Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rétvári cinikus válasszal kerülte meg Ungár otthonápolási díjjal kapcsolatos javaslatait

Hosszú évek harca után tavaly októberben jelentette be a kormány, hogy az ápolásra szoruló gyermekek után járó ápolási díj 100 ezer forintra emelkedik 2019. január 1-től, ami a tervek szerint 2022-ig eléri az akkori minimálbér szintjét.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte továbbá, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén 2019-től – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege.

Már a bejelntéskor világos volt, hogy az ápolási díj emelkedése nem vonatkozik az otthonápolók körülbelül 62%-os többségére, akik nem gyermeküket vagy gyermek hozzátartozójukat nevelik, hanem például idős korú, önellátásra képtelen szüleiket.

Idén januárra pedig máris módosították a kormányrendeletet: felállítottak egy nyolc kategóriából álló pontrendszert, melyben az elért pontszám alapján állapítják majd meg az ápolási díj összegét. A tervek szerint szakértő segítségével vizsgálják majd többek között azt, hogy az ápolt mennyire képes saját maga öltözködni, közlekedni a lakásban, vagy étkezni, tehát mennyire szorul rá az egész napos felügyeletre és az otthonápolási támogatásra.

Így például az autisták, az epilepsziában, vagy üvegcsont betegségben szenvedők közül lehetséges, hogy többen kevés pontot fognak elérni, mert tudják használni önállóan a WC-t, vagy öltözködni, így papíron úgy tűnhet majd, mintha nem szorulnának egész napos felügyeletre.

Ungár Péter, az LMP képviselője a tegnapi parlamenti ülésnapon arról beszélt, még mindig rengeteg lemaradása van a kormánynak az ápolási díjakkal kapcsolatban, az otthonápolók helyzete még mindig nem rendeződött. A képviselő négy pontba foglalta a sürgősen megoldandó problémákat:

  1. Az otthonápolási díj nőjön meg 100 ezer forintra azok számára is, akik nem gyermeküket, hanem idős szülőjüket, vagy rokonukat ápolják otthon.
  2. Azt a pontrendszert, amit a szakmai szervezetek és az érdekképviseletek elutasítottak és szakmaiatlannak tartottak, ami miatt több ezer, főleg autista gyermeket nevelő szülő kieshet a GYOD-ból, vonják vissza, szüntessék meg, legyen elég a diagnózis, hogy megítéljék nekik a 100 ezer forintos ápolási díjat.
  3. Vezessék be nagyszülői GYOD intézményét, hogy a nagyszülő is felvehesse az otthonápolási díjat, a szülő pedig dolgozhasson.
  4. A nyugdíj mellett is lehessen igényelni a gyermekápolási díjat.

„Ha Önök komolyan gondolják a családi értékeket, és komolyan gondolják azt, hogy kereszténydemokrata módon kormányoznak, akkor azok az emberek, akik a gondoskodó munkát végzik, megérdemlik azt, hogy legalább 100 ezer forintot kapjanak.”

– mondta.

Ungár felszólalására Rétvári Bence államtitkár válaszolt:

„Azt várom, hogy ki lesz a legbátrabb ellenzéki képviselő, aki egyszer bocsánatot mer kérni az ápolási díjban részesülőktől.”

– mondta Rétvári, majd bővebben is kifejtette: a december 12-ei obstrukcióra gondol, amikor az ellenzéki képviselők nem szavaztak az ápolási díj emeléséről, sőt,

„fizikai erőszakot alkalmaztak annak az érdekében, hogy akár a levezető elnök ezt a kérdést föltegye szavazásra.”

„Egyikőjüknek se volt annyi bátorsága, hogy sípolás, dudálás és konfetti dobálás helyett odamenjenek a képviselői helyükre, és legalább ennél a szavazásnál megnyomják a szavazógombot, és támogassák az ápolási díjaknak az emelését.”

Úgy tűnik, az államtitkár megfeledkezett arról, hogy a kormány bejelentését megelőzően civil szervezetek és ellenzéki pártok közös erővel próbálták bejuttatni a parlamentbe az ápolási díj emelésének javaslatát.

Több demonstrációt is tartottak az ügyben, a képviselők az otthonápolás munkaként való elismeréséért harcoló civilek petícióját osztogatták a kormánypárti politikusok között a parlamentben és a Költségvetési Bizottság elé vitték az ügyet, az ellenzéki képviselők egyöntetű támogatása ellenére azonban a többségben lévő kormánypárti képviselők leszavazták, hogy a kiemelt ápolási díj január elsejétől minimálbéres munkaviszonyt jelentsen és azonnal emelkedjen legalább 50 ezer forinttal.

Az ellenzék ezután tavaly augusztusban rendkívüli parlamenti ülést hívott össze az otthonápolás és a devizahitelesek ügyében, a kormánypártok politikusai azonban nem jelentek meg.

A decemberi obstukció pedig nem az ápolási díj megszavazásának megakadályozásáról, hanem a rabszolgatörvény törvénytelen megszavazása elleni tiltakozásról szólt.

Minderre Ungár is emlékeztette Rétvárit:

„Amikor itt rendkívüli ülést kezdeményezett az ellenzék ebben az ügyben, Önök nem jöttek be a munkahelyükre.”

„Önök ezt a kérdést fel sem vetették, amíg az ellenzéki képviselők nem hozták be a parlamentbe. Önöket nem érdekelte ez egészen addig, amíg közleményeket nem lehetett kiadni, meg az Echo TV-be nem lehetett bemenni elmondani, hogy Magyarországon minden rendben van. Szánalmas.”

Rétvári erre újabb cinikus válasszal reagált:

„Nem gondoltam volna, hogy rá tudnak tenni még egy lapáttal. Nemcsak hogy nem engedték volna megszavaztatni, nemcsak hogy nem szavazták meg, most még azt is elmondják, hogy törvénytelenül szavazták meg, hogy megemeljük az ápolási díjat.”

Rétvári szerint amíg nagy szavakat lehet mondani az utcán, addig hangosak az ellenzéki képviselők, amikor viszont szavazni kéne, akkor „valamiért elsunnyognak.”

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi
Olvass tovább!