Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Tesco első multiként mondhat nemet a rabszolgatörvényre?

Némileg meglepő módon egy kormánylapban, a Magyar Időkben jelent meg a hír, miszerint a Tesco első multiként beinthet a rabszolgatörvénynek, és

„megállapodásban vállalja több mint 16 ezer munkavállalója felé, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban, hanem továbbra is a jelenleg érvényes 250 órás túlmunkakeret szerint osztják be a dolgozókat, akikkel így külön megállapodásokat sem kötnének”.

A lap úgy tudja, hogy a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) indítványát, miszerint kössenek megállapodást az áruházi dolgozók egészségvédelme érdekében, a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője már hétfőn átvette, és a vezetők jelenleg is mérlegelik.

Az indítvány értelmében idén és jövőre a Tesco áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor a munkáltató az eddigi gyakorlatot követné, és a 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem kötne megállapodást.

A megállapodás egyelőre nem köttetett meg, viszont meglehetősen beszédes (és a Tesco-dolgozók helyzetéről érzékletes képet fest) Bubenkó Csabának, a KDFSZ elnökének néhány mondata:

„A vállalat dolgozói állománya már jelenleg is túlterhelt, fizikai és szellemi regenerálódásuk nem megfelelő. Az ebből eredő egészségügyi problémák egy részüknél már jelentkeztek, és a jövőben még többük érintett lehet, legalábbis ez derül ki a munkaegészségügyi felmérésünkből.”

Vagyis a multi munkavállalóinak helyzete jelenleg sem túl rózsás, sőt, az, hogy vannak, akiknél már egészségügyi problémákat okozott a túlterheltség, egyáltalán nem arról árulkodik, hogy a Tesco élhető munkakörülményeket biztosít dolgozóinak. Ami egyébként nem újdonság.

Korábban mi is sokat foglalkoztunk a Tesco-dolgozók 2017-es sztrájkjával, ami ugyan végül bérmegállapodással zárult, ám már azon év végén újra tömegesen távoztak a cégtől a dolgozók, akik akkor is a túlórákra, a juttatások elmaradására és túlterheltségre hivatkoztak.

A Tesco ugyanis a nagy áruházláncok közül elsősorban azzal tűnt ki, hogy itt keresték a dolgozók a legkevesebbet, a munkaerőhiány miatt sokszor diákmunkásokkal pótolták a kieső munkaerőt, és mindezt az érdekvédelem teljes ignorálásával tehették és tették is meg (jellemző momentuma volt ennek, amikor egy jogellenesen eltávolított szakszervezeti tisztségviselőt, viszonyának visszaállítása közben bocsájtottak el újra).

És a helyzet azóta sem sokat javult: tavaly decemberben már megint óriási feszültségekről szólt a fáma, miközben a Tesco zárt ajtók mögött tárgyalt a szakszervezetekkel a tervezett „nagy átalakítások” feltételeiről – ám az érdekvédők közt akkor is volt, aki tömeges felmondási hullámot jelzett előre.

Ebben a helyzetben pedig a kérdés nem is igazán az, hogy vajon valóban vállalja-e majd a Tesco, hogy nem él a túlóratörvény adta lehetőségekkel, hanem az, hogy a most fennálló állapotokat hogyan kívánja (kívánja-e egyáltalán) a cég rendezni – vagy továbbra is túlterheli dolgozóit, akiknek az egészsége bánja a terheket.

Olvass tovább!