Elszámolási időszak: az Audi fizetést perel vissza a rosszkor kilépő dolgozóktól

A Napi.hu hívta fel a figyelmet a győri Audi Hungária temérdek kétes gyakorlata közül arra, hogy a munkaidőkeretben alkalmazott elszámolási időszakban a le nem dolgozott munkaórákra eső bért visszaperli azon munkásoktól, akik akkor lépnek ki, mikor a cég már előre lepihentette velük a túlórákat, azonban még nem dolgoztatta le.

Bonyolult? Elmagyarázzuk.

A győri Audinál a túlórák elszámolását a munkaidőkeret adta lehetőséggel élve jelenleg egyéves elszámolási időszakban végzi a cég. Ez azt jelenti, hogy a munkásnak van egy alapbére, melyet minden hónap végén kézhez kap, a túlórákat azonban nem havonta fizeti ki a cég, hanem egy bizonyos időszak – esetünkben egy év – után.

Ennek lényege, hogy hetekre lebontva számon tartják, az adott héten hány órát dolgozott a munkás – vagyis hogy a heti negyven órás munkaidőnél több órára hívták be, vagy kevesebbre. Ez attól függ, milyen a kereslet a cég termékei iránt, magyarán ha több Audit rendelnek egy adott időszakban, akkor többet dolgoznak a gyárban, ha viszont kevesebbet, akkor a megrendelések függvényében csökkentik a munkaidőt.

A túlórák és a rövidebb műszakok összegéből minden hétre kijön a munkásnak egy egyenlege, ami azt mutatja, mekkora a valós, ledolgozott munkaideje, és a sztenderd munkahét negyven órája közötti különbség, az érték lehet pozitív, vagy negatív is.

Az elszámolási keret pedig arra jó, hogy egy éven belül összesítsék a heti egyenlegeket, így egy adott időszak túlóráit a gyár egy éven belül lepihentetheti, vagyis nem kell kifizetnie a munkásnak.

Magyarán a gyár a munkásra terheli a piac változékonyságából fakadóan eltérő sűrűségű megrendeléseket. Vagyis ha tavasszal és ősszel sok Audit rendelnek, így a munkásoknak folyamatosan túlórázniuk kell, azonban nyáron és télen nem fogynak annyira a kocsik, így a munkásoknak is kevesebbet kell dolgozniuk, a tavasszal-ősszel összeszedett túlóramennyiség elolvad télen és nyáron.

Mivel pedig a sztenderd munkaidő és a valós munkaidő közötti különbségnek megfelelő túlóradíjat a cég a munka teljesítése után egy évvel kell hogy kifizesse, a kevesebb megrendelést hozó időszakok miatt könnyen előfordulhat, hogy a valóban ledolgozott túlórákat nem fizeti ki, mert volt hogy a munkást kevesebb időre hívták be.

Erre az elszámolási rendre alapozva találta ki az Audi még 2016-ban azt a „zseniális” megoldást, hogy amennyiben egy munkás olyan időszakban távozik a gyárból, mikor negatív az egyenlege, a hiányzó órákért számolandó bért levonja az utolsó fizetéséből.

Ennek eredményeként az évi több tízmilliárdos forgalmat bonyolító multi azzal motiválja maradásra munkásait, hogy ha nem ügyelnek eléggé, mikor lépnének ki a cégtől, akár több százezres követeléseket támaszthat velük szemben.

Ugyanakkor a német multi nem alkalmazza konzekvensen a módszert: a Napi megszólaltatta Neuport Zsolt munkajogászt, aki elmondta, a cég eleve hektikusan alkalmazza a lehetőséget, emellett

azon munkásoknál, akik eleve erélyesebben léptek fel a munkáltatóval szemben, nem kezdeményezte a negatív órák visszafizettetését.

Neupor jelenleg Győrben tíz fölötti ilyen ügyben látja el volt audis munkások jogi képviseletét, és becslései szerint jelenleg húsz-ötven ilyen ügy lehet folyamatban, ugyanakkor azt is elmondta, amennyiben egy munkavállaló más megyében lakik, a lakhelye szerint illetékes bíróságon is megtámadhatja a cég igényét.

A munkajogász szerint vannak volt munkavállalók, akik szintén érintettek az ügyben, azonban az ő számukról jelenleg nincs becslése.

via napi.hu
Olvass tovább!