Pontrendszerrel döntik el, ki mennyire rászoruló, sokan nem részesülhetnek az otthonápolási díjból

Októberben jelentette be Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy 2019. január 1-től 100 ezer forintra emelik az otthonápolási díjat, ami 2022-ig eléri majd az akkori minimálbér szintjét.

A kormány döntését az érintettek hosszú ideig tartó küzdelme előzte meg. A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform éveken át kampányolt azért, hogy megemeljék az ápolási díjat.

Az érintettek kezdeti öröme után azonban sokan aggódni kezdtek egy új kormányrendelet-módosítást látva. A módosításban ugyanis felállítottak egy nyolc kategóriából álló értékelési listát, amelyben összesen 24 pont érhető el, és az elért pontszám alapján állapítják majd meg az ápolási díj összegét. A tervek szerint szakértő segítségével vizsgálják majd többek között azt, hogy az ápolt mennyire képes saját maga öltözködni, közlekedni a lakásban, vagy étkezni, tehát mennyire szorul rá az egész napos felügyeletre és az otthonápolási támogatásra.

A gyermekek otthongondozási díját (gyod) az kaphatja, aki legalább nyolc pontot ér el, az alap gondozási díjhoz 6 és 9 közötti pontszám szükséges, a fokozott ápolási szükséglet pedig 10 pont elérése esetén áll fent.

Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek elnöke szerint a módosítás több szempontból is aggályos. Szerinte érdemes lett volna a szakmát és az érintetteket is megkérdezni, így ugyanis egy olyan értékelési rendszert hoztak létre, amelyből sokan kiesnek, akik egyébként jogosultak lennének a támogatásra.

Példaként felhozta, hogy többek között az autisták, az epilepsziában, vagy üvegcsont betegségben szenvedők közül lehetséges, hogy többen is kevés pontot fognak elérni, mert tudják használni önállóan a WC-t, vagy öltözködni, így papíron úgy tűnhet majd, mintha nem szorulnának egész napos felügyeletre.

A módosítás értelmében az értékelést végzőnek „legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el”, Csordás Anett szerint ugyanakkor ez nem biztos, hogy elég tapasztalat ahhoz, hogy egyszeri látogatáskor valaki el tudja dönteni, hogy valaki mennyire szorul ápolásra, és azt sem látja biztosítottnak, hogy hogyan lesz erőforrás a közel ötvenezer érintett értékelésére.

Csordás a pontrendszerrel járó papírmunkát és bürokratikus eljárást is kritizálta,

„külföldön a nyomtatványok kitöltéséhez és a megfelelő dokumentumok beszerzéséhez külön segítő szakemberek mennek házhoz, és elintézik a családoknak az adminisztratív és bürokratikus teendőket. Itthon a lelkileg és fizikálisan is megterhelő ápolás mellett még ezeket a feladatokat is a családoknak kell elvégezniük” – tette hozzá.

(24.hu)

Olvass tovább!