Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Audi aránytalanul keveset fizet a magyar munkásoknak

A G7 számolt utána, mekkora a különbség az Audi magyar és német munkásainak a termelékenysége között, és hogyan viszonyul ez a különböző országokban kapott fizetésekhez – valamint hogyan trükközik a cég magával az egyes egységek termelékenységével.

A portál számításai szerint egy német munkás az általa megtermelt érték arányában jóval magasabb fizetést kap, mint magyar kollégája – miközben termelékenysége nem sokkal magasabb, a cég bevételeiből jóval nagyobb arányban részesedik.

Még ha 444 ezres fizetésükkel a magyar átlagbér másfélszeresét is keresik az Audi magyar munkásai, messze nem kapnak annyit kézhez az általuk előállított értékből mint a németek: ha így lenne,

csaknem a jelenlegi háromszorosát, 1,2 millió forintot kellene havonta hazavinniük.

Akár ha regionálisan hasonlítanánk is össze a magyar és a német Audi munkások bérét, azt látnánk, hogy míg Magyarországon az átlagbérhez képest az említett másfélszeres összeget keresik, Németországban ez az arány 216 százalék – magyarán hasonló számítás szerint idehaza 526 ezret kellene hazavinniük a munkásoknak.

Azonban amennyiben a nemzetközi eltéréseket nézzük, a magyar munkások a német munkás keresetének mindössze 22 százalékát kapják kézhez, miközben termelékenységük messze nem marad el ennyivel az ingolstadti kollégákétól. A magyar munkások termelékenysége 35-45 százalékkal alacsonyabb, míg a bérek 78 százalékkal.

Magyarán a német munkások a munkájukkal megtermelt érték 2,5-3-szorosát kapják kézhez a magyarokhoz képest – vagyis a cég profitja mellett a magyar munkások részben német kollégák bérét is termelik.

Van azonban még egy fontos aspektusa a magyar és a német munkás termelékenysége közötti eltérésnek – a fenti számítások a cégcsoport hivatalos kimutatásain alapulnak.

Mivel az Audi Hungária közvetlenül gyakorlatilag semmit sem értékesít – az autókat, motorokat, egyéb alkatrészeket mind a német anyacégen keresztül adják el – az anyavállalat meg tudja tenni, hogy a profitot a Németországban realizálja.

A német irányítású vállalat német része kevesebbet fizet a magyar cégnek, mint amennyiért a terméket értékesíti, így a magyar munkások által megtermelt hozzáadott értékből származó profit a vállalatcsoport német részénél csapódik le. Ez egyébként jellemző eljárás a német cégek esetében – a külföldi leányvállalatok mutatóit rontják a német anyacég javára.

Az Audi remek példát is szolgáltat erre a jelenségre: a cég piaci beszámolója szerint a magyar leányvállalat 48 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre – vagyis csaknem annyit, mint a Magyar Tudományos Akadémia 50 milliárdos éves költségvetése. Az arányok azért is érdekesek, mert az MTA 5400 alkalmazottjához képest az Audinál 348 ember dolgozik ezen a területen.

Ebből a 48 milliárdból a G7 számításai szerint 46 milliárdot egyszerűen kifizettek a német anyacégnek, ezzel is rontva az Audi Hungária gazdasági mutatóit és termelékenységét, közben javítva a német cégét.

Ezen transzfer nélkül eleve hét százalékkal magasabb lenne a magyar munkások hozzáadott értéke.

Emellett kifizettek a német cégnek további 18,9 milliárd forintot „konszern szolgáltatásokra” – ezzel az összeggel együtt már tíz százalékkal lenne magasabb az említett hozzáadott érték.

Az Audi a trükközéssel azonban nem csupán a dolgozóit károsítja meg, de a magyar államot is.

A különböző transzferek és trükkös elszámolások nélkül ugyanis a hazai cég árbevétele a mostani 106 milliárdnak csaknem duplája, 206 milliárd forint lenne, amivel még a multicégek botrányosan alacsony társasági adója mellett is 5,8 milliárddal több társasági adót és egymilliárddal több helyi iparűzési adót kellene Magyarországon fizetnie az Audinak.

Vagyis a munkások és a magyar állam közös érdeke lenne, hogy az Audi ne vigye külföldre a magyar munkások által megtermelt hozzáadott értéket, hisz amellett hogy az államkasszába közvetlenül több pénz folyna be, a G7 szerint – amellett hogy a munkások munkájuk gyümölcsének nagyobb részét kapják kézhez – minden egyes százalék fizetésemelés további 1,9 milliárd SZJA-bevételt is jelentene.

via G7
Címlapkép: MTI
Olvass tovább!