Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hetedik napja bénítják Londont a radikális klímatüntetők

Ez a cikk több mint 5 éves.

Hétfő óta foglal utakat és hidakat Londonban és más városokban növekvő számú radikális klímatüntető. Az Extinction Rebellion (Kihalás Lázadás) célja, hogy gazdasági nyomást helyezzenek a kormányra és szembesítsék a lakosságot: a klímakatasztrófa közeledik. A londoni börtöncellák már az első napon megteltek.

Az akciósorozat hétfőn kezdődött, amikor az Oxford Streetre, London egyik legforgalmasabb utcájára egy rózsaszín csónakot vontattak ki, mely Berta Cáceres meggyilkolt hondurasi környezeti aktivista nevét viseli. A csónak lehorgonyzásával – melyet csak szombaton tudott lefoglalni a rendőrség  – megkezdődöt az Extinction Rebellion akciósorozata, melynek során forgalmas utcák és hidak sorát foglalják el a tüntetők. A lázadók csak hétfőn még három fontos közteret foglaltak el: a Waterloo hidat, a Parlament teret és a Marble Arch-ot.

A brit mozgalomnak három fő követelése van: a kormány ismerje fel a klíma- és környezeti vészhelyzetet, és dolgozzon ennek megfelelően azon, hogy a változtatás szükségességét világossá tegye a lakosság számára; cselekedjen annak érdekében, hogy az élővilág pusztulása álljon meg, és 2025-ig csökkentse nullára az ország üvegházhatású gázkibocsátását; hozzon létre állampolgári gyűlést, mely a klíma- és környezeti igazságosság kérdéseivel foglalkozik, és kövesse annak határozatait.

Az esténként gyakran spontán partikba vagy komolyzenei koncertekbe torkolló akciók létszáma egyelőre inkább növekedni látszik, holott a londoni rendőrség naponta több száz embert vesz őrizetbe. A Waterloo híd hétfői elfoglalását annak ellenére nem sikerült felszámolnia a MET-nek, hogy csak a hídról 113 embert hurcoltak el. Pénteken már összesen 682 embert vettek őrizetbe London utcáin, vannak, akiket bűncselekmény gyanújával hosszabb távon fogva tartanak, esetükben az óvadékot is megtagadták.

A tüntetések komoly gondot okoznak a rendőrségnek, az állomány egyes tagjait húsvéti szünetről hívták vissza, és a metropolisz cellakapacitását is megterhelik a rendbontó akciók: a hírek már csütörtökön arról szóltak, hogy a tüntetőket a cellahiány miatt közeli kisvárosokban rabosítják.

A rendbontó akciók célja kettős: a Föld egyik gazdasági központjának megbénítása másodpercenként súlyos fontokba kerül a gazdasági szereplőknek, a lázadók szerint pedig a pénz szava az egyetlen, amire a döntéshozók hallgatnak. A másik cél az, hogy szembesítsék a lakosságot azzal, hogy a tudományos konszenzus szerint csak azonnali és radikális cselekvéssel kerülhető el a közeli klímakatasztrófa.

A beszámolók szerint az akciók többnyire helyeslést váltanak ki a lakosokból, a Guardian hétfői videója például nagyszerűen illusztrálja a közhangulatot: több, a tüntetések miatt munkájában hátráltatott lakos is helyeslően beszél az akciókról. Egy taxi hátsó ülésén megszólított, a megbeszéléséről késő öltönyös figura például azt mondja, „az embereknek tudniuk kell a klímaváltozás következményeiről, és ha ennek ez az ára, akkor meg kell fizetnünk”. Egy másik, fiatal férfi pedig azt meséli, hogy az utcán sétálva szembesült egy akcióval, amihez –azonnal csatlakozott. A lelkesedés persze nem egyöntetű, sokan kifogásolják, hogy az akciók megakasztják a város mindennapi működését.

A mozgalom teljesen decentralizált: bárki, aki egyetért a célokkal, saját jogon kezdeményezhet akciót. A mozgalom szellemiségéről és egyes eszközökről ezért gyakran alakul ki vita: a vonatok és metróvonalak megbénítását például csak a mozgalom egy kisebb része tartotta eddig jó ötletnek, és egyelőre nem is került sor ilyenre.

A nagyobb blokádok tervezése és előkészítése azonban gyakran eszköz- és időigényes. A taktika tavaly novemberi tesztjét követően a szervezők az ország számos településén tartottak gyűléseket, hogy a mozgalmat országossá és nemzetközivé növesszék, ami a jelek szerint sikerült is: a napokban az Egyesült Királyság más városaiban és további 33 országban tartanak hasonló akciókat, szombaton például számos német nagyvárosban szerveztek „die in”-t.

De Ghánában is szerveztek akciót.

A hét során a középiskolások és egyetemisták mellett pedig középkorú vagy nyugdíjas londoni lakosok, valamint tanárok és számos önkormányzati dolgozó is csatlakozott az akciókhoz. A résztvevők sokfélesége erősíti a mozgalmat, hiszen a középkorú polgárok és nyugdíjas asszonyok részvételével zajló radikális akciókat sokkal nehezebb komolytalanként feltüntetni.

A radikális, de szigorúan békés rendbontó akciókat számos híresség és szaktekintély, többek közt Noam Chomsky nyelvész, politikai gondolkodó, Emma Thompson színész, James Hansen, a NASA kutatója és Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményének korábbi ügyvezető titkára is nyilvánosan támogatásáról biztosította. A pápával való találkozóját követően pedig nem más jelentette be hétvégi érkezését, mint a diákok globális klímasztrájkjának kezdeményezője, Greta Thunberg.

A konzervatívabb közvélemény pedig a mozgalom eszközeit kritizálja, a mainstream média beszélgetős műsoraiban azért marasztalják el a tüntetőket, mert a gyülekezési jog által biztosított határokon túllépve felborítják a város rendjét.

Az akciók sikerességét a társadalmi támogatottság mellett végső soron az döntheti majd el, hogy a megbénított városi infrastruktúra miatt profitjuktól eleső étteremtulajdonosok, építkezési és egyéb vállalkozók érdeksérelme rábírja-e a döntéshozókat, hogy komolyabban vegyék felelősségüket a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kormány egyelőre egy hét elteltével még az elfojtással próbálkozik: pénteken Sajid Javid belügyminiszter szólította fel a rendőrséget, hogy erőteljesebben, a törvény teljes erejével csapjanak le a tüntetőkre.

Címlapkép: twitter/ Julia Krohmer