A háztartások egy százalékánál van a társadalom vagyonának negyede

A Portfolio szemlézte a Magyar Nemzeti Bank kedden publikált, 2014 és 2017 közötti időszakra vonatkozó „Miből élünk?” című mikroelemzését a háztartások vagyonát illetően, melyből kiderül, nem csak hogy a háztartások leggazdagabb tíz százaléka nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint az összes többi, de az egyenlőtlenségek még nőttek is az évek során.

Átlag, medián, decilis…

Ezekkel a kifejezésekkel érdemes megismerkedni a szöveg könnyebb érthetősége végett.

Átlag – összeadjuk a minta elemeinek értékét, az eredményt pedig elosztjuk a minta elemszámával. A kiugró értékek erősen torzíthatják.

Medián – egymás mellé állítjuk érték szerint rendezve a minta elemeit, és megnézzük a középső értéket. Ezzel ki lehet szűrni a kiugró értékek okozta torzítást.

Decilis – tíz egyenlő elemszámú részre osztjuk a mintát, az elemek értéke szerint csoportosítva, ezek mindegyike egy-egy decilis. Az egyes deciliseknek is lehet vizsgálni mind a mediánját, mind az átlagát.

Magyarán ha egy vállalatnál tíz ember dolgozik, ebből hét munkás napi tíz petákért, két menedzser napi húszért, egy főnök pedig napi kilencvenért, akkor az átlagkeresetük napi húsz peták lesz. Azonban ha megnézzük a mediánt, akkor a középen álló munkás napi tíz petákos keresete (ami esetünkben az ötödik és hatodik keresetének az átlaga) jóval reálisabb képet fog adni a vállalatnál fennálló jövedelmi viszonyokról. Ha jövedelmi deciliseket nézünk, akkor azt példánkon azt látjuk, hogy három különböző értéket vesz fel a vállalatnál, és a felső decilis lényegesen magasabb a többinél.

(Az már csak ráadás, hogy a kormánypárti Origo ezt azzal tálalta, hogy „meglehetősen nőtt a háztartások vagyona”.)

Az elemzésből kiderül, habár a háztartások átlagos vagyona nőtt a vizsgált időszakban, a háztartások teljes vagyonának 91 százalékát továbbra is a háztartások gazdagabbik fele birtokolja, míg a leggazdagabb 10 százalékánál lévő a teljes vagyon 53 százalékáról 56-ra nőtt, a leggazdagabb egy százaléknál lévő pedig 23-ról 25-re.

Vagyis a háztartások egy százalékánál van az összes háztartás vagyonának negyede.

A háztartások nettó vagyona és annak eloszlása 2017 és 2014 végén. Forrás: MNB – Miből élünk? A 2017-ES HÁZTARTÁSI VAGYONFELMÉRÉS ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Az elemzésből kiderül, hogy a háztartások vagyona a vizsgált három év során mintegy 44 százalékkal növekedett. Ezt némiképp árnyalja azonban, hogy javarészt az ingatlanok értékének a növekedéséből származik – vagyis még ha egy családnak reálisan egyáltalán nem nőtt a vagyona, nem növekedett vagyontárgyai száma, sem megtakarítása, akkor is vagyonosabbnak számít, amennyiben rendelkezik saját lakással, annak értéknövekménye folytán.

Ezt alátámasztja, hogy egészen a kilencedik decilisig a vagyon túlnyomó része nem pénzügyi eszközökben van, míg ez a tizedik – azaz a leggazdagabb – decilis vagyonának alig egyharmadát teszi ki, az ők vagyonuk jelentős részét pénzügyi eszközökben tartják, melyet könnyebb átváltani más vagyontárgyakra, és adott esetben jóval mobilabb.

Forrás: MNB – Miből élünk? A 2017-ES HÁZTARTÁSI VAGYONFELMÉRÉS ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Az MNB elemzéséből kiderülnek olyan információk, melyekre számítani lehetett annak ismerete nélkül is, például minél vagyonosabb egy háztartás, annál nagyobb valószínűséggel rendelkezik ingatlanvagyonnal vagy autóval – míg ingatlana a legszegényebb tizedbe tartozók mindössze 28 százalékának van, az ötödik tizedtől ez az arány 90 százalék fölött van.

Forrás: MNB – Miből élünk? A 2017-ES HÁZTARTÁSI VAGYONFELMÉRÉS ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Állampapírokkal és kötvényekkel csak a felső két decilisnek rendelkezik több, mint tíz százaléka (11 és 30), míg lekötött betéteket a társadalom jelentős része birtokol – meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban, tekintve hogy a hetedik decilisig ezek aránya 20 százalék alatt van, míg a legvagyonosabb háztartásoknál 55 százalék az arány.

Tőzsdei részvények, befektetési jegyek és egyéb részesedések birtoklása, mint az a fenti táblázatból kiderül, gyakorlatilag csak a felső vagyoni tizedbe tartozó háztartásokra jellemző, szemben az ingatlan- és egyéb hitelekkel, melyeket az alsó tized több, mint negyede nyög.

Az elemzésből az is kiderül, hogy miközben a felső tized több vagyonnal rendelkezik, mint a többi háztartás összesen, a legszegényebb tized vagyona negatív, vagyis több az ilyen-olyan tartozásuk, mint amennyi vagyontárggyal rendelkeznek.

Egy háztartásra jutó nettó vagyon a nettó vagyon szerint képzett decilisekben, 2017 és 2014 végén, millió forint. Forrás: MNB – Miből élünk? A 2017-ES HÁZTARTÁSI VAGYONFELMÉRÉS ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Közben pedig érdemes megnézni a területi egyenlőtlenségeket is: míg Budapesten az átlagvagyon 52,6, a mediánvagyon pedig 21,3 millió forint, ezek a számok Észak-Magyarországon 14 és 7,7, és ahogy az az alábbi táblázaton látható, ott volt a legcsekélyebb a vagyoni gyarapodás is hazánkban.

Egy háztartásra jutó nettó vagyon eloszlása régiók szerint,2017 és 2014 végén. Forrás: MNB – Miből élünk? A 2017-ES HÁZTARTÁSI VAGYONFELMÉRÉS ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Az egyes területeken belüli egyenlőtlenségeket pedig a fent látható táblázat átlag- és mediánvagyonai közötti eltérések is mutatják – hisz a mediánnal szemben az átlagot a kiugróan nagy vagyonok felfelé húzzak.

Ezen elemzés vizsgálatakor nem szabad elfeledni, hogy az ország gazdaságpolitikája, a szociálpolitika és az egyes ellátások ahelyett hogy a lecsúszó, elszegényedett társadalmi rétegek helyett elsősorban a vagyonosabb háztartásokat támogatják.

A rezsicsökkentés vívmányait, az alacsonyabb közműdíjakat leginkább azok tudják kihasználni akik az adott szolgáltatásokat nagyobb mértékben veszik igénybe, míg a szilárd tüzelőanyaggal fűtőknek, tehát jellemzően a legszegényebbeknek akadozik a támogatása, sokszor el is marad.

Ahogy a rezsicsökkentéssel, úgy a családoknak nyújtott támogatásokkal is leginkább az tud élni, aki eleve vagyonosabb – az új autóra adott kedvezménnyel lehet finanszírozni húszmilliós Audit is, azonban a legolcsóbb modellre is csak akkor érhető el, ha a pályázó többmilliós önerővel rendelkezik, az adókedvezmény pedig értelemszerűen annál nagyobb, minél magasabb a leadózott jövedelem.

A CSOK 10+10 millió forintját (valamint annak mutációit) is jellemzően azok tudják kihasználni, akik megfelelő vagyonnal rendelkeznek, miközben az elvileg a családokat támogató kormány nem rendelkezik megfelelő támogatási rendszerrel, hogy a legszegényebbeket segítse – ehelyett inkább kiemelik a gyerekeket a családból, miután kilakoltatták őket.

via Portfolio / MNB
Olvass tovább!