseletüket ellátó Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédőktől származó információkhoz képest eltérő állításokat közölt a belügy többek között több érintett menedékkérő állapotáról, valamint a tranzitzónában tartózkodásuk körülményeiről és menekültstátuszuk elbírálásáról is.

Miután szerdán a magyar – és a nemzetközi – sajtóban számos találgatás vagy pontatlanság jelent meg a Röszkénél történt, összesen 16 afgán személyt érintő éjszakai kitoloncolás kapcsán, a Magyar Helsinki Bizottság közleményt adott az ügyről, amelyben 13 pontban rögzítette az azzal kapcsolatos tudnivalókat.

Ebben a szervezet beszámol a Magyarországról kitoloncolt 11, illetve 5 nem kitoloncolt menedékkérőről, összesen három családról, 6 felnőttről – köztük egy veszélyeztetett terhes anyáról – és 10 gyerekről. A Helsinki arról is ír, hogy a családok hónapokig vártak Szerbiában, hogy beléphessenek az országba. A kérelmeiket szerintük érdemben nem vizsgálták ki a magyar hatóságok, és kihasználva azt, hogy a tavaly óta hatályos magyar szabályozás szerint Szerbia „biztonságos, harmadik ország”, visszautasították őket.

A Helsinki arról is beszámolt korábban, hogy a kiutasított, de még a tranzitzónában lévő családban a felnőtteknek nem adtak enni a hatóságok, ezzel is arra ösztönözve őket, hogy Szerbia felé távozzanak a tranzitzónából. majd bejelentették, hogy visszaviszik őket Afganisztánba, mert Szerbia nem fogadta őket. A veszélyeztetett terhes nőt és családját pedig a szerb határra vitték, és ott kitették őket az éjszaka kellős közepén.

Az ügyre az állami szervek közül először a Bevándorlásügyi Hivatal reagált – közleményüket a Helsinki „falsnak” nevezte, majd péntek este a Belügyminisztérium is kiadott egy közleményt, amely szerint „13 tény helyett legkevesebb 21 valótlan állítást tett közzé” a Helsinki.

A közlemény számos állításában vitatkozik a jogvédők álláspontjával – amely a minisztérium szerint

„brüsszeli és más politikusok eljárására hajazó sajnálatosan jól ismert sémát követ.”

a Belügyminisztérium szerint például egyik családban sincs veszélyeztetett terhes nő, szerintük az egyik, 38 éves asszony várandós, rendszeres terhes gondozása magyar egészségügyi intézményben történt.

A minisztérium szerint emellett mindhárom család menedékkérelmét a magyar hatóság érdemben, „minden részletre kiterjedően” vizsgálta. Ügyeikben minden esetben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hagyta jóvá a hatóság – kitoloncolásukat is magában foglaló – döntését. Azt is hozzáteszik, „mindhárom család ellátása a hatályos magyar jogszabályoknak mindenben megfelelően történt a tranzitzónában”.

A hatályos jogszabályokra való hivatkozás kapcsán ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Helsinki arra is rámutatott, hogy a tavaly augusztus óta élő menekültügyi törvényi rendelkezés erősen vitatott. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt a magyar állammal szemben. Az Európai Unió Bíróságának azért is meg kell vizsgálnia az új elfogadhatatlansági szabályt a Helsinki szerint, mert hazai bírók észlelték, hogy a Magyarország által is elfogadott uniós szabályozással ellentétben áll, és a luxembourgi bírósághoz fordultak.

A szervezet arra is emlékeztetett, hogy Szerbia 2015 óta egyetlen ún. harmadik országból érkezett és kiutasított „távoli külföldit” (pl. szíriait, afgánt, irakit, eritreait stb.) sem vett át Magyarországtól ezért is abszurd szerintük azt állítani, hogy Szerbia biztonságos ország lenne, illetve ott nincsenek biztosítva a tisztességes eljárások sem a menedékkérőknek .

A kitoloncolásokat egyébként az ENSZ is elítélte, valamint a szervezet Menekültügyi Főbiztossága arra kérte a Frontexet, az európai határügynökséget, hogy a továbbiakban ne segítse az érintett családok deportálását.

(via HVG.hu)

Olvass tovább!