Mintegy 300 ezres tömeg gyűlt össze Franciaország városaiban a CGT és más, nagy szakszervezeti szövetségek demonstárcióin, ahol először jelentek meg a sárga mellénye mozgalom tagjai. A tüntetések nagyobb mértékű béremelést és kiszélesített munkajogokat követeltek a gazdaságot liberalizálni igyekvő Emmanuel Macron elnöktől és kormányától.

Ugyan a sárga mellényesek (gilets jaunes) nagyobb része szigorúan tartja magát ahhoz az elvhez hogy nem tömörülnek formális pártba és szervezetbe, a számos résztvevő szerint felismerték: a szolidaritás megköveteli tőlük, hogy támogassák a szakszervezetek mozgalmait, tüntetéseit, sztrájkjait ha a követeléseik egybecsengenek velük.

A résztvevő sárga mellényes képviselők azt is elmondták az Euronews hírcsatornának,

még csak most ismerkednek a szakszervezeti mozgalommal, tanulják, hogyan segíthetik, támogathatják őket. Eddig ugyanis, a gilets jaunes mozgalomnak szerintük „eltorzult képe” volt a szakszervezetekről, de mindez a közös, gyakorlati akciók során oldódott.

Most néhány sárga mellényes már úgy nyilatkozott a kifejezetten baloldali, radikálisabb eszközöktől sem visszariadó CGT szakszervezeti szövetséggel közös tüntetésről, hogy:

„Nem tömörülünk szervezetbe, de együtt vagyunk, egymás mellett. A szolidaritás vezet bennünket. Márpedig a szolidaritás fontos.”

A francia Nemzetgyűlés – ahol Macron pártjának, az Republique En Marche!-nak kétharmados többsége van, éppen a szakszervezeti megmozdulások alatt, tegnap fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében az erőszakot kezdeményezőket a hatóságok eltilthatják a további tüntetéseken, demonstrációkon való részvételtől. Így próbálja meg Macron elnök elejét venni annak, hogy megismétlődhessen a sárga mellényesek decemberihez hasonló intenzitású mozgalma igazán kiújulhasson.

A francia kormányzat azonban nem reagált érdemben saját rohamrendőrsége brutalitására, a tömeges letartóztatásokra, és az egyéb drasztikus eszközök bevetésére, és arra vádra, hogy ezzel Macron és a rendőri vezetés átlépte a konvencionális, jogállami kereteket a decemberi és január megmozdulások során.

A sárga mellényesek útblokádokkal, rendőri összecsapásoktól sem mentes tüntetéseivel először Macron elnök azon, november végi intézkedése ellen kezdtek heves tiltakozásba, amely a dízelüzemű autókra rakott volna különadót, így a károsanyag-kibocsátás ügyében elsősorban az elszegényedő, vidéki francia középosztályt terhelte volna meg plusz kiadásokkal. A törvényt a kormány a heves tiltakozások hatására visszavonta.

Ezek után a gilets jaunes kiszélesítette követelései sorát. Egyes képviselőik még EP-listaállítással is szeretnék például elérni, hogy Franciaországban is lehessen közösségi aláírásgyűjtéssel országos népszavazást kezdeményezni.