Eredmények 99,98%-os feldolgozottságnál

52,26%
16,21%
9,90%
6,67%
6,42%
Szerzett mandátumot:
Fidesz: 13 (52,26%)
DK: 4 (16,21%)
Momentum: 2 (9,90%)
MSZP-P: 1 (6,67%)
Jobbik: 1 (6,42%)
Nem szerzett mandátumot:
Mi Hazánk: 3,32%
MKKP: 2,62%
LMP: 2,18%

Hiába járt le a határidő, mégsem kártalanította a rokkantnyugdíjasokat a Fidesz

Március 31-ig kellett volna a parlamentnek jogszabályt elfogadnia egy tavalyi alkotmánybírósági döntés után a rokkantnyugdíjasok kártalanításáról. Mivel hétfőn lejárt a határidő, illetve véget ért a parlament tavaszi ülésszaka, így erre a kártalanításra nem került sor. A kormánypárti többség alkotmányos mulasztást követett el a témában.

2018. november 6-án döntött az Alkotmánybíróság arról, hogy a rokkant nyugdíj eltörlése és a rokkantsági ellátás 2011-es bevezetése, valamint utóbbi új szempontok szerinti orvosi felülvizsgálathoz kötése több százezer embert érintett hátrányosan.

Az Alkotmánybíróság már 2018 előtt is foglalkozott az üggyel, de akkor a magyar államnak adott igazat a korábbi rokkantnyugdíjassokkal szemben. Azok azonban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitték a kérdést, amely az ő javukra ítélt, ezt pedig a magyar bírósági rendszernek figyelembe kellett vennie.

Így az AB új, tavaly novemberi döntése kimondta, hogy az egyén tényleges egészségi állapotának változása nem a jogi a keretek megváltoztatásától függ. Tehát attól függetlenül, hogy a Fidesz 2011-ben hozott törvénye alapján állapotjavulás következett be számos rokkantsági ellátásra szoruló embernél, ez nem valódi állapotváltozás volt, csak törvényileg írták át az állapotváltozás lehetőségét.

Az Alkotmánybíróság azt is alkotmányos követelményként rögzítette, hogy az egyén tényleges állapotának vizsgálata nem a jogalkotó, hanem minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.

Az Alkotmánybíróság szerint a kötelező felülvizsgálatot követően a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhet. Szerintük az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát mulasztotta el akkor, amikor nem alkotott olyan szabályokat, melyek figyelembe vennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékét, illetve a korábban kapott rokkantsági nyugdíj összegét.

Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezt a mulasztását 2019. március 31-ig pótolja.

Ez a döntés nem született meg a határidőig. Most kedden pedig véget ér a parlament tavaszi ülésszaka, így még sokáig nem is fog megtörténni a kártalanítás.

Az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik már az alkotmánybírósági döntés után követelte az azonnali kártalanítást és a törvénysértés megszüntetését, majd a határidő lejártakor is mindkét párt felhívta a kormány figyelmét, hogy a legelesettebb honfitársaink jogait nem hajlandó biztosítani.

Címlapkép: Pexels.com
Olvass tovább!