Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Parlament szerint vége van annak, hogy csak a pénzért legyen egy ország tag

Hivatalosan is közzétette mai, európai kohéziós alapok kifizetésének új mechanizmusát elfogadó döntésének indoklását az Európai Parlament. Az EP-képviselők ma délelőtt 397 szavazattal, 158 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett fogadta el az előzetes tervet, amelynek hivatalossá válásához még a Parlament és az Európai Tanács jóváhagyása is szükséges.

Eider Gardiazabal Rubial, a strasbourgi testület spanyol szocialista képviselője a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„az európai projektet a jogállamiság és az összes uniós érték tiszteletére alapozva építjük fel. Egyetlen tagállam sem sértheti meg ezeket az értékeket következmény nélkül.”

Magyarázatukban ez azt jelenti, hogy a parlament az ellen a jelenség ellen kíván fellépni, hogy szerintük egyes tagállamok csupán a jogokat szeretnék, az uniós tagságból eredő, emberi jogi, jogállami normák betartását viszont már nyíltan elutasítják.

Hangsúlyozzák, hogy az uniós pénzek megvonásának mechanizmusa elsősorban a „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok” esetén fontolná meg a lépést, a szankciók köre pedig az előfinanszírozás csökkentésétől az uniós támogatások felfüggesztéséig terjedne. A legenyhébb és a legsúlyosabb büntetés közötti skálán az intézkedés mértékéről ezek szerint a jövőben az döntene, milyen mértékű a megállapított hiányosság, és mennyiben javította azt ki felszólításra az adott tagállam kormánya.

Amennyiben a megállapított hiányosságokat az állam kijavítja, az uniós miniszterek és a parlament megszüntetheti a források felfüggesztését.

A döntés igencsak drasztikus megvonási tervet irányzott elő az uniós kormányoknak. Például a tagállamnak akkor is folytatnia kéne az uniós projekt kivitelezését ha egy ilyen eljárás keretében megvonják tőlük az ehhez szükséges uniós pénzt.

A közleményben az EP sajtóosztálya arra is sorolt fel példákat, milyen hiányosságok esetén merülhet fel a terv szerint a pénzmegvonás:

  • az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
  • nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
  • a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
  • az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
  • nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

A problémakörökből feltűnő, azok közül több is súlyosan érintheti Magyarország uniós pénzeit. Emlékezetes, hogy a 2013-as Tavares-jelentést követően a Velencei Bizottság felülvizsgálta a magyar bírók korai nyugdíjazásának rendszerét, komoly jogállami aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, és ajánlásaiban kötelezte a magyar kormányt, ebben a formában szüntesse meg a korai nyugdíjba küldési gyakorlatot. Most pedig a Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége által felügyelt Országos Bírói Hivatal és az újjonnan bevezetésre kerülő közigazgatási bírósági rendszer is vethet fel komoly, uniós aggályokat.

A mostani tervezet szerint viszont az Elios-ügy miatt az OLAF-al való együttműködésben is keletkezhet esetleg problémája az Orbán-kormánynak. Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata ugyanis súlyos hiányosságokat állapított meg Orbán Viktor veje által nyert közvilágítási közbeszerzések során, de az is ismert, hogy ennek ellenére a magyar rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az ügyben.

Mindezek alapján – abban az esetben ha a pénzmegvonási mechanizmus ebben a formában véglegesedik az EU-ban – a jövőben Orbánéknak és a magyar kormánynak sokkal drasztikusabb következményekkel kell szembenézniük az ilyen ügyek nyomán.

Az ilyen döntéseket a gyakorlatban egy, az EP mellett működő, független felügyelőbizottság készítené elő, ide minden nemzeti parlament egy-egy, az EP pedig öt képviselőt delegálhatna. A testület a tervek szerint minden évben újraértékelné minden tagállam helyzetét a megadott szempontok alapján.

Min ahogyan azt – élesen elítélő jelleggel – nemrégi sajtóközleményében a Fidesz is kiemelte, az Európai Parlament ezzel a döntéssel párhuzamosan megemelte a civil szervezetek számára az EU-n keresztül elérhető maximális források mennyiségét: azt az eddigi 624 millió euróról több mint háromszorosára, 1834 millió euróra emelte meg.

A magyar kormánypárt ezt a lépést élesen elítélte, Hidvéghi Balázs szóvívő arról beszélt, hogy az EP „Soros-szervezeteket” akar kiemelten támogatni.

A magyar emberek kizárólag a Fidesz-KDNP képviselőire számíthatnak akkor, amikor Brüsszelben meg kell védeni Magyarországot az erőltetett migrációtól.

– emelte ki.

Az EP azonban közleményében arról beszél, a döntésre valójában azért volt szükség, mert

a parlament kiáll az uniós alapjogok védelme mellett és mindez a 2021-2027 közötti ciklusban kiemelten fontos célja is lesz az Európai Uniónak.

Olvass tovább!