Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az OLAF külön kiemelte éves jelentésében az Elios-ügyet, mégse tudunk semmit a nyomozás állásáról

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közzétette a tavalyi évről szóló nyilatkozatát, mely szerint 197 vizsgálatot zárt le és mintegy 3,1 milliárd eurós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot a tagországoknak az általa feltárt korrupciós ügyek kapcsán.

A legtöbb (11) vizsgálatot Romániában zárták le, utána következik Magyarország és Lengyelország 7-7 vizsgálattal. A magyar hatóságok az OLAF ajánlásai közül 20 esetben nem hoztak döntést 2010 és 2017 között, 17 esetben viszont igen, ezek közül 8 ügyben történt vádemelés, 9-ben nem.

Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, Magyarországról 27 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 26 a magánszektorból, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Spanyolországban történt (31), ezt követte Magyarország és Bulgária 27-tel.

„A jelentésben külön kitértek a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálatra is, amelyben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Rámutattak: összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak.”

– írja az MTI különösen ügyelve rá, hogy az Elios vagy Tiborcz István neve véletlenül se legyen megemlítve az uniós források elcsalása ügyében.

Az OLAF 2015-től vizsgálta az Orbán Viktor vejének érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. által elnyert tendereket. Az OLAF jelentése szerint a vidéki települések közvilágítási pályázatain üzemszerűen csalhatott a vállalat: mind a 35 önkormányzati közvilágítási projektnél találtak szabálytalanságot, 17 esetben pedig egyértelműen szervezett csalási mechanizmusról van szó.

Az OLAF viszont csak vizsgálatokat végez, tájékoztat és javaslatot tesz az elcsalt EU-s források visszafizettetéséről, büntetőeljárást nem indíthat, vádat nem emelhet és nem kényszerítheti javaslatait a tagállamok hatóságaira. Innentől tehát a magyar hatóságoké a terep, akik valószínűleg nem sietik el a dolgot annak ellenére, hogy a hivatal külön kiemelte jelentésében az Elios-ügyet.

A Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda január óta nyomoz az Elios-botrány ügyében, márciusban azonban bejelentette a Pest Megyei Főügyészség, hogy a nyomozás határidejét májusra, épp a választások utánra halasztják, mivel még az okirati bizonyítékokat gyűjtik össze.

A május eltelt, elérkezett a június is, Elios-ügyben pedig még mindig síri csend van.

Olvass tovább!