Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az orosz törvényhozás betiltaná az Airbnb-t

Az orosz szenátus tegnap úgy döntött, hogy megtiltja a lakóépületben működtetett hosztelek, vagyis az Airbnb-lakások és hasonló üzletek működtetését. A törvényt a lakosság panaszaival indokolják, de a döntésnek a hagyományos hotelek tulajdonosai is örülhetnek. Oroszország számos nyugati városnál radikálisabbat lép.

Alkonyat Moszkvában (kép: Pixabay)

A rövidtávú lakáskiadás tiltásával a szállókat működtetők szerint a turisták számára elérhető szállóhelyek száma radikálisan csökken: Moszkvában 40, Szentpéterváron 80 százalékkal. Az Airbnb-szállások eltüntetésével a törvényhozásnak vélhetően tehát nem csak a lakosság nyugalma, a lakásárrobbanás megállítása és egyes negyedek bulinegyedesedésének megállítása lehetett a célja: a hagyományos hoteltulajdonosok is elvesztettek egy konkurrens üzletágat. A törvényt, melyet 2015 óta rág a törvényhozás, még Vlagyimir Putyinnak is szignóznia kell.

Az utolsó verzió egészen pontosan úgy szól, hogy a lakóházak lakásait nem lehet szállodai szolgáltatásokra használni.

A törvény ellen hétfőn Moszkvában tüntettek az Airbnb-tulajdonosok, egyesek pedig a törvény betartatásának nehézségeire utaltak: Moszkvában több, mint 10 ezer lakás van regisztrálva az Airbnb felületén, az összes lakás ellenőrzése nehézségekbe ütközhet – vélik a szkeptikusok. A lakások rövidtávú kiadása és az Airbnb terjedése nem csak Oroszországban (itt 2017-ben hivatalos adatok szerint 2.1 milliószor vettek igénybe ilyen szolgáltatást), de világszerte oka és következménye a nagyvárosi lakhatás drágulásának. Amint korábbi elemzésünkben írtuk, Budapesten több kerület próbál – az orosz és a nyugat-európai városok megoldásainál jóval enyhébb eszközökkel, ráadásul csak kerületi szinten – a lakosság és a hoteltulajdonosok nyomására ellenállni a trendnek. Terézváros és Erzsébetváros több millió forintos parkolóhelyek bérléséhez köti az engedélyek kiadását, Józsefváros társasházi jóváhagyást kér új szolgáltatás engedélyezéséhez. Nyugati nagyvárosok erőteljesebben próbálkoznak: Párizsban 120 napra korlátozták azoknak a napoknak a számát, amelyeken egy ilyen szálláshely kiadható, a törvénysértő lakáskiadókat és magát az Airbnb-t keményen büntetik.

Barcelonában és Berlinben szintén regisztrációval és kemény büntetésekkel próbálkoznak, a nagyüzemi Airbnb-zést pedig teljesen betiltották, csak olyan lakás adható ki, amelyben a maradék időszakban a tulajdonos él, az is csak az év töredékében, Berlinben a korlát 90 nap, Amszterdamban mindössze 30 nap.

Az Airbnb-vel szembeni legfőbb kritika, hogy a lakásokat a helyben élő lakosság helyett a többet fizető turistáknak adják adják ki, ezzel a helyi lakosság számára elérhető lakások száma szűkül. A népszerű környékeken a lakhatáson túl az egyéb megélhetéshez szükséges termékek és szolgáltatások árai is felmennek a turisták tömeges megjelenésével, akik gyakran borítják fel a lakóközösségek életritmusát is. (Gondoljunk a pesti bulinegyedre, a helyiek az elmúlt években egyre szerevezettebben adnak hangot ilyen panaszoknak.) Az Airbnb-zés így hozzájárul a nagyvárosok belsőbb kerületeinek gyors lakosságcseréjéhez, a szegényebbek peremre szorulásához is. A rövidtávú lakáskiadás jövedelmezősége egyebek mellett az egyik oka annak, hogy a befektetők a lakhatásban keresik a profitot: 2017-ben Magyarországon már 10-ből 4 lakást vásároltak befektetési céllal.

(The Moscow Times)
Címlapkép: Pixabay
Olvass tovább!