Két Svájcban dolgozó magyar kényszerítette térdre az őket durván kizsákmányoló céget

A kelet-európai vendégmunkások kizsákmányolásáról szóló kemény történetet tett közzé a svájci Die Wochenzeitung (WOZ). A lap egy folyamatban lévő hatósági vizsgálat anyagaiba nyert betekintést, melyekből kirajzolódik, hogy egy ausztriai tulajdonban álló építkezési vállalat többmillió svájci frankkal kurtíthatta meg magyar dolgozóit, a munkavállalói jogok és bérezésre vonatkozó előírások áthágásával.

A történet azonban jóval a hivatalos vizsgálat előtt kezdődik.

2015 elején a Goger-Swiss névre hallgató, főként vakolásra, gipszmunkákra szakosodott vállalat két magyar dolgozója, Szilágyi Attila és Balogh Béla a Blick bulvárlapban meséltek arról, hogyan zsákmányolja ki őket és tucatnyi társukat a munkáltatójuk. A cikkben megfogalmazott főbb vádak szerint a cég visszafizetteti a dolgozóknak hivatalosan kifizetett bérek egy részét, nem téríti meg a túlórákat, és a lakhatásra is túlzottan nagy árat kér el az alkalmazottaktól.

A Zürich környékén évekig nagyon keresett alvállalkozó, a Goger-Swiss vezetője, az osztrák Kurt Goger a vádakat azzal söpörte le, hogy aljas lejárató hadjáratot indított ellene a lap és a két munkás mögé beálló szakszervezet, az Unia. A vállalkozó mellé állt a Weltwoche című újság is, mely karaktergyilkosságról és egy „tisztességes üzletember” tönkretételéről cikkezett. Goger mindenkit beperelt, a Blicket, Baloghot, illetve a szakszervezetet is. A két dolgozót értelemszerűen ki is rúgta.

Egy ideig úgy tűnt, hogy ezzel a dolog le is lett tudva.

Azonban ha pár évet ugrunk a történetben, akkor már egy teljesen más felállással találkozunk. A Balogh és az Unia vezetője ellen indított becsületsértési perek a végükhöz közelítenek, Goger ellen azonban egyre komolyabb nyomozás folyik csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, a Goger-Swissnek pedig tavaly csődeljárást kellett kezdeményeznie.

A svájci hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a cégvezető ellen, akit tavaly rövid időre őrizetbe is vettek az olasz hatóságok, ám sikerült Ausztriába szöknie.

A Die Wochenzeitung által megtekintett nyomozati iratokból kiderül, milyen mértékű is volt a dolgozók kizsákmányolása. A dokumentumokból kirajzolódó rendszer szerint a cég és a magyar dolgozók megállapodtak egy órabérben, mely a magyarnál magasabb, de a legális svájci bérnél alacsonyabb volt. A cég belül vezette, melyik munkás mennyit dolgozik. A hónap végén egy rendes, negyven órás munkabért fizetett ki, ám a leegyeztetett alacsonyabb bér és a kifizetett „legális” bér közötti különbséget a dolgozóknak vissza kellett fizetniük.

A hatóságoknak vallomást tévő középvezetők elmondása szerint ezt a különbözetet ők gyűjtötték be, a pénzt pedig legtöbbször közvetlenül Goger úrnak adták át. Az elérhető adatok alapján 2012 és 2015 között Goger több mint 1,2 millió svájci frankkal (mai értéken: kb. 340 millió forinttal) rövidíthette meg magyar munkásait.

A dokumentumokban feltűnő középvezetők, illetve a zürichi ügyészség is elzárkózott a nyilatkozattételtől, a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva, melynek lezárultáig az ártatlanság vélelme minden érintettet megillet.

Balogh Béla a WOZ-nak elmondta: a csalás azért folyhatott éveken keresztül, mert a vendégmunkások mindig megkapták, hogy ha nem tetszenek a körülmények, akkor szabadon elmehetnek. Emellett pedig a béreket általában késve fizette ki a vállalat, így is „ösztönözve” őket a maradásra.

A lap arról is beszámolt, hogy a bérvisszafizetések mellett a rendszeres szombati munkanappal, a legális határokat meghaladó túlóráztatással, és ezek ki nem fizetésével további 3,2 millió svájci franktól fosztothatta meg 261 alkalmazottját. A vizsgálat szerint Baloghnak 35 ezer Szilágyinak 28 ezer frankkal tartozhat a vállalat.

A Goger-Swiss esete egy szélsőséges példa ugyan, de egy EU-szerte ismert jelenségbe illeszkedik, amelyet a német Lohndumping (bérdömping) fogalommal szoktak leírni. Ez főként az építkezési szektorra jellemző, de más iparágakban is megtalálható, és lényege hogy a bevándorló munkaerőnek (főként konkrét projektekre behozott vendégmunkásoknak) az iparágban létezőnél jelentősebb alacsonyabb béreket fizetnek.

(Die Wochenzeitung)

Olvass tovább!