Egészségügyi szakszervezet: szabály egyre több van, pénz még mindig nincs

11,4 milliárd forintos uniós forrásból 30-50 százalékkal szorítaná vissza a kormány a kórházi fertőzéseket. Az intézkedési terv szerint felmérik, mennyi kézfertőtlenítőt használnak a kórházak, illetve külön figyelmet fordítanak majd a húgyúti katéterezésekre, a lélegeztetéssel összefüggő fertőzésekre, a műtéti sebfertőzésekre és az érkatéterezéssel összefüggő fertőzésekre.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) alelnöke, Bencsik Andrásné reméli, hogy a beharangozott pluszforrás segíthet majd, szerinte ugyanis

„szabályokból és módszertani levelekből az utóbbi időben egyre több jön ki, amivel önmagában nem lenne semmi probléma, de az anyagi feltételeket is kellene biztosítani”

– mondta egy Alfahírnek adott interjúban.

Az alelnök arról is beszélt, a szakszervezet teljes mértékben egyetért a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásával, miszerint a kórházi baktériumfertőzések elleni fellépés egy befektetés, amivel hosszú távon többet lehet spórolni.

„Ezzel a befektetéssel meg lehet előzni, hogy az izolációra, a gyógyszerekre, a védőfelszerelések jelentette többletkiadásokat. Ehhez a pluszforrások mellett nagyon sok ingyenes továbbképzést kellene biztosítani, amire a munkáltatónak is időt kellene szakítania. Ugyanakkor ez a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen, mert akinek van még két munkahelye, annak erre nincs ideje.”

– mondta.

De nemcsak az egészségügyi dolgozók felelősségén van a hangsúly: a legtöbb kórházban például az is problémát jelent, hogy külsős cégek végzik a takarítást, az innen érkező takarítók azonban nem kapnak megfelelő képzést a speciális kórházi körülményekhez – pedig ez kulcsfontosságú lenne.

„Sokszor nem tudják, hogy milyen vegyszerrel és hogyan kell felmosni, pedig egy járványnál fontos, hogy a személyzet tisztába legyen az előírásokkal, így azzal is, hogy hogyan kell beöltözni és milyen tisztítószerrel kell dolgozni.”

– mondta a lapnak Bencsik Andrásné.

A szakszervezet alelönke arról is beszélt, hogy a kórházi fertőzések egy része nem is a kórházakból indul, hanem a körzeti orvosi szférából, ahol sokszor helytelenül, fölöslegesen alkalmaznak antibiotikumot, ami aztán további panaszokat (pl. hasmenést) okoz, majd a páciens kórházba kerül, ahol megállapítják, hogy fertőzése van – vagyis a kórháztól függetlenül kialakuló fertőzések is kórházi fertőzésként kerülnek be a rendszerbe.

És persze az sem utolsó szempont a kórházi fertőzések elleni harcban, hogy legyen elég szakember a kórházakban, és meg is legyenek becsülve. Bencsik Andrásné szerint alapvető probléma, hogy az egészségügyi dolgozókak két-három munkát is vállalnak egyszerre, hogy meg tudjanak élni.

„Nagyon sok kollegám és kolleganőm még munka után sem pihenni, hanem dolgozni megy. Ráadásul folyamatosak a túlórák. Nagyon sok helyen nem adják meg a veszélyességi pótlékokat, nem megfelelően számolják el a túlórákat vagy csúszva fizetik ki.”

– mondta. A megbecsülés teljes hiányát csak fokozza, hogy a dolgozók maguk vásárolják meg a munkaruhájukat, és maguk mossák is, pedig a szabály szerint a fertőzések miatt nem is szabadna hazavinni.

Összességében kijelenthető tehát: a kormányzat eddig csak szabályokat fektettek le, a betartásukban azonban nem segített, nem alakította úgy a rendszert, nem biztosított forrást ahhoz, hogy azok betarthatóak legyenek. Horváth Ildikó  egészségügyért felelős államtitkár nemrég azt ígrte, felszerelik az intézményeket ahhoz, hogy sikeresek legyenek, és a kézhigiéniától kezdve a megfelelő gyógyszerhasználatig mindenről kiképzik őket.

A kórházi fertőzések létezését eddig a kormányzat leginkább tagadta. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többször is csak perelés útján tudta megkapni a kórházi fertőzések számait összegző dokumentumokat. Most szervezet azért pereli az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy kórházakra lebontva is hozza nyilvánosságra a kórházi fertőzések számeseteit. A TASZ által kikért adatok szerint évente több ezer ember lehet a rossz higiéniai körülmények áldozata a magyar egészségügyben, pontos adatokat azonban továbbra sem tudni. A bíróság másodfokon a TASZ-nak adott igazat, de a minisztérium fellebbezett. Június elején tárgyalják újra az ügyet.

Olvass tovább!