Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Már az alkotmánybíróság szerint is jogtalanul vették el Orbánék a rokkantnyugdíjat

Az Alkotmánybíróság (AB) egyik legfrissebb, pénteken kihirdetett döntése nyomán fordulat állhat be a rokkantsági ellátást igénylők ügyében. Az egykori rokkantnyugdíj eltörlése és a rokkantsági ellátás 2011-es bevezetése, valamint utóbbi új szempontok szerinti orvosi felülvizsgálathoz kötése több százezer embert érintett hátrányosan, akik közül sokan vagy teljesen kiestek a támogatási rendszerből, vagy a korábbi járandóságuk töredékét kapták csak meg az új szisztémában.

A taláros testület most azonban kimondta:

„[a] rokkantsági ellátások felülvizsgálata során állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott, és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni.”

Vagyis rámutatott arra, hogy az egyén tényleges egészségi állapotának változása nem a jogi a keretek megváltoztatásától függ.

Miután igazságtalannak érezték 2011-től kezdődően az átminősítésüket, a törvénymódosítás sok kárvallottja pereskedésbe kezdett, ám ezekben a többség rendre alulmaradt az állammal szemben. Több ügy már a kezdetekkor, 2011-ben is az AB előtt landolt, ám ők akkor még egy másik ügyben azt mondták ki, hogy a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi jog, csak meghatározott feltételek fennállása esetén a kiesett jövedelem pótlására szolgáló ellátás, így az ellátás akár meg is szüntethető, ha a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.

Ahogyan az Index pénteki cikke rámutat, hosszú évek után most az hozott változást az AB ítélkezési gyakorlatába, hogy több peres üggyel a strasbourgi emberi jogi bíróságig mentek a felperesek, ahol azonban azt rögzítették:

azzal, hogy a magyar állam csökkentette a rokkantnyugdíjasok támogatását, megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt.

A Kúria pedig ez alapján idén márciusban egy előttük lévő esetben úgy ítélte meg, hogy a magyar jogszabály egy pontja megsérti az európai egyezményt, ezért arra kérte az AB-t, vizsgálja meg ezt, mert csak az AB-nak van joga kimondani, hogy egy magyar jogszabály nemzetközi jogba ütközik.

Az Alkotmánybíróság tehát legújabb döntésével egy másik konkrét ügyben lényegében igazat adott a Kúriának. Mint az AB honlapján írják, az alapügy – amelyben a legújabb döntés született – felperese 2011. december 31. napjáig rokkantsági nyugdíjban részesült, azonban a felülvizsgálat szerint állapotában javulás következett be, és ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb, mint a felére csökkent.

Az ezt tartalmazó társadalombiztosítási határozatot az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte, mivel álláspontja szerint önmagában az egészségi állapot meghatározására használt százalékos értékek változása nem indokolhatja az állapotjavulást:

ki kell mutatni azt is, hogy ténylegesen történt-e az ellátásra jogosult egészségi állapotában változás.

Az ügy végül a Kúriára került, amely kezdeményezte az Alkotmánybíróságon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény Emberi Jogok Európai Egyezményébe, mint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát.

Az AB azt is kiemelte, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát, ami alapján csökkenthető a támogatás mértéke. Ezenkívül arra is rámutatott, hogy Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az ellátásra jogosultak által viselt teher akkor, ha az ellátás csökkentésére kizárólag a jogi keretek átalakítása miatt kerül sor.

Az Alkotmánybíróság emellett alkotmányos követelményként rögzítette, hogy az egyén tényéleges állapotának vizsgálata nem a jogalkotó, hanem minden esetben az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hivatalból eljárva azt is megállapította, hogy a kötelező felülvizsgálatot követően a rokkantsági ellátás összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhet. Az Országgyűlés pedig nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát mulasztotta el akkor, amikor nem alkotott olyan szabályokat, melyek figyelembe vennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékét, illetőleg a korábban kapott rokkantsági nyugdíj összegét.

Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezt a mulasztását 2019. március 31-ig pótolja.

Az AB döntésére az ellenzéki pártok közül cikkünk megjelenéséig az MSZP reagált. Délutáni közleményükben úgy fogalmaztak, két dolgot várnak el a kormánytól: „Először is álljanak ki és kérjenek bocsánatot azoktól, akiket megaláztak, és akiknek az életét 2012 óta csak megnehezítették. Másodszor pedig, hogy minél előbb jelentsék be, hogy mikor kezdik el az elnyomó kormányuk által megalázottak és megkárosítottak kárpótlását.”

(alkotmanybirosag.hu, via Index)

Címlapkép: Pixabay.com
Olvass tovább!