Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Így áramlik a vagyonosok felé a pénz a lakásínség csatornáin

2017-ben Budapesten 10 lakásból 4-et azzal a céllal vásároltak, hogy azon keresztül a lakás tulajdonosa jövedelemre tegyen szert. A befektetési célú lakásvásárlás részben éppen a lakáshiány miatt vonzó, a trend következménye pedig az, hogy a lakhatási lehetőségek tovább szűkülnek a szegényebbek és a középosztály számára, és irdatlan pénzek csorognak a szegényektől és a középosztálytól a gazdagok felé.

A befektetési céllal vásárlók aránya; grafika: Portfolio.hu

A Portfolio.hu által idézett FHB Index Lakásárprognózis szerint a befektetési célú lakásvásárlások aránya 2012 óta meredeken nő:

míg 2012-ben Budapesten csak minden 4., azon kívül pedig csak valamivel több mint minden 5. lakást vásároltak befektetési céllal, addig tavaly Budapesten már 10-ből 4 lakást vásároltak úgy, hogy az új tulajdonos nem tervezett beköltözni.

Ez az arány a fővároson kívül is jelentősen nőtt, és a Portfolio szerint nem látszik, hogy a közeljövőben megváltozna a tendencia.

A lakáspiacba való beszállást az alacsony kamatok mellett az teszi vonzóvá a befektetők számára, hogy az elmúlt években a kereslet növekedése (lakáshiány) miatt jelentősen megnőttek az albérletárak, és a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) piaca is jövedelmező lehetőséget jelent a számukra. Ma ezért az ingatlanbefektetések produkálják az alacsony kockázat mellett elérhető legmagasabb hozamot.

A befektetési céllal vásárolt lakások egy része aztán megjelenik az albérleti piac kínálati oldalán, ezáltal az albérleti díjak növekedése néhány éves száguldás után lassulhat (ennek ma már mutatkoznak jelei), illetve az Airbnb piac szárnyalása is megtörhet az önkormányzatok egyre szigorodó szabályozási politikáján.

Ugyanakkor az albérleti díjak elszállása már eddig is azt eredményezte, hogy a biztonságos, megfizethető lakhatás egyre inkább elérhetetlenné vált azok számára, akiknek a lakáshoz jutását az egyedül a tulajdonszerzést szem előtt tartó kormány nem támogatja (alacsonyabb jövedelműek, nem nagycsaládosok, stb.). Ez a tendencia a lakásárak emelkedésével tovább erősödik.

Bérlakásépítések és a magántulajdonon túl látó állami lakáspolitika hiányában pedig a lakhatás árát a piac határozza meg, és egyre kevésbé az, hogy milyen alapvető szükségleteket elégít ki.

Ennek egyrészről következménye van a jövedelmek eloszlására, hiszen a lakhatás árán keresztül egyre több jövedelem áramlik az alsó osztályoktól a vagyonosok felé. Emellett a nem vagyonos, nem hitelképes lakosság életszínvonalára is nagyon súlyos következményei vannak a lakhatás drágulásának. Ahogy korábban írtuk,

  • az alacsonyabb jövedelműek kiszorulnak a piacról: egyre gyakoribb a többgenerációs együttlakás és az ingázás (ennek a mobilitásra kifejtett negatív hatásán keresztül a munkaerőpiacra is negatív hatása van);
  • a magas albérleti árak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az albérleti piacra kényszerülők jövedelméből, és így egyre kevesebb jut másra, egyre többen kényszerülnek igényeiktől eltérően társbérletbe;
  • az alacsonyabb jövedelműek az olcsóbb lakóhelyekre, külsőbb kerületekbe, város szélére kényszerülnek, amitől gyakran növekednek az egyéb költségeik.

(Portfolio)

Olvass tovább!