Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Suzuki mutatja meg, milyen nehéz ma egy szakszervezet dolga, ha érdekérvényesítésről van szó

Ez a cikk több mint 5 éves.

Tovább pattog Esztergomban a Suzuki és a szakszervezet közt a labda. A cég a helyi lapban már egyenesen azt írja: „Szakszervezet továbbra sincs”, miközben a Vasas már február elején jogszerűen alapszervezetet alapított, mostanra pedig már a dolgozói összlétszám több mint 10 százaléka tagja az érdekképviseletnek, mely létszámmal egyébként már akár kollektív szerződés megkötésére is jogosultak lennének – írja a Napi.hu.

Az üzem vezetői azonban továbbra sem tekintik partnernek a szakszervezetet, így nem is tárgyalnak vele, és még a magyar törvényeket is semmibe veszik.

Emlékezetes, hogy a cég a szakszervezet megalakulásáról szóló hivatalos bejelentés előtt elbocsátotta a szervezet titkárát, ezzel párhuzamosan pedig fenyegetni kezdte a szakszervezetbe belépni szándékozó munkásokat is, mondván, aki tag akar lenni, az már szedheti is a cókmókját. Ám ez sem volt elég a megfélemlítéshez: a dolgozók már akkor, és azóta is sorra lépnek be a szakszervezetbe.

Ám hiába a folyamatosan bővülő tagság – a Suzuki mégis átlépett az érdekvédelmen, és az üzemi tanáccsal állapodott meg a 18 százalékos béremelésről is, bár a Munka Törvénykönyvének vonatkozó passzusai ezt kifejezetten tiltják:

268. § (1) Az üzemi megállapodás – a XII. (a munka díjazásáról szóló) fejezetben meghatározottak kivételével – szabályozhatja a 277. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakat. Ilyen tartalmú megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet nincs.
277. § (1) A kollektív szerződés szabályozhatja
a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget.

László Zoltán, a Vasas alelnöke a lapnak azt is elmondta: nem hagyják ennyiben az ügyet, terveik szerint panasztételi eljárást kezdeményeznek az OECD-nél (amelyhez a kormánynak kell fórumot teremtenie), illetve az ügyben megkeresik a japán nagykövetséget is.

Itt tartunk most, ám a Suzuki dolgozóinak bérharca egyébként is jól mutatja, milyen nehézségekkel kell ma Magyarországon megküzdenie az érdekvédelemnek.

Nem véletlen, hogy arra maga László Zoltán, a Vasas alelnöke is kitért, hogy sem a hatóságokat, sem a kormányzatot nem érdekli, hogy a Suzuki figyelmen kívül hagyja a magyar jogszabályokat.

A helyzet ugyanis az, hogy a magyar kormány az elmúlt években sokat tett azért, hogy letörje az érdekvédelmet. És nem csak a sztrájktörvény módosításával, de például azzal a következetes hallgatással is, amivel az elmúlt időszakban egyszer sem állt ki a magyar munkavállalók mellett, akik éppen a saját harcukat vívták – ami talán azt is jól megmutatja, kinek az oldalán is áll a kormány (nem, nem kifejezetten a dolgozókén).

Persze azt ne felejtsük el, hogy a közszféra dolgozóinak helyzete még ennél is nehezebb (gondoljunk akár a köztisztviselők, önkormányzati dolgozók helyzetére, vagy a szakszervezet álláspontja szerint jogszerűtlen módon ellehetetlenített pedagógus szolidaritási sztrájkra).

A versenyszférában viszont valóban láthatjuk, hogy egyes szakszervezetek egyre erőteljesebben képesek nyomást gyakorolni a munkáltatókra, csakhogy a közeg nem nekik kedvez, pláne, hogy a kormány mindeközben folyamatosan a multik kegyeit keresi, akár ha a számukra kedvező adóoptimalizálásra, vagy mondjuk a szakképzési rendszer szétverésével az olcsó munkaerő garantálására gondolunk.

Ebben a helyzetben pedig nem is az a meglepő, hogy egy külföldi cég egyáltalán megengedi magának, hogy semmibe vegye a magyar törvényeket, hanem az, hogy még így is egyre több dolgozó mer kiállni a jogaiért.

Címlapkép: MTI / Kurucz Árpád