Rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez az LMP és a Jobbik országgyűlési frakciója két kérdésben, a devizahitelesek ügyének rendezésében és az otthonápolási díjak megfelelő mértékű emelésében. A kezdeményezést a két ellenzéki párt már hivatalos levélben kérelmezte Kövér Lászlótól, és napokon belül az ülés összehívásához szükséges számú aláírás is összegyűlhet.

Varga-Damm Andrea, aki előbbi ügyhöz kapcsolódóan nemrég még ülősztrájkba is kezdett Orbán Viktor parlamenti irodája előtt, kiemelte, mindkét problémára sürgős megoldást kell találnia a kormányzatnak, hiszen az érintett százezrek szociális helyzete napról napra tarthatatlanabbá válik:

„Nem lazíthatunk, még akkor sem, ha nincs parlamenti ülésszak, hiszen a társadalom oly széles rétege küzd nehézségekkel [a két üggyel kapcsolatban] hogy a politikának erre már oda kell figyelnie.”

– indokolta rendkívüli sajtótájékoztatója során a jobbikos képviselő miért tartotta szükségesnek a kezdeményezést.

Csárdi Antal LMP-s képviselő kiemelte, az ápolási díj olyan mértékben el van maradva a várt mértéktől, hogy a kérdés megtárgyalása nem tűrhet további halasztást. Szerinte az eddigi kormányzati hozzállásból látszik, hogy a kormánypártok nem hajlandóak eggyeztetni az érdekeltek civil szervezeteivel ebben az ügyben, és általában „arroganciával kezelik” az ápolási díj kérdését, ezért van szükség a rendkívüli ülésre.

„El kell érnünk azt, hogy a kiemelt ápolási díjjal a súlyosan sérült családtagjaikat otthon nevelő honfitársaink tisztességes bért kapjanak. Az a munka, amit elvégeznek valójába állami feladat. Teljes mértékben méltánytalan az, hogy ezt ma a kormányzat ilyen forrással hajlandó csak támogatni.”

– tette hozzá Csárdi.

Ennek érdekében az LMP és a Jobbik közösen jelenős emelést javasolt az ápolási díj mértékében, valamint kezdeményezik, hogy az otthonápolást munkaviszonyként ismerje el a magyar parlament és kormány is.

Varga-Damm Andrea arról is beszélt, a két frakció a rendkívüli ülésen kezdeményezni fogja a hiteltartozások miatti végrehajtások azonnali hatállyal való felfüggesztését is. Szerinte annak ellenére, hogy hét éve kérik a devizahitel-károsultak ügyének megnyugtató rendezését a kormánytól, erre eddig nem került sor, és jelenleg

naponta több tucat családot lakoltatnak ki ilyen hitelekre vonatkozó végrehajtások során.

Varga-Damm felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a Kúria és a törvényhozás sem veszi figyelembe a bíráskodás és jogalkotás során az Európai Bíróság 2014-es döntését. Eszerint, amennyiben az árfolyamkockázatot a hitelező nem a valóságnak megfelelően mérte fel szerződéskötéskor, akkor a szerződés ezen része tisztességtelennek számítana.

Arra is felhívta a figyelmet a képviselő, hogy a horvát alkotmánybíróság például saját döntvényében építette be az Európai Bíróság ilyen irányú döntését saját jogalkalmazási gyakorlatába.

A forintosítás és az elszámolási törvény Varga-Damm szerint nemhogy rendezte volna a helyzetet, hanem új problémákat okozott, ugyanis a bankok ezután „a Magyar Nemzeti Bank áldásos tevékenysége mellett hamis elszámolásokat készítettek.”

Az ellenzéki politikus az rendkívüli üléstől azt várja, hogy a kormányzat végül az ellenzék bevonásával, rendkívüli munkacsoport keretein belül hajlandó lesz a devizahitelesek ügyeit véglegesen rendezni.